2014. április 24., csütörtök - György napja

A gyermekvédelmi rendszerünk bemutatása a 10 éves törvény tükrében

10 éves a gyermekvédelmi törvény

10 éves a gyermekvédelmi törvényAz európai fejlődés jól bizonyítja annak szükségességét, hogy a gyermekek számára fokozatosan épüljenek ki olyan önálló, differenciált törvényi garanciák, amelyek védelmet nyújtanak. Az 1989. évi ENSZ Gyermekjogi Egyezmény - melyet hazánk az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki - az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján megerősíti, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot.

A Parlament az 1997. április 22-ei ülésnapján közmegegyezéssel elfogadta el gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvényt (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény), és ezzel új korszakába lépett a gyermekek védelmét szolgáló intézményrendszer, a gyermekvédelmi ellátás és gondoskodás, valamint a gyámügyi igazgatás rendszere. A gyermekvédelem megújítása tovább nem volt halasztható, hiszen az európai integrációs igényekre, a hazai történelmi hagyományokra és a jelen kor reális feltételeire figyelemmel szükség volt egy alapvető szemléletváltásra, új fogalmi megközelítésre. Bár a gyermekvédelmi törvény az elmúlt 10 év alatt többször módosult, azonban az egymást váltó kormányok mindegyikéről elmondható, hogy a gyermekvédelmi rendszer célját, alapelveit, rendszerét nem érintve igyekezett a gyermekvédelmi törvényben meghatározott koherens rendszert kiteljesíteni, pályázati formában is segítve az önkormányzatok kötelező feladatainak megvalósulását.

A Gyermekvédelmi törvény nem más, mint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye. Mint ilyen, bár tartalmában a gyermekekre és családjaikra irányuló szociális védelmet, ellátásokat szabályozza, több annál, mint a rászoruló gyermekek egyszerű védelme, alapvetően tehát minden gyermek jólétét, megfelelő védelmét biztosítja. Ennek érdekében a törvényi szabályozás a korábbinál jobban és hangsúlyosabban állítja a középpontba a gyermeket és a családot, továbbá korlátozza az állam beavatkozási lehetőségeit, szabályozva ennek módját és formáit. A szűken értelmezett gyermekvédelmi felfogással szemben jóval tágabban értelmezi a megelőzés, kezelés és gondozás kereteit, és szektor semlegessé teszi ellátás szinte valamennyi formáját.

A gyermekek védelme során a lehető legszélesebben értelmezi a Gyermekvédelmi törvény elsősorban a szolgáltatást és az önkéntességet, ami feltételezi és információk és lehetőségek ismereté, a választás szabadságát is. Kiemelten kezeli továbbá a családjukból kiemelt, illetve a családjukat elvesztett gyermekek ügyét, akik esetében az államnak többet és mást kell vállalnia, mint a családban élő gyermekeknél. , ezért az állam számukra nem csak segítséget nyújt, hanem garantálja a megfelelő életkörülmények biztosítását és segíti az önálló élet megkezdését. A hatósági feladatok egy részének központosítása, a gyámhatósági munka önállóságának növelése, szakszerűbbé tétele erősíti a szolgáltató és ügyfélbarát megoldások lehetőségét.
A Gyermekvédelmi törvény új struktúrájával, új tartalmi elemeivel teljes körű jogbiztonságot és szakszerű ellátásokat garantál a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek.
A gyermekvédelem működése úgy biztosítható, hogy annak - törvényben rögzített - elemei horizontálisan és vertikálisan is egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva a szolgáltatást és a hatósági munkát, valamint az alapellátás és a szakellátás rendszerét.
Úgy gondolom azonban, hogy a törvény hatályba lépése után 10 évvel is vannak még finanszírozási, alkalmazási, gyakorlati hiányosságok, nehézségek.

Magyarországon ezért tehát több alrendszerből tevődik össze a gyermekjólét - gyermekvédelem ellátórendszere, amely kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészről a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, valamint a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül a gyermekek családban történő nevelkedését segíti elő, továbbá megelőzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget, a családban keletkezett problémákat. Másrészről a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül a valamilyen okból családban nem nevelhető gyermekek számára nyújt családpótló ellátást nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban.

A gyermekvédelem rendszere
Települési önkormányzat
 
Jegyző
gyermekjóléti alapellátások biztosítása:
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
  • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
  • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
  • gyermekjóléti szolgáltatás
  • gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)
  • gyermekek átmeneti gondozása (átmeneti otthonok, helyettes szülő)
 
hatásköre különösen:

  • a gyermekek védelembe vétele
  • a gyermekek ideiglenes elhelyezése
  • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele
  • ügygondnok, eseti gondnok kirendelése
  • gyermekjóléti szolgáltatás működésének engedélyezése
Települési önkormányzat
 
Városi gyámhivatal
biztosítja:
a bölcsőde működtetését a 10 ezer főt, a gyermekek átmeneti otthonának működtetését a 20 ezer főt,
a családok átmeneti otthonának működtetését a 30 ezer főt,
a gyermekjóléti központ működtetését a 40 ezer főt meghaladó lakosságszámú település, és a megyei jogú város
 
hatásköre különösen:
  • gyermektartásdíj megelőlegezése,
  • otthonteremtési támogatás,
  • a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése,
  • a gyermekek nevelésbe vétele,
  • nevelési felügyelet elrendelése,
  • utógondozás és utógondozói ellátás
  • gyermekek kapcsolattartási és vagyoni ügyei,
  • gyámsági és gondnoksági ügyek,
  • családba fogadás, örökbefogadás,
Megyei, megyei jogú városi önkormányzat
 
Regionális gyámhivatal
a gyermekvédelmi szakellátás biztosítása
  • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (gyermekvédelmi szakértői bizottság, hivatásos gyámi hálózat, nevelőszülői hálózat, családgondozás, utógondozás)
  • otthont nyújtó ellátás, különleges és speciális ellátás(nevelőszülő, gyermekotthon),
  • utógondozás, utógondozói ellátás
 
hatásköre különösen:
  • az elsőfokú gyámhatóságok szakmai irányítása és felügyelete,
  • másodfokú döntések meghozatala,
  • gyermekvédelmi intézmények működésének engedélyezése és tevékenységük ellenőrzése,
  • gyermek és ifjúságvédelemi koordinátori feladatok

Szociális és Munkaügyi Minisztérium
  • ágazati irányítás és szakmai felügyelet,
  • közvetlen intézmények fenntartása (javítóintézetek és speciális gyermekotthonok)
Központi Hatósági feladatok
Országos Örökbefogadási Nyilvántartás

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet
Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság

Elmondható, hogy a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta összességében csökkent a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, ami az anyagi okokból veszélyeztetettek számának a csökkenése miatt következett be, ugyanakkor nőtt a környezeti okokból, illetve a magatartási okokból veszélyeztetettként nyilvántartottak száma.
A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma 1998. évig ( 380 ezer volt ekkor) folyamatosan emelkedett, majd a rendszeres gyermekvédelmi támogatás bevezetése, illetve a gyermekjóléti szolgálatok kiépülése után folyamatos csökkenést mutat. Veszélyeztetett gyermek: száma 2006. évben 209 800 fő volt, ebből környezeti 49131, magatartási 39347, anyagi 112489, egészségi ok miatt 8832 fő. Érintett családok száma 90 896 volt.
A KSH 2006.évi előzetes adatai szerint a bántalmazás (testi 3226, szexuális 308, érzelmi 6430), és az elhanyagolás (testi 14 347, érzelmi 12 218) is mintegy 40 ezer gyermeket érintett.
A prevenciós munkát végző ellátórendszer bővülésével arányosan nőtt a szolgáltatásokat igénybe vevő gyermekek, családok száma. Ez az ellátórendszer még hiányos, a kistelepüléseken élők közül sokak számára egyáltalán nem, vagy csak gyenge szakmai színvonalon érhető el. Ennek is tudható be az, hogy a családjukból kiemelt gyermekek számaránya az azonos korú népességhez csak nagyon kis mértékben, 0,92 %-ról 0,88 %-ra csökkent. A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek elhelyezési aránya erőteljesen megváltozott a gyermekotthoni elhelyezéssel szemben a nevelőszülői elhelyezés javára, mert míg a 80-as évek közepén a rendszerben lévő gyermekeknek 25 %-a, 1997-re 40 %-a, mára mintegy 53 %-a él nevelőszülőnél.

