2014. július 22., kedd - Magdolna napja

Általános tájékoztató az örökbefogadásról

Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki többek között az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, valamint a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb, így például egy ötvenéves személyében és környezetében is alkalmas személy ötévesnél idősebb gyermeket fogadhat örökbe. Az életkorkülönbség tekintetében a fiatalabb házastárs, testvérek örökbefogadása esetén pedig az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.

Az örökbefogadást a Családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) szabályozza.

Az örökbefogadás célja az, - hogy annak a gyermeknek, akinek nincsenek vér szerinti szülei, vagy a szülők a gyermeket nem tudják, vagy nem akarják nevelni - megfelelő, nevelésére alkalmas szülőket biztosítson és olyan helyzetet, mintha az örökbefogadók vér szerinti gyermeke lenne.

Az örökbefogadásnak két fajtája létezik, a nyílt és a titkos örökbefogadás.
Ha a szülő ahhoz járul hozzá, hogy általa ismert személy fogadja örökbe gyermekét, akkor nyílt örökbefogadásról beszélünk, míg ha a szülő hozzájárulása gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadására vonatkozik, titkos örökbefogadásra van lehetőség. Akkor is titkos az örökbefogadás, ha az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülei meghaltak, vagy szülői felügyeleti jogukat a bíróság megszüntette, illetőleg ha a gyámhivatal örökbefogadhatónak nyilvánította a családjából kiemelt, átmeneti nevelésben lévő gyermeket. Az örökbefogadó szülő alkalmassága szempontjából nincs különbség a kétfajta örökbefogadás között.

Hazánkban évente átlagosan 800-1000 körül mozog az engedélyezett örökbefogadások száma.

A gyámhivatal főszabályként az örökbefogadás előtti eljárásban vizsgálja az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságát, melyről határozatot hoz. Az alkalmasság iránti kérelmet az örökbe fogadni szándékozó szülő lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz (szakszolgálat) kell benyújtani.
A külföldi örökbefogadók, vagy magyar örökbefogadók külföldre irányuló kérelmüket - meghatározott mellékletekkel együtt - a nemzetközi örökbefogadásról szóló 1993. évi Hágai Egyezmény alapján az SZMM Központi Hatóságához nyújtják be.

A szakszolgálat írásban tájékozatja az örökbe fogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban pszichológiai vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeit (környezettanulmány) a helyszínen fogja vizsgálni.

Az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy az örökbefogadási szándék motivációja, a család élethelyzete, az örökbe fogadni szándékozó személy életkora és személyisége, a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése előreláthatólag biztosítja-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését. A szakszolgálat által felkért háziorvosnak, vagy szakorvosnak arra kell választ adnia, hogy az örökbe fogadni kívánó személy nem szenved-e a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, alkohol vagy kábítószer függőségben, súlyos pszichotikus zavarban, illetve olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti.

Az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően tanácsadáson vesz részt, melyet pszichológus tart. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő megismerje azokat az esetleges nehézségeket, amelyekkel a személyisége, motivációi, családstruktúrája alapján az örökbefogadás során szembesülhet, továbbá felmérje, hogy a családjában, környezetében milyen konfliktusokat okozhat a gyermek odakerülése, és hogy ezeket miként lehet kezelni, illetőleg az örökbefogadást követően felmerülő kérdéseivel, gondjaival kihez fordulhat. Célja továbbá, hogy a tanácsadást végző szakember megismerje az örökbe fogadni szándékozó motivációit, valamint jelenlegi és virtuális családstruktúráját, megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy alkalmas-e az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadásra. A tanácsadást követően a szakértő az örökbe fogadni szándékozó szülő alkalmasságára vonatkozó megállapításait megküldi az illetékes szakszolgálatnak.

A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt a jogszabályban foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra. Ma már több civil szervezet is tart akkreditált képzést a leendő örökbefogadók számára. Az örökbefogadói tanfolyam célja a résztvevők megismertetése az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével, az örökbefogadással együtt járó konfliktusokkal és azok kezelésének módjaival, valamint azzal, hogy milyen nagy jelentősége van a családi kapcsolatoknak, a kötődésnek, továbbá a veszteségnek a gyermek életében. Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 21 óra, és egy minősítő összegző beszélgetés zárja le.

Ha az örökbe fogadni szándékozó személy kéri, a szakszolgálat a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát a kérelemmel együtt megküldi az illetékes gyámhivatalnak. A szakszolgálati javaslatban ki kell térni arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó milyen életkorú, esetleg egészségi problémával küzdő, sérült vagy fogyatékos gyermek örökbefogadására alkalmas.

