2014. július 24., csütörtök - Kinga, Kincső napja

Útmutató a kijelölt városok jegyzői által működtetett szakértői bizottságok gondozási szükséglet-vizsgálatának egységes eljárásrendjéhez

Készült: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény és végrehajtási rendeletei alapján

2008. március 31.

Kiadta: Forgó Györgyné
szakállamtitkár

1. Bevezetés, az útmutató célja

2008. január 1-től egyes szociális szolgáltatások (idősotthoni ellátás és házi segítségnyújtás) igénybe vétele csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén lehetséges.

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. tv-el módosított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) (megjelent a Magyar Közlöny 149. számában) a házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó szabályokat több ponton változtatta meg.

Az Szt. 63. §. (4)-(9) bekezdése szerint:
Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, két esetet kivéve:
  • Ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a szolgáltató döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra nyújtható. Amennyiben továbbra is indokolt a gondozás, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát.
  • Ha a gondozási szükségletet idősotthoni elhelyezés céljából már vizsgálta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézete (ORSZI), de szakvéleménye alapján a gondozási szükséglet nem haladja meg a napi 4 órát. Ez az igazolás a házi segítségnyújtás igénylése során felhasználható (Szt. 68/A (4) bekezdés). Vagy meghaladja ugyan a gondozási szükséglet a napi 4 órát, és felvételre várakozik idősek otthonába, és igényli a házi segítségnyújtást.
A 2007. december 31-e előtt házi segítségnyújtásban részesülő szociálisan rászorultnak minősített személyek gondozási szükségletének vizsgálatát nem kell elvégezni, annak "fennállását" az egészségi állapotról szóló orvosi igazolás a következő felülvizsgálat időpontjáig igazolja (2007. évi CXXI. törvény 81. § (4) bekezdés).

A gondozási szükséglet vizsgálata céljából szakértői bizottság működik, amely megvizsgálja a gondozási szükségletet - külön jogszabályban meghatározottak szerint - és annak mértékéről kötelező erejű szakvéleményt ad.

A gondozási szükséglet vizsgálatára és meghatározására kijelölt szakértői szerv:
  • házi segítségnyújtás esetén az ellátást igénylő lakóhelye szerint illetékes, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt város jegyzője által működtetett szakértői bizottság,
  • idősotthoni ellátás esetén az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes ORSZI kirendeltsége által működtetett szakértői bizottság.
A szakértői bizottságok eljárásrend szerint végzik tevékenységüket, amit maguk alakítanak ki.
Az útmutató a kijelölt városok jegyzői által működtetett szakértői bizottságok eljárásrendjének kialakításához szükséges legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Célja annak elősegítése, hogy a gondozási szükséglet vizsgálata országosan egységesen, azonos eljárási rend szerint történjen.

A gondozási szükséglet vizsgálatának egységes lebonyolítása érdekében tartalmazza a feladat- és felelősségi körök meghatározását, az ellátandó feladatok leírását, a vizsgálat folyamatának leírását, az eljárás rendjének és dokumentációjának egységesítése érdekében:
  • azoknak a dokumentumoknak a mintáját, amely a vizsgálat lebonyolításához, a gondozási szükséglet megállapításához - jogszabály által kötelezően előírtan szükséges,
  • azokat a dokumentumokat, amelyeket az eljárás során a városi jegyző ad ki, ezek egységes mintáját, illetve
  • a levelezések mintatárát.
2. A vonatkozó jogszabályok

A gondozási szükséglet megállapításának jogszabályi alapjait törvény határozza meg, végrehajtásának szabályait kormányrendelet és miniszteri rendelet tartalmazza.

Az eljárásrend kialakítására vonatkozó jogszabályok:
  • Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (63. §. (4) - (8) bekezdései, 68. §., 68/A. §.).
  • A 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról.
  • A 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól.
  • A 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről.
3. A működtető (jegyző) feladatai

A kormány a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (városi jegyző) feladatává teszi a házi segítségnyújtás igényléséhez kapcsolódó gondozási szükséglet vizsgálatára jogosult szakértői bizottság működtetését.

A városi jegyző e feladatkörében eljárva:
  • A gondozási szükséglet vizsgálata céljából 3 fős szakértői bizottságot működtet, amelynek tagjai:
    • az ORSZI városi jegyző székhelye szerint illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt orvos szakértő vagy szociális szakértő,
    • a városi jegyző székhelye szerint illetékes település részére házi segítségnyújtást biztosító intézmény, szolgáltató vezetője által kijelölt ápolási - gondozási szakember,
    • a városi jegyző által kijelölt szociális ügyintéző.
  • Megkeresi a székhelye szerint illetékes ORSZI kirendeltségének vezetőjét, illetve a szociális intézmény vezetőjét, akik a jegyző megkeresését követő 8 munkanapon belül intézkedni kötelesek a bizottsági tag kijelöléséről.
  • Megbízza a bizottság tagjait: a szociális ügyintézőt, az ápolási-gondozási szakembert legfeljebb 1 évre (az ORSZI szakértőjét az ORSZI illetékes kirendeltségének vezetője bízza meg).
  • Mérlegeli, hogy a várható igények alapján egy, vagy több bizottságot szükséges-e működtetnie, figyelemmel az illetékességi területén élő időskorúak számára, a közlekedési lehetőségekre, a szociális ellátórendszer kiépítettségére, a bizottsági munka időigényére, stb.
  • Összeférhetetlenség esetén: kizárási ok bejelentése, észlelése esetén új tag (póttag) kijelöléséről gondoskodik, vagy másik bizottságot jelöl ki vizsgálatra (340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdés)
  • A gondozási szükséglet megállapítására irányuló hiányos kitöltött kérelem esetén az intézményvezetőt hiánypótlásra szólítja fel (340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés)
  • A szakvéleményt postai úton megküldi az intézményvezetőnek (ennek hiányában az ellátást igénylő személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének), valamint a szakvéleményt az értékelő lap másolatával együtt megküldi az ellátást igénylő személynek (340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés)
  • a 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott adatlapon megigényeli az esetenkénti szakértői díjat.
A városi jegyző által működtetett szakértői bizottság a szakvéleményt 10 000 Ft esetenkénti szakértői díj ellenében készíti el, ez az összeg a szakértői bizottság tagjainak (kivéve az ORSZI által kijelölt szakértőt) egyenlő mértékű díjazására és a bizottság működtetésével járó ügyviteli költségekre fordítható. A szakértői díjak igénylését a 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott adatlapon kell havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig igényelni a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságától.

4. A bizottság összetétele, a tagok feladatai
A 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. §-a részletesen meghatározza a bizottsági munkában való részvétel feltételeit (szakmai gyakorlat, szakképzettség) és a kizáró okokat.

A bizottság elnöke
A szakértői bizottság elnöke a városi jegyző által kijelölt szociális ügyintéző.
Feladatai több irányúak - általános feladatai:
  • a kérelem dokumentációjának áttekintése alapján a bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki; előadó szakértőnek az elnök magát is kijelölheti,
  • az előadó szakértő részére folyamatos konzultációs lehetőség biztosít,
  • a bizottság üléseit szervezi, kijelöli az ülések időpontját,
  • részt vesz a bizottsági ülésen, a döntéshozatalban,
  • aláírja a dokumentációkat (szakvélemény, jegyzőkönyv, stb.)
  • felülvizsgálat esetén továbbítja az ügyiratokat.
Ha a városi jegyző hivatalában másképp nincs megszervezve (pl. központi iktatás, postázás, levelezés) feladata:
  • a kérelem iktatása,
  • az adminisztráció vezetése,
  • a jegyző nevében a hiánypótlásra történő felszólítás elkészítése, kiküldése,
  • a kérelmező írásban történő kiértesítése, a szakvélemény és értékelő adatlap kiküldése,
  • az intézményvezető részére a szakvélemény megküldése.
A bizottság előadó szakértője
Az előadó szakértő lehet a bizottság bármelyik - a bizottság elnöke által kijelölt - tagja. Feladatai:
  • a teljes ügyirattal történő megismerkedés, a dokumentumok áttanulmányozása,
  • a hiánypótlásra történő felszólítás előkészítése, hiánypótlási határidő figyelése,
  • a helyszíni vizsgálat időpontjának egyeztetése és lefolytatása,
  • az értékelő adatlap elkészítése,
  • szakértői- vélemény tervezetének elkészítése,
  • a bizottsági ülésen való részvétel és a bizottság tagjainak tájékoztatása a vizsgálatról,
  • a helyszíni vizsgálat meghiúsulása esetén a kiértesítő levél előkészítése,
  • szakértői vélemény véglegesítése, aláírása, jegyzőkönyv aláírása.
Az ORSZI által kijelölt szakértő
A szakértő az ORSZI kijelölése/megbízása alapján látja el feladatát, munkájáról beszámolási kötelezettséggel az ORSZI felé tartozik.
Feladatai:
  • szakmai segítségnyújtás a bizottság munkájának megszervezésében,
  • a bizottság eljárásrendjének kidolgozásában való szakmai részvétel,
  • a bizottsági üléseken történő megjelenés,
  • az előadó szakértő által elkészített értékelő adatlap és szakvélemény tervezet megvitatása, szakmai vélemény megfogalmazása,
  • konzultáció biztosítása szakmai kérdésekben, különös tekintettel az egyedi esetekre, azok különbözőségéből adódó szakmai értékelésére,
  • jegyzőkönyv aláírása,
  • beszámoló készítése a megbízó ORSZI számára a szakmai munkáról, a bizottsági elfoglaltságról, a vizsgálatokra fordított időtartamról.
A bizottság tagjának általános feladatai:
  • részt vesz a bizottság ülésén,
  • a vizsgálat eredményéről tájékozódik,
  • szakmai véleményét szükség szerint kifejti,
  • a szakvéleményről szavaz,
  • a jegyzőkönyvet és a szakvéleményt aláírja.
5. A gondozási szükséglet vizsgálatának eljárás rendje

Házi segítségnyújtás kérelmezése esetén az intézményvezető vagy ennek hiányában a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a városi jegyzőnél.

A kezdeményezés a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 2. sz. mellékletében szereplő kérelem (csak a házi segítségnyújtásra vonatkozó kérdések) kitöltésével és a városi jegyzőnek való megküldésével történik.

Az iratanyagnak a városi jegyző hivatalához történő beérkezésekor megindul az eljárás.
A gondozási szükséglet vizsgálatának lebonyolításához sorra vesszük azokat az ügyviteli folyamatokat, amelyek meghatározzák a szakszerű adminisztráció és dokumentáció rendszerét.

5.1. Iratérkeztetés, iktatása:
A szociális intézmény vezetőjétől (vagy a települési önkormányzat jegyzőjétől) beérkezik az ellátást igénylő kérelme esetlegesen a hozzá tartozó dokumentumok:
  • Kérelem a gondozási szükséglet megállapításához (Dokumentum 1.)
  • Az egészségi állapotra vonatkozó egyéb dokumentumok másolata, amelyek a gondozási szükségletet megalapozzák (leletek, zárójelentések, házi orvosi igazolás) - beküldése nem kötelező.
Az iktatást az ellátást kérelmező nevére, lakcímére és a vizsgálatot kezdeményező szociális intézmény/jegyző nevére, címére szükséges elvégezni, mivel mind a kérelmezőt, mind a kezdeményező szervet értesíteni kell a vizsgálat eredményéről.

Fontos arra figyelni, hogy a lakcím/tartózkodási hely, az elérhetőség pontosan kerüljenek rögzítésre, mivel ezek az információk a helyszíni vizsgálat lefolytatásához alapvetőek.
A dokumentáció előlapján szükséges megjelölni a lakóhelyen történő vizsgálat 30 napos határidőn belüli elvégzésének dátumát, a szakvélemény kiadását (határidőbe tenni a kérelmet).

