2014. április 24., csütörtök - György napja

Tájékoztató a házi segítségnyújtást biztosító intézmények vezetőinek az ellátás igénybevételére vonatkozó új szabályokról, a gondozási szükséglet megállapításáról

Tájékoztatónk célja hogy a házi segítségnyújtást biztosító intézmények vezetői megfelelően felkészülhessenek a 2008. január 1-jétől változó jogszabályok alapján a házi segítségnyújtás igénybevételének új feltételeire, ismerjék meg az új eljárási szabályokat és azok közötti összefüggéseket, annak érdekében, hogy megfelelő módon tudják az ellátást igénylő embereket tájékoztatni, és a kérelmeket szabályszerűen fogadni.

A törvényi szabályok szerint házi segítségnyújtás a 2008. január 1. után kérelmezők esetében két eljárás alapján biztosítható:
  • átmeneti, vagy halaszthatatlan gondozási igény esetén az intézményvezető (távollétében a települési önkormányzat jegyzője) döntése alapján legfeljebb 3 hónapig,
  • egyéb esetekben, illetve a 3 hónapot meghaladó gondozási igény esetén a gondozási szükséglet megállapításáról kiadott szakvélemény alapján.
A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség. A vizsgálat lebonyolítását végző szerv kormányrendeletben, a vizsgálati szempontok miniszteri rendeletben kerültek részletesen meghatározásra.

A 2007. évi CXXI. törvény 81. § (4) bekezdés szerint a 2007. december 31-e előtt házi segítségnyújtásban részesülő szociálisan rászorultnak minősített személyek gondozási szükségletének vizsgálatát nem kell elvégezni, annak "fennállását" az egészségi állapotról szóló orvosi igazolás a következő felülvizsgálat időpontjáig igazolja. Tehát ez a szabály azokra az ellátottakra vonatkozik, akik 2007. december 31-ig orvosi igazolást kaptak a szociális rászorultságról - az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól szóló 11/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet alapján. Ez az igazolás a kiállításától számított 2 évig, vagy az abban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig érvényes.

Az ellátás igénybevételére vonatkozó előírások

1.) Az Szt. 63. §. szerint: házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, két esetet kivéve:
  • Ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra nyújtható. Amennyiben továbbra is indokolt a gondozás, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. Természetesen ez azt is jelenti, hogy az ellátás megkezdésétől számítva a teljes 3 hónapnyi időszak alatt az intézmény vezetőjének lehetősége van a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésére.
  • Ha a gondozási szükségletet idősotthoni elhelyezés céljából már vizsgálta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézete (ORSZI), de szakvéleménye alapján a gondozási szükséglet nem haladja meg a napi 4 órát. (Szt. 68/A (4) bek.).
    Ebben az esetben a szociális intézmény vezetője tájékoztatja az igénylőt a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről, sőt a szakvélemény másolatát meg is küldi az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési önkormányzatnak. Ilyen esetben ezen ORSZI által kiadott szakvélemény igazolja a gondozási szükségletet. Ugyanez az eljárás követendő abban az esetben is, ha a gondozási szükséglet meghaladja a napi 4 órát, de az ellátást kérő nem kíván bentlakásos intézményt igénybe venni. Az ORSZI szakvéleménye házi segítségnyújtás igénylésére is felhasználható, a szolgáltatás azonban csak legfeljebb napi 4 órában nyújtható.
Az eljárás rendje a következő:
  • A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető - ennek hiányában a jegyző - kezdeményezi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát, a 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott szakértő szervnél (2. pont).
  • A szakértő bizottság megvizsgálja a gondozási szükségletet (a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendeletben foglaltak alapján - 4. pont), és kötelező erejű szakvéleményt ad a gondozási szükségletről.
  • A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
  • Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a házi gondozást nyújtó intézmény vezetője tájékoztatja az igénybevevőt az idősotthoni elhelyezés lehetőségéről. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kérelmező igénylése esetén ne kellene biztosítani házi segítségnyújtást.
Fontos szabály, hogy a települési önkormányzat kötelező feladatai keretében (Szt. 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerint) a szakértői bizottság által megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