A gyámhivatal döntését tehát a a háziorvosi igazolás, a megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, a környezettanulmány, az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása, illetve szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján hozza meg. A gyámhivatalnak 2007. január 1-jével - az ügyfél kérelmével összhangban, a szakszolgálat javaslata alapján - döntenie kell abban is, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy hány és milyen életkorú gyermek örökbefogadására alkalmas, illetve arról, hogy alkalmas-e testvérek vagy egészségileg károsodott gyermek örökbefogadására, így döntése már sokkal konkrétabbá vált.

A gyámhivatal határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes, kivéve, ha az érvényességi időn belül örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére került sor. Ez utóbbi esetben - kivéve, ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és az érvényességi idő lejártát megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik - a határozat érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik. Amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az érvényességi idő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a körülmények sem változtak meg. Ha az érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. Alkalmatlanság esetén egy éven belül új eljárás nem indítható.

A szakszolgálat az alkalmas örökbe fogadni szándékozó személyt a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal felveszi a saját megyei nyilvántartásába, illetve hozzájárulásuk esetén a szakszolgálat megküldi az örökbefogadók adatait az országos nyilvántartás számára is. A várakozási idő attól függően, hogy milyen életkorú, egészségi állapotú gyermeket, illetve akár testvéreket is szeretnének örökbe fogadni, 2-3-4 év is lehet, amely alatt a szakszolgálat munkatársai - a jelentkezési sorrend figyelembe vételével - folyamatosan keresik az örökbe fogadható gyermekek számára a legmegfelelőbb, örökbefogadásra várakozó szülőket.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya az örökbefogadások előmozdítása érdekében 2006. január 1-jétől vezeti a hazai örökbefogadható gyermekek és örökbe fogadásra váró szülők országos nyilvántartását, elősegíti a megyék közötti örökbefogadások létrejöttét, amennyiben a gyermeknek az adott megyében (fővárosban) nem találnak örökbefogadó családot. A 2005. évi LXXX. törvény kihirdette a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményt, melynek alapján a Egyezménynek megfelelően a nemzetközi örökbefogadási ügyekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának keretén belül működő Központi Hatóság működik közre a nemzetközi örökbefogadások intézésében. Külföldre akkor adható örökbe egy gyermek, ha belföldön nem sikerül örökbefogadó családba juttatni. Az Egyezmény szerint nemzetközi örökbefogadás minden olyan örökbefogadás, melyet követően a gyermeket külföldi lakhelyükre viszik az örökbefogadók, ami azt jelenti, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is csak a Központi Hatóságon keresztül fogadhatnak örökbe.

Aki nyílt örökbefogadással kíván gyermeket örökbe fogadni, felkereshet működési engedéllyel rendelkező, nyílt örökbefogadást elősegítő szervezetet (Bölcső Alapítvány, Gólyahír Egyesület, Alfa Szövetség, Fészek Alapítvány). Ezen szervezetek országos hatáskörrel járnak el és nyilvántartják a náluk jelentkező, alkalmassá nyilvánított örökbefogadásra váró szülőket, valamint az örökbeadási szándékkal náluk jelentkező vér szerinti szülők gyermekeit. A gyermekek az örökbefogadást elősegítő szervezetek közreműködésével, a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők közös kérelmére, a gyámhivatal döntése alapján alacsony életkorban alkalmas örökbefogadó családokhoz kerülhetnek. Nyílt örökbefogadással csak Magyarországon élő magyar állampolgárságú örökbefogadók fogadhatnak örökbe.

Az örökbefogadás egy családpótló intézmény, ezért a családjogi törvény a gyermek érdekében fogalmazza meg azt a zsinórmértékű szabályt, hogy elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást kell a gyámhivatalnak engedélyezni, ami azt jelenti, hogy az egyedül álló általi örökbefogadás sem kizárt, amennyiben az a gyermek érdekében áll. Egyedülálló személy által történt örökbefogadás fennállása esetén más személy nem fogadhatja örökbe a gyermeket, tehát kizárt, hogy az örökbefogadó élettársa örökbefogadóként felléphessen. Az örökbefogadás fennállása alatt utólagosan a gyermeket csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe.

A fent leírtakon kívül létezik a "házastársi örökbefogadás", amikor a házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe, aminek következtében a gyermek közös gyermekük lesz. Ezekre az örökbefogadásokra vonatkozóan a belföldi örökbefogadás szabályait kell alkalmazni.

Budapest, 2008. január