I. Pénzbeli ellátások

a.) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Az 1997. évben bevezetett, a gyermeknevelést segítő, rászorultsági alapú rendszeres gyermekvédelmi támogatásban havonta mintegy 650 ezer gyermek részesült. 2006-tól ez az ellátás beépült az alanyi jogon járó családi pótlékba. A korábban ehhez kapcsolódó természetbeni juttatásokra (ingyenes étkezés, ingyen tankönyv) való jogosultság azonban megmaradt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény címén. Ez a kedvezmény mintegy 500 ezer gyermeket érintett 2006.évben. A kedvezményre jogosultak továbbá évente két alkalommal 5-5 ezer Ft pénzbeli támogatásra is jogosultak.

b.) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
Erre a támogatásra annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a - gyámként kirendelt - hozzátartozója (tipikusan nagyszülője) jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A támogatás havi összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a. Ezen túlmenően évente két alkalommal 7.500 Ft támogatásban részesülnek. A támogatás mintegy 2 ezer gyermeket érint.

c.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
Ebben a támogatásban évente mintegy 200 ezer gyermek mintegy 2 milliárd forint összegben .Ezt a támogatást természetben is nyújthatja az önkormányzat pl. tankönyv, tanszer, élelmiszer stb. formájában. Évente 80-100 ezer gyermek kap természetbeni ellátást.

d.) Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése
A gyámhivatal a gyermektartásdíj állam által történő megelőlegezéséről dönthet akkor, ha a tartásdíj fizetésére köteles szülő (az esetek többségében az apa) átmenetileg nem tudja fizetni a tartásdíjat, és ennek következtében a gyermeket gondozó szülő nem tudja a gyermek számára a megfelelő tartást nyújtani. 2002. évben a gyermektartásdíj megelőlegezésében mintegy 7500 gyermek, 2006 .évben pedig 9.320 gyermek részesült.

e.) Otthonteremtési támogatás
Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből (nevelőszülőtől, gyermekotthonból) kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatásban részesülők száma dinamikusan emelkedik, 1998-ban 106 fiatal felnőtt kapott támogatást, mintegy 50 millió Ft értékben, 2006. évben 1 ezer fő részesült támogatásban mintegy 1 millió Ft összegben.

f.) Gyermekétkeztetés és tankönyvtámogatás
A Kormány a gyermekétkeztetés térítési díjának rászorultsági alapon történő mérséklését több lépcsőben vezette be. 2003. január 1-jével normatív kedvezményként az intézményi térítési díj 50%-át kell biztosítani a 3 és többgyermekes családokban nevelkedő gyermekeknek, a tartósan beteg, fogyatékos gyermekeknek és fogyatékos tanulóknak, valamint a már említett rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (ma kedvezményben) részesülőknek is. Emellett a kollégiumi ellátásban részesülőknek az intézményi térítési díj 30%-át kell kedvezményként biztosítani.2003. szeptember 1-jével az óvodai étkezésben résztvevő és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, majd 2004. január 1-től már a bölcsődében ellátott és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban( ma kedvezményben ) részesülő gyermekek számára is ingyenes étkeztetést kell biztosítani. 2006 január 1-jével már az általános iskola 1-4 osztályába járó és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára is ingyenes étkeztetést kell biztosítani.

A nyári gyermekétkeztetésre a korábbi években is külön forrást biztosított a Kormányzat, így 2002. évben 200 millió Ft-ot, melyből 700 település 30 ezer gyermeke étkezett, majd 2005. évben 300 millió Ft-ot, melyből 1437 önkormányzat területén 69 845 gyermek étkeztetését lehetett megoldani 10 napon át. 2006.évben 1,2 milliárd forintot fordított a gyermekek nyári étkeztetésére, ami mintegy 100 ezer gyermeket érintett. A Kormány 2007.éveben is vállalta, hogy hasonló összeggel támogatja a gyermekek nyári étkeztetését.

Tankönyvellátás
2005 szeptemberétől a gyermekétkeztetésnél is bővebb körben vált már ingyenessé a tankönyvellátás: a három és több gyermekes családban élő, a tartósan beteg, fogyatékos, vagy egyedülálló szülő által nevelt, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő 1-13. évfolyamon tanulók és szakképzésben részesülők jogosultak ingyenes tankönyvellátásra, így ebben az évben a rendszer kiteljesedett.

g.) Babakötvény
2006. évtől minden megszülető gyermek "baba-kötvényre" jogosult, amely alapján meghatározott összegű állami támogatást kap, segítve őket az önáll életkezdésben.
Minden gyermek számára, születése évében az állam 40 ezer forintot utal a számlára, illetve a rászorultak esetében 7 és 14 éves korukban további 42-42 ezer forintot. Más megtakarítási formáktól eltérően a szülői hozzájárulást nem személyi jövedelemadó kedvezmény, hanem a megtakarítás összegéhez igazodó közvetlen támogatás ösztönzi

A támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 10%-a, de legfeljebb évi 6 ezer Ft. A rászoruló gyermekek az államtól nagyobb támogatást kapnak. Ezért a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, alacsony jövedelmű családok gyermekeit a számlájukra elhelyezett megtakarítások után emelt összegű támogatás illeti meg, Esetükben a támogatás mértéke a szülői befizetés 20%-a, legfeljebb évi 12 ezer Ft. Az átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermekek kincstári számlájára - akik egyáltalán nem számíthatnak szüleik támogatására - az állam évente 12 ezer Ft támogatást utal át

II. A gyermekjóléti alapellátások

A gyermekjóléti alapellátások a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
Az alapellátások rendszerébe az alábbi szolgáltatási típusok, illetve formák tartoznak.

a.) Gyermekjóléti szolgáltatás
A szolgáltatás célja a gyermekes családok, illetve a gyermekek számára információk nyújtása, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, családgondozással, konfliktuskezeléssel, terápiás és egyéb foglakozásokkal, a gyermekek számára különböző programok szervezésével.
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása valamennyi települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladata. A gyermekjóléti szolgáltatásokat tekintve elmondható, hogy az ország településeinek 98 %-ában működik valamilyen formában gyermekjóléti szolgáltatás. A szervezeti egységek száma mintegy 1590. A gyermekjóléti szolgáltatásokat igénybevevő gyermekek száma 2002. évben mintegy 15 ezer, 2006-ben már 130 ezer volt. Ugyanakkor a kistelepüléseken még mindig sok ún. egyszemélyes szolgálat működik, ahol egyetlen személy, több esetben csak részállásban tölti be a funkciót. A többcélú kistérségi társulások létrehozásának ösztönzése eredményeként reményeink szerint egyre több helyen fogja intézmény kiváltani ezeket az egyszemélyes, nem megfelelő szakmai színvonalú szolgáltatásokat.
A Gyermekvédelmi törvény - 2005. július 1-jével a nagyobb lélekszámú (40000 feletti) településeken kötelezővé tette a gyermekjóléti központok működtetését, ahol a gyermekjóléti szolgálat alapfeladatain túl biztosítani kell az utcai-lakótelepi szociális munkát, a kórházi szociális munkát, az ún. a készenléti szolgálatot, valamint a kapcsolattartási ügyeletet is. 2006 évben 35 gyermekjóléti központ működik az országban.

b.) Gyermekek napközbeni ellátása
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Ennek formái: a bölcsőde, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, illetve az ún. alternatív napközbeni ellátások.
A '90-es évektől kezdődően a kedvezőtlen finanszírozási konstrukciónak és a gyermekszám csökkenésének köszönhetően jelentősen visszaesett a bölcsődék és a bölcsődében gondozott gyermekek száma. 1997-ben sikerült elérni a bölcsődei normatíva bevezetését, és ezt követeően a bölcsőde bezárások száma csökkent, megállt, és az elúlt két évben már növekedés is tapasztalható. 2006. évben a mintegy 540 bölcsődében közel 30 ezer gyermek ellátását biztosították. A 3 év alatti gyermekek mintegy 8 %-a jár bölcsődébe. 2005. július1-jével a 10 ezer lakosságszám feletti településen kötelező bölcsődék működtetése, még 12 település a kötelezés ellenére nem hozta létre az intézményt. A kisebb településeken sajnos nagyon hiányos az ellátás, a bölcsődék többsége városban működik, községekben csak mintegy 50 bölcsőde van.

A bölcsődék alternatívájaként létrehozható - és elsősorban a kisebb településeken létrehozandó - ellátási formák a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet. A családi napközi a teljes 14 éven aluli korosztály számára nyújthat ellátást. A jelenleg működő mintegy 80 családi napköziben közel 1100 gyermek napközbeni ellátását biztosították. A férőhelyek száma sajnos csak lassan bővül, 1999-ben 268 férőhely volt, 2006-ra a számuk 600-ra nőtt. A házi gyermekfelügyelet lassan épül, évente átlagosan 200 gyermeket látnak el, jelenleg 43 szolgáltató működik.
Alternatív napközbeni ellátásként játszóházak, játéktárak, játszótér-programok, klubok jönnek létre.

c.) Gyermekek átmeneti gondozása
Azokat az ellátásokat foglalja magába, amelyek a szülő egészségének, életvitelének, illetve egyéb, a gyermeke ellátását akadályozó problémájának idejére, biztosítják a gyermeknek a lakhatását és a teljes körű ellátását, helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában.
Az átmeneti gondozást biztosító ellátórendszer kiépítése folyamatban van. 2005. július 1-e óta a gyermekvédelmi törvény kötelezi a települési önkormányzatokat, hogy a 20 ezernél nagyobb lélekszámú településen gyermekek átmeneti otthonát, a 30 ezernél nagyobb lélekszámú településen családok átmeneti otthonát működtessenek. Az ennél kisebb települések helyettes szülő foglalkoztatásával, vagy nagyobb településsel kötött ellátási szerződés útján biztosíthatják az átmeneti gondozást
Helyettes szülők összesen mintegy 500 férőhelyen tudnak gyermekeket fogadni. 30 gyermekek átmeneti otthona működik mintegy 660 férőhellyel, és 107 családok átmeneti otthona, 2700 férőhellyel.

III. Gyermekvédelmi szakellátás

A Gyermekvédelmi törvény hatályba lépése után megkezdődött a szakellátás országos rendszerének átalakítása. Két fontos cél volt, az egyik a nevelőszülői hálózat bővítése, a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számarányának növelése, a másik a korszerűtlen gyermekotthoni hálózat átalakítása, illetve lakásotthonokkal történő kiváltása.

A gyermeki jogok érvényesítése érdekében megindult a gyermekek családközeli elhelyezése kislétszámú gyermekotthonokban, vagy lakásotthonokban, és így a gyermekek túlnyomó többsége mára már korszerűbb intézményekben él. A gyermekotthoni hálózat átalakítása, a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltása jó ütemben folyik. 1998-tól 2005-ig a lakásotthoni férőhelyek száma közel a duplájára nőtt, a 11 ezer férőhelyből közel 5 ezer lakásotthoni férőhely. A gyermekotthoni hálózat átalakításának készültségi foka kb. 75 %-osra tehető. 14 megyében teljes mértékben befejeződött a gyermekvédelmi rendszer átalakítása.
A gyermekvédelmi törvény 2003. óta meghatározza a különleges ellátást (tartósan beteg, illetve fogyatékos, továbbá 3 év alatti gyermekek körét), illetve speciális ellátást (súlyos pszichés, vagy disszociális tüneteket mutató gyermekek, pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek körét) igénylő gyermekeket, hiszen az ilyen ellátás nyújtó szolgáltatásokra egyre nagyobb igény van. .
A gyermekek megfelelő ellátásának egyik biztosítéka a 2003. évben létrejött megyei ( fővárosi) országos gyermekvédelmi szakértői bizottságok, hiszen ezen bizottság véleménye alapozza meg a gyermekek állapotának megfelelő ellátási forma kiválasztását, illetve az egyéni elhelyezési terv kidolgozását. A gyermekvédelmi szakértői bizottság legalább 3 tagból (gyermekorvos, pszichológus, szociális munkás) illetve speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén legalább 5 tagból áll (pszichiáter, gyógypedagógus is).
Nevelőszülői hálózatot működtet valamennyi megyei önkormányzat és néhány civil szervezet. A nevelőszülők száma és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma is minden évben emelkedik, így a családból kiemelt gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek mintegy 53%a (9 ezer gyermek) nevelkedik - mintegy 5 ezer - - nevelőszülőnél. A nevelőszülők díjazásának a mértéke is jelentősen változott az egyes kormányzati ciklus alatt, hiszen amíg 1998.évben a nevelőszülők 3900 Ft/hó/ gyermek összegű nevelőszülői díjat kaptak, addig 2006.évben már 13 000 Ft/hó/gyermek díjat biztosít számukra a költségvetés. Hasonlóan emelkedett a hivatásos nevelőszülők megbecsülése is, hiszen 1998.évben 29250 Ft/hó díjazás illette meg őket, addig 2006.évben már 112 000Ft/hó díjazás illeti meg őket.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fenntartásában működő javítóintézetek és speciális gyermekotthonok állami feladatot látnak el, mindkét intézménytípus működtetésére a Gyvt. kötelezi a minisztériumot. A javítóintézetek a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők javító intézeti nevelése mellett gondoskodnak a fiatalok iskolai oktatásáról, illetve képzéséről, amely elengedhetetlen a sikeres társadalmi reintegrációjukhoz is.
A minisztérium speciális gyermekotthonaiba azok az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek (továbbiakban: speciális szükségletű gyermekek) kerülnek elhelyezésre, akiknek gondozásuk máshol nem biztosítható, vagy külön elhelyezésre van szükségük. Az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslata alapján lehet kijelölni gondozási helyként a minisztérium megfelelő gyermekotthonát.

IV. Gyámügyi igazgatás rendszere a gyermeki jogok védelme
 
a.) Gyámhatósági feladatok
A Gyvt. 1997. november 1-jei hatályba lépésekor a hatósági és a szolgáltató tevékenység szétválasztásával egyidejűleg a gyámhatósági feladatokat megosztotta a települési önkormányzat jegyzője és a gyámügyi és gyermekvédelmi ügyintéző (gyámhivatal) mint gyámhatóság között.
Az azonnali intézkedést igénylő gyámhatósági ügyek kerültek a települési önkormányzat jegyzőjéhez, (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés) a speciális szakmai felkészültséget igénylő ügyek pedig a városi, fővárosi kerületi gyámhivatalokhoz kerültek (nevelésbe vétel, örökbefogadás, családba fogadás, perindítások). A városi gyámhivatal hatáskörébe tartozó kapcsolattartás szabályozásában is jelentős változás következett be 2005.július 1- jével, az úgynevezett gyermekvédelmi közvetítői (mediáció) eljárás lehetőségének bevezetésével
A jellemzően felügyeleti és ellenőrzési feladatok pedig a megyei és fővárosi, mint másodfokú gyámhivatalokhoz kerültek. Ez a munkamegosztás azóta sem változott azzal, hogy az eltelt időszakban a gyámhatóságok és az ott dolgozók száma is növekedett.
2006. évben a védelembe vett gyermekek száma több mint 19 ezer gyermek volt, továbbá 5 538 ezer gyermeket helyeztek el ideiglenesen -- elsősorban gyermekotthonban, illetve harmadik személynél. 2008.évben az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett gyermek száma mintegy 17 ezer volt. Utógondozói ellátásban mintegy 4 ezer fiatal felnőtt részesül.
2006.évben az elsőfokú gyámhatóságon - a segélyeken kívül - 400 ezer határozatot hozott a gyermekek és a gondnokoltak érdekeinek védelmében. A gyámhatóságok széles körű feladatait mintegy 4200 ügyintéző látja el, ebből 1 051 fő a városi gyámhivatalnál, 118 fő a megyei (fővárosi) gyámhivatalnál.
A városi gyámhivatalok községekre kiterjedően látják el a hatósági feladataikat. Számuk 1998. évben 247, majd 2004. január 1-jén már 278 (236 városi és 23 fővárosi kerületi gyámhivatal) volt .A gyámhivatalok száma 281 lett 2006. január 1-jével, mert három kistérségi központ székhelye szerinti polgármesteri hivatal ügyintézője kapott elsőfokú gyámhivatali hatáskört. (Cigánd, Bélapátfalva és Őriszentpéter)
2003.július 1-jével a megyei és a fővárosi gyámhivatalok koordinálják a bűnelkövetés és a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett gyermekek; a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető és a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára.. A gyermekvédelmi törvény 2003.évi módosítása a gyermekjogi képviselő intézményének létrehozásáról is rendelkezett. A gyermekjogi képviselők ellátják a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét és segítik a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében.
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény értelmében 2005. szeptember 1-jei hatállyal létrejöttek a szociális és gyámhivatalok. 2007.január 1-jével pedig létrejöttek a regionális közigazgatási hivatalokon belül a regionális szociális és gyámhivatalok.

b.) A nemzetközi feladatokat ellátó Központi Hatóság
A gyermeki jogok hatékonyabb védelmét szolgálja a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május. 29. napján kelt Egyezmény. Az Egyezményt az Országgyűlés 2005.évi LXXX.törvénnyel hirdette ki. Az Egyezmény elősegíti a tagállamok közötti információáramlást, amely a gyermekek és az örökbefogadók érdekeit egyaránt szolgálják.
A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezményt az Országgyűlés a 2005.évi CXL. törvénnyel hirdette ki, így minden részes állam gyermek a szokásos tartózkodási helye szerint országban kaphat védelmet. Az Egyezmény 2006. május 1-jén lépett hatályba.

Mindkét Egyezmény szerint Központi Hatósági feladatokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. Ugyancsak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el Központi hatósági feladatokat a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK.Tanácsi rendelet alapján is.

Budapest, 2007. október 3.