5.2. Az irat formai szűrése:
Az ügyintéző számba veszi a beérkezett iratot és rögzíti az iratok számát.
A házi segítségnyújtás gondozási szükséglet vizsgálatának igénylésekor elegendő a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 2. sz. mellékletében szereplő kérelem, de a gondozási szükségletet még más iratokkal is alátámaszthatja a kérelmező, vagy az intézmény vezetője beküldheti a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendeletben megjelölt, az ellátás igényléséhez szükséges 1. sz. mellékletben szereplő formanyomtatvány A, B. adatlapját is.

5.3. Előadó szakértő kijelölése:
A szakértői bizottság elnöke (szociális ügyintéző) az irat előlapjára ráírja az előadó szakértő nevét, értesíti (telefonon, szóban) a szakértőt és átadja az iratanyagot.

5. 4. Hiánypótlásra történő felszólítás:
Az előadó szakértő az iratanyag áttekintése alapján megjelöli, hogy szükség van-e hiánypótlásra, (pl. hiányosak az adatok, illetve nincs minden rovata kitöltve a kérelem nyomtatványnak, és így értékelhetetlen).
Házi segítségnyújtás esetén nem kérhetők be olyan dokumentumok, orvosi papírok, leletek, amelyeket nem ír elő a jogszabály! Ezeket mellékelheti a kérelmező, ha alá kívánja támasztani a gondozása szükségességét.
Az előadó szakértő megállapítja, hogy szükség van-e hiánypótlásra, illetve annak pótlását milyen határidő kitűzésével kéri be. Ezt rögzíti az iratanyagban, illetve erről elkészíti a kérelmet beküldő szociális intézmény vezetőjének (jegyzőnek) az értesítő levelet, egyben határidő figyelést végez.


5.5. Értesítés a helyszíni látogatás időpontjáról:
Amennyiben a kérelem megfelelően kitöltött, az előadó szakértő egyezteti a kérelmezővel (vagy hozzátartozójával) a helyszíni vizsgálat időpontját.
A szakértő a vizsgálat lebonyolításának megszervezése érdekében elsőként telefonon veszi fel a kapcsolatot az igénylővel, vagy annak hozzátartozójával. Ha ez eredménytelen, a beküldő szociális intézmény vezetőjével (vagy a kérelmet megküldő jegyzővel) veszi fel a kapcsolatot, annak érdekében, hogy meggyőződjön a vizsgálat helyszínéről, és szóban előre egyeztesse a vizsgálati időpontot.
A vizsgálatról történő egyeztetést a dokumentumban írásban rögzíti (feljegyzés), ha szükségesnek tartja az írásbeli megerősítést, levélben kiértesítési a kérelmezőt.

5.6. A vizsgálat akadályoztatása
Ha a hiánypótlás határidőn belül nem érkezik be, vagy az igénylő a lakóhelyen történő vizsgálat lefolytatását nem teszi lehetővé, a bizottság a szakvélemény kiadását mellőzi, és erről az intézmény vezetőjét és az ellátást igénylőt írásban tájékoztatja.


A gondozási szükséglet vizsgálatát a szolgáltatást igénylő lakóhelyén/tartózkodási helyén kell lefolytatni.

Ennek jellemző helyszínei lehetnek:
  • a kérelmező saját lakóhelye,
  • a kérelmező családtagjainak, egyéb hozzátartozóinak lakóhelye,
  • egészségügyi szolgáltató (kórház),
  • szociális szolgáltató (átmeneti intézmény).
A vizsgálat lebonyolításának, a szakvélemény kiadásának határideje a kérelem beérkezésétől számítva - illetve a hiánypótlás határidejének lejártától számítva - 30 nap.

5.7. Értékelő adatlap kitöltése
A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet 3. sz. mellékletében szereplő értékelő adatlapon történik.


Az adatlap tartalmazza az önkiszolgálás, önellátás, a mozgás,- mentális funkciókat, az egészségügyi ellátás és a felügyelet iránti igényt, illetve a szociális körülményeket, és ezen tevékenységek ellátásának mértékét és módját.
Az előadó szakértő a helyszíni vizsgálat során kitölti az értékelő adatlapot, a helyszíni látogatás során tapasztalt körülményekről környezettanulmányt (feljegyzést) is készíthet (de ez nem kötelező). Mindezek alapján elkészíti a szakvélemény tervezetét.


Ha a helyszínen történő vizsgálat meghiúsul, azt az előadó szakértő a dokumentációban rögzíti (belső feljegyzés), különösen az okokat és azok elhárítása érdekében tett intézkedéseit. Ennek alapján az előadó szakértő kezdeményezi a bizottságnál a szakvélemény kiadásának mellőzését.

5.8. Szakvélemény-tervezet készítése
Az előadó szakértő a bizottság ülésének időpontjáig elkészíti a szakvélemény általa javasolt tervezetét, és részletes indokolással támasztja alá. A bizottság ülésén szóban is előterjeszti a tervezetben foglaltakat.

5.9. Döntés
A szakértői bizottság megvitatja az előadó szakértő szakvélemény tervezetét, értékeli a vizsgálat eredményét, az értékelő adatlapon megjelölt irányadó gondozási szükségletet, és ezek együttes figyelembe vételével dönt a szakvélemény tartalmáról.
A döntés meghozatalára a szakértői bizottság valamennyi tagjának jelenléte mellett, a bizottság tagjainak szavazatával kerül sor.

5.10. Szakvélemény véglegesítése
A vizsgálat eredményét a rendeletben meghatározott nyomtatvány alapján (4. sz. melléklet) kitöltött szakvélemény igazolja. Ez a szakvélemény (vagy annak másolata) valamennyi további házi segítségnyújtás esetén felhasználható a gondozási szükséglet igazolására.
Az előadó szakértő a szakvélemény-tervezetet a bizottsági döntésnek megfelelően véglegesíti, a végleges szakvéleményt a bizottság minden tagja aláírja.

A szakvélemény kiadásától számított egy éven belül ugyanazon személy gondozási szükségletét csak abban az esetben kell elbírálni, ha a kérelemből (mellékleteiből) megállapítható, hogy az igénylő gondozási szükségletében jelentős változás következett be.

5.11. A bizottság ülés jegyzőkönyve
A bizottság üléséről és a döntésről jegyzőkönyv készül, amit minden tag aláír. Minden bizottsági ülésről egy jegyzőkönyvet kell készíteni, ami tartalmazza az adott ülésen tárgyalt valamennyi kérelemmel kapcsolatos döntést/döntéseket.

5.12. Szakvélemény/értékelő adatlap kiküldése
A gondozási szükségletet kérelmező személy részére postai úton kell kiküldeni a szakvéleményt és az értékelő adatlap másolatát.
A szociális intézmény vezetője (jegyző) részére csak a szakvéleményt kell kiküldeni, postai úton.

6. A felülvizsgálat rendszere

A szakvélemény felülvizsgálatát kezdeményezheti a kérelmező, vagy törvényes képviselője.

A házi segítségnyújtás igénybevételéhez szükséges szakvélemény felülvizsgálatát a szolgáltatást igénylő személy, illetve törvényes képviselője - a kiegészítő szakértői díj megfizetésével egyidejűleg - kezdeményezheti az ORSZI ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségnél. A felülvizsgálatot az ORSZI elsőfokú szakértői bizottsága folytatja le.
Erről a szakvéleményben tájékoztatni szükséges a kérelmezőt, megjelölve a felülvizsgálat benyújtásának helyét, a kiegészítő díj befizetéséhez szükséges információkkal együtt.

7. A dokumentációk tára

A bemutatott dokumentumok:
Levelezési mintatár
Az eljárásrend tartalmazza azokat a levélmintákat, amelyek a gondozási szükséglet lebonyolításának folyamatában az igénylők, kérelmezők tájékoztatását, vagy értesítését szolgálják:
  • Levelezés 1.: Hiánypótlásra történő felszólítás dokumentuma
  • Levelezés 2.: Értesítés a gondozási szükséglet helyszíni vizsgálatáról
  • Levelezés 3.: Értesítés a gondozási szükséglet lakóhelyen/tartózkodási helyen történő meghiúsulásáról.