2.) A 340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet: a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról
Szakértői bizottság működtetése:
  • A Kormány a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (városi jegyző) feladatává teszi a szakértői bizottság működtetését.
  • A városi jegyző a gondozási szükséglet vizsgálata céljából 3 fős szakértői bizottságot, illetve - a felmerülő ellátási igényektől függően - bizottságokat működtet, amelynek tagjai:
    • az ORSZI illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt orvosszakértő vagy szociális szakértő,
    • a házi segítségnyújtást biztosító - kijelölt városi jegyző székhelye szerinti - szolgáltatás vezetője által kijelölt ápolási gondozási szakember,
    • a városi jegyző által kijelölt szociális ügyintéző.
  • A bizottság a szakvéleményt a kérelem beérkezésétől számított 30 nap alatt (soron kívül 15 nap alatt) készíti el. Ez a határidő meghosszabbodhat, ha a kérelem hiányosan került kitöltésre, és azt - megfelelő határidő kitűzésével - hiánypótlásra visszaküldi a városi jegyző a szolgáltatónak (ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzőjének). Ha határidőn belül nem pótolják a hiányt, a bizottság mellőzi a szakvélemény kiadását.
  • A szakvélemény kiadásától számított egy éven belül ugyanazon személy gondozási szükségletét csak abban az esetben kell elbírálni, ha a kérelemből (mellékleteiből) megállapítható, hogy az igénylő gondozási szükségletében jelentős változás következett be.
  • A jegyzői szakértői bizottság szakvéleményt postai úton megküldi az ellátást igénylő személynek és az intézményvezetőnek, vagy ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzőjének. Az értékelő adatlap másolatát csak az ellátást igénylő személynek kell megküldeni.
A gondozási szükséglet vizsgálatának igénylése
  • Az intézményvezető (ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője) az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát kezdeményezi az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kijelölt városi jegyzőnél. A kérelem nyomtatványát a módosított 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet tartalmazza.
  • A gondozási szükséglet vizsgálata a kérelmező lakóhelyén történik, a magánszféra tiszteletben tartásával, kizárólag a miniszteri rendeletben meghatározott szempontok vizsgálatára kiterjedően.
  • Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást követően a lakóhelyen történő vizsgálat lefolytatását nem teszi lehetővé, a bizottság a szakvélemény kiadását mellőzi, és erről az intézményvezetőt, és az ellátást igénylőt írásban tájékoztatja.
  • A szakvélemény felülvizsgálatát a szolgáltatást igénylő személy, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti (kiegészítő szakértői díj megfizetésével, amely 2008-ban 2 000 Ft) az ORSZI ellátást igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes kirendeltségénél.
Egyéb előírások és azok gyakorlati alkalmazása:
  • Előfordulhat, hogy az idősek otthonába történő bekerülés érdekében az ellátást igénylő részére a szociális intézmény vezetője már kezdeményezett az ORSZI szakértői bizottságánál egy vizsgálatot, így az arról szóló szakvéleményt figyelembe lehet venni a házi segítségnyújtás igénylése esetén (ekkor már nem kell a kijelölt város által működtetett szakértői bizottságot megkeresni).
  • Ha a szakvéleményben 4 órát meghaladó gondozási szükségletet állapítottak meg, de az idősotthoni ellátás megkezdésére nem került sor (pl.: várólistán van), ugyanakkor házi segítségnyújtás biztosítása indokolt és szükséges, abban az esetben is - az Szt. 63. § (7) bekezdésére tekintettel - a házi segítségnyújtást - az igénybevétel biztosításának feltételeire tekintettel- a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
  • Ha az ORSZI által kiadott szakvéleményben a gondozási szükséglet nem haladja meg a 4 órát, és a kérelmező igényli a házi segítségnyújtást, arra az esetre is az előző szabályok vonatkoznak.
  • Hangsúlyoznánk, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Abban az esetben tehát, ha az ORSZI által kiadott szakvélemény 4 óránál kevesebb gondozási szükségletet állapít meg, a házi segítségnyújtás igénybevétele nem lesz kötelező az ellátást igénylő számára.
  • Kiemelnénk, hogy az ORSZI által kiadott szakvélemény a házi segítségnyújtás igénylése esetén igazoló erővel bír a gondozási szükséglet megállapítása tárgyában. Ebben az esetben nem kell a jegyző által szervezett szociális szakértői bizottság szakvéleményét megkérni. Ugyanakkor a jegyzői szakértői bizottság szakvéleménye akkor sem használható fel, ha 4 órát meghaladó gondozási szükségletet állapít meg idősotthoni ellátás igénybevétele során. Ebben az esetben kizárólag az ORSZI szakvéleménye alapján lehet csak az ellátást biztosítani.
3.) A 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről.
  • Változott a kérelem formanyomtatványa (a fenti Rendelet 1. számú melléklete, a nyomtatvány C részének II. pontját étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében kell kitölteni.).
  • Házi segítségnyújtásnál az egyszerűsített előgondozás is bővült, mivel az intézményvezetőnek (ennek hiányában a jegyzőnek) a kérelmező részére a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatáson túl segítséget kell nyújtani a gondozási szükséglet vizsgálatához szükséges kérelem kitöltésében, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában.
  • A szolgáltatás gyakoriságára vonatkozóan figyelembe kell venni a házi segítségnyújtást igénylő szakvéleményben megállapított gondozási szükségletének időtartamát, de ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a szakvélemény szerinti óraszámot, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani.
  • A gondozásiszükséglet vizsgálatát meg kell különböztetnünk a szociális rászorultság vizsgálatával. Ez utóbbit két szolgáltatás igénybevétele esetén kell vizsgálni (Szt. 59/A. § (1) bekezdés): a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál és a támogató szolgáltatásnál. A fenti végrehajtási rendelet tartalmazza a szociális rászorultság feltételeit (háziorvosi igazolás, pszichiáter, neurológus szakorvos szakvéleménye szükséges).
  • 2008. január 1-jétől hatályát veszti az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól szóló 11/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet, de a rendelet alapján 2008. január 1-jét megelőzően kiadott igazolások, illetve szakvélemények érvényességi idejükön belül továbbra is felhasználhatók.
4.) A 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól.
  • A gondozási szükséglet vizsgálatára irányuló kérelmet a rendelet 2. sz. melléklete szerint kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, amelyek segítik a gondozási szükséglet megítélését.
  • A gondozási szükséglet vizsgálata a rendeletben szereplő (3. sz. melléklet) értékelő adatlapon történik. Az adatlap tartalmazza az önkiszolgálás, önellátás, a mozgás,- mentális funkciókat, az egészségügyi ellátás és a felügyelet iránti igényt, illetve a szociális körülményeket, illetve ezen tevékenységek ellátásának mértékét és módját.
  • A vizsgálat eredményét a rendeletben meghatározott nyomtatvány alapján (4. sz. melléklet) kitöltött szakvélemény igazolja. Ez a szakvélemény (vagy annak másolata) valamennyi további házi segítségnyújtás esetén felhasználható a gondozási szükséglet igazolására.
Főbb megállapítások - összefoglalás - az új szabályokra vonatkozóan:
  • 2008. január 1-jétől a házi segítségnyújtás igénybevételéhez - kivéve, ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, illetve a korábbi szociális rászorultságra vonatkozó igazolás még érvényes - a gondozási szükségletet vizsgálni kell. Szakmailag fontosnak tartjuk azonban, hogy a sürgős ellátási igények azonnali kielégítésre kerüljenek, és már akkor kerüljön sor a gondozási szükséglet vizsgálatára, ha a gondozás tartóssá válhat.
  • A gondozási szükségletet a házi segítségnyújtás esetén a kijelölt város jegyzője által működtetett szakértői bizottság vizsgálja, és szakértő bizottsága adja ki a kötelező erejű szakvéleményt.
  • Az intézmény vezetője (vagy a települési önkormányzat jegyzője) a kérelem nyomtatványt és a szükséges dokumentumokat megküldi az ellátást igénylő lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti kijelölt városi jegyzőnek.
  • A házi segítségnyújtás esetén az egyszerűsített előgondozás lebonyolítása alkalmával az előgondozást végző a gondozási szükséglet megállapítására vonatkozó eljárásról tájékoztatást nyújt. Nagyon fontos, hogy az előgondozást végző személy érthetően magyarázza el az ellátás igénybevételére vonatkozó új eljárást, nyújtson segítséget a dokumentumok, igazolások beszerzéséhez, fénymásolatához. Az intézményvezető kötelessége segíteni a gondozási szükséglet felmérésének elvégzését, így azt is, hogy a szakértő fel tudja keresni tartózkodási helyén a kérelmezőt. Fontos az igénylő elérhetősége, telefonja, vagy hozzátartozójának elérhetősége a helyszíni látogatás egyeztetése érdekében.
  • A gondozási szükséglet megállapítását követően, de még az ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezetőnek kérnie kell - a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől - az igénylő jövedelmének vizsgálatát.
  • A módosított szociális törvény új szabályokat tartalmaz a jövedelemvizsgálatra vonatkozóan is (Szt. 119/C. §.). A kérelmező lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes jegyző házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában vizsgálja az egy főre jutó jövedelmet, és erről igazolást állít ki.
Az új szabályok alkalmazása érdekében indokolt a szociális szolgáltatások igénylésével kapcsolatos jogszabályi előírások összefüggéseinek megismerése, a teljes körű dokumentáció áttekintése, eljárásrend kidolgozása az elhelyezés folyamatával kapcsolatos feladatokról, az abban részt vevő személyek kompetenciájáról, az alkalmazott nyomtatványokról.

Egyéb információk

A módosított szociális törvény szerint az idősotthoni ellátás is 2008. január 1-jétől az új bekerülők részére csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható.
Idősek otthonába az a személy vehető fel, akinek gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladja.
A gondozási szükségletet az ORSZI - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) kormányrendelet alapján vizsgálja.

Kapcsolódó jogszabályok (elérhetők a Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteményében):
  • Az 1993. évi III. törvény
  • A 340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet: a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról.
  • A 213/2007 (VIII.7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól.
  • A 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
  • A 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól.
A tájékoztatót összeállította:

Kovács Ibolya főosztályvezető
Molnár Nikoletta szociálpolitikai szakreferens
Szociális Főosztály
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal