2014. április 19., szombat - Emma napja

Nemek közötti egyenlőség az Európai Unióban

A nemek közötti egyenlőség általános közösségi jogalapja a Szerződés 13 (1) cikke, amely felhatalmazást ad a közösségi intézmények számára arra, hogy a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen - így a nemi alapú diszkrimináció ellen is - fellépjenek. Ezt aztán számos szakpolitika (foglalkoztatás, egészségügy, szolgáltatások) tölti meg tartalommal. A terület fejlődése szempontjából kiemelten fontos az Európai Közösségek Bíróságának jogfejlesztő tevékenysége is.

A nemek közötti egyenlőség előmozdításának aktuális dimenziói az alábbiak.

A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv két részből áll. Az első részben a nemek közötti egyenlőség fejlesztését célzó prioritási területek számba vétele található, az ezekhez rendelt konkrét lépésekkel. A második rész a kormányzati intézményrendszer és mechanizmusok fejlesztési irányait tartalmazza.

A Nemek Közötti Egyenlőségről szóló Európai Paktum célja a Szerződésben megfogalmazott esélyegyenlőségi célok elérése, az európai munkaerő termelékenységének nagyobb mértékű kihasználása, a foglalkoztatás és a szociális védelem terén kialakult nemi alapú különbségek enyhítése, a demográfiai kihívások kezelése a családi/magán élet és a hivatás összeegyeztethetőségének előmozdításával. A dokumentumot az állam-, és kormányfők a 2006. tavaszi Európai Tanács ülésén fogadták el.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2007-ben kezdi meg tevékenységét vilniusi székhellyel. Az Intézet átfogó célkitűzései között szerepel a nemek közötti egyenlőség előmozdításához való hozzájárulás, beleértve a nemek közötti egyenlőség érvényesítését valamennyi közösségi politikában és az abból eredő nemzeti politikákban, valamint a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. Az Intézet a közösségi intézményeknek, különösen az Európai Bizottságnak és a tagállamok hatóságainak nyújtott technikai segítség révén is hozzá kíván járulni a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelését az uniós polgárokban.

A Pekingi Cselekvési Platform az ENSZ 1995-ös, Nők IV. Világkonferenciáján (Pekingben) elfogadott intézkedési terve, amely a nők helyzetének javítására 12 kritikus területet jelöl ki. Ezek a következők: nők és a szegénység, nők és az oktatás és képzés, nők és az egészségügy, a nők sérelmére elkövetett erőszak elleni küzdelem, nők és a fegyveres konfliktusok, nők és a gazdaság, nők a döntéshozatalban, nők a hatalomban, nők emberi jogai, nők és a média, nők és a környezet, gyermeklányok. A Pekingi Cselekvési Platformban foglaltak megvalósításához minden Elnökség egy-egy kritikus terület feldolgozásával járul hozzá. Az Európai Unió e kötelezettségének eleget téve, a 2008. június 30-ig tartó hármas német-portugál-szlovén EU Elnökség az oktatás, a szegénység és a gyermeklányok helyzetének témaköreit tűzi napirendjére.

A PROGRESS (2007-2013) közösségi foglalkoztatási és szolidaritási program célja, hogy pénzügyileg támogassa az Európai Unió szociálpolitikai menetrendjéből fakadó tevékenységek megvalósítását, és ezzel járuljon hozzá a lisszaboni stratégia céljainak eléréséhez. A program öt témaköréből egy a nemek közötti egyenlőség előmozdítását tűzi ki célul.
További hasznos linkek: