2014. július 26., szombat - Anna, Anikó napja
  Főoldal  »  Esélyegyenlőség  »  Nemek egyenlősége  »  CEDAW  » 
Az időszakos jelentésekre vonatkozó témák és kérdések
ENSZ - CEDAW

A nőkkel szembeni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló Egyezmény

A nőkkel szembeni diszkrimináció minden formájának felszámolásával foglalkozó Bizottság

Az időszakos jelentésekre vonatkozó témák és kérdések

Magyarország

Az ülés előtti munkacsoport megvizsgálta Magyarország 6. időszakos jelentését (CEDAW/C/HUN/6).


Alkotmány, jogszabályok, nemzeti intézményrendszer
1. Kérjük, adjanak információkat arról, hogy milyen hatással volt az Egyenlő Bánásmód Törvény a nemek közötti egyenlőség elősegítésére. Kérjük továbbá, hogy ismertessenek példákat azon körülményekre, melyek kimentésre adhatnak okot az Egyenlő Bánásmód Törvény alapján, amint arra a jelentés 7. oldalán utalás történik.

A törvény tartós társadalmi hatása csak hosszú távon értelmezhető. Önmagában az jelentős eredménynek tekinthető, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységének ismertté válásával eddig soha nem tapasztalt számban indultak eljárások a női nemhez tartozás alapján történt hátrányos megkülönböztetés miatt szinte kizárólag a foglalkoztatás területén. Más kérdés, hogy ezek az eljárások mennyire sikeresek, a 2006-ban vizsgált 202 ügyben (ebben minden más védett tulajdonsággal rendelkező kérelme alapján indult eljárás beletartozik) született 27 elmarasztaló határozat közül hétben volt megállapítható nemi diszkrimináció, kizárólag a foglalkoztatás területén.
Az elutasító határozatok az alábbi okokra vezethetőek vissza:
  • nem foglalkoztatással összefüggő volt a sérelem;
  • az eljárás alá vont hatályos jogszabályok alapján törvényesen járt el;
  • az eljárás során megállapítást nyert, hogy nem volt összefüggés a hátrány és a kérelmező női nemhez tartozása között; valamint
  • a kérelem visszavonása miatt meg kellett szűntetni az eljárást.
A Jelentés tévesen tartalmaz megállapítást az eljárás alá vont kimentésére vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatról. Foglalkoztatási diszkrimináció esetén a hatóság minden esetben a speciális kimentési szabályokat alkalmazza, vagyis nem elégszik meg az ésszerű indokkal, mint általános kimentési okkal, hanem a kimentési bizonyítás során csak a munka jellegével indokolt, az alkalmazásnál számba vehető lényeges és jogszerű feltételre alapított, arányos kimentést fogadja el. Példa:
A kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy nemi hovatartozása miatt hátrányos megkülönböztetés érte egy kereskedelmi tevékenységet folytató irodánál töltött gyakornoki ideje alatt, illetve akkor, amikor végül nem kötöttek vele kereskedelmi ügynöki szerződést.
A kérelmező úgy érezte, hogy azzal a férfi gyakornokkal, aki nála később kezdte gyakornoki idejét, "összehasonlíthatatlanul" másként foglalkoznak az irodában. A kérelmező azt is kifogásolta, hogy vele egy időben az irodánál, azonos munkakörben nem dolgozott más nő.
A Hatóság eljárást indított és két tárgyalást tartott. A Hatóság elfogadta az eljárás alá vont védekezését, amely szerint a kérelmezővel szemben nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést nemi hovatartozás alapján.
Az irodában dolgozó nők és férfiak aránya nem igazolja, hogy a nőket hátrányosan megkülönböztetnék. 2006. szeptember 4. óta nő is dolgozik azonos munkakörben az irodánál. Az eljárás alá vontnak lehetősége volt megismerni a kérelmezőt a szakmai gyakorlat 6 hete alatt, ilyen módon a kereskedelmi ügynöki szerződés megkötésének elmaradása az vezetői és munkatársai által tapasztalt objektív, a munkavégzéssel kapcsolatos tényekkel (nem túlzottan érdeklődő, nem él a rendelkezésre álló tanulási lehetőséggel) és szubjektív élményekkel (nem lojális az irodához, mindenről önálló elképzelése van, nem tudja elfogadni az iroda divízióit) függtek össze, nem a kérelmező női mivoltával. Az eljárás alá vont megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, így a Hatóság a kérelem elutasításáról döntött.

2. A jelentés 10. oldalán említik, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehetőség van panasz benyújtására. Ezekkel a panaszokkal kapcsolatban további információkat kérnénk, arra tekintettel, hogy sor került-e bírósági indítványra olyan nő ügyében, akit diszkrimináció ért, és milyen kimenetele lett ezen ügyeknek.

Az EBH döntéseinek felülvizsgálatára kizárólag a Fővárosi Bíróság rendelkezik hatáskörrel. 2006-ban kettő nemi diszkriminációt megállapító döntést hagyott helyben a bíróság (40 éven felüli hölgyek elbocsátása, a panaszos terhessége miatt jutalomból való kizárása) és két ügyben az eljárás alá vont a bíróság döntését megelőzően visszavonta a felülvizsgálati kérelmet, így az elmarasztaló döntés jogerőssé vált. Egyébként a kérelmet elutasító döntések mindegyikét helyben hagyta a bíróság. Bár a bírósági eljárások hosszadalmasak, s mint látható az ügyek nagyobb részében csak egy-másfél év elteltével születik döntés, a felülvizsgálat megerősítette az EBH jogalkalmazási gyakorlatát. A jogerősen elmarasztalást tartalmazó döntésekben a jogsértő magatartástól való eltiltáson túl 350-600 ezer forintos pénzbírság kiszabására került sor.

3. A jelentésben az áll, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz érkező panaszoknak csak kis százaléka kapcsolatos a nők elleni diszkriminációval. Hangsúlyozza továbbá a jelentés, hogy "éppen ezért fontos feladat az érintettek hatékonyabb tájékoztatása jogaikról és a jogorvoslati lehetőségekről, valamint a női civil szervezetek megerősítése" (10. oldal). Milyen lépéseket tesz a Kormány annak érdekében, hogy megerősítse a női civil szervezeteket?

A valóságban létező, de fel nem tárt diszkriminációs esetek vélt előfordulásához képest igaz a megállapítás, de a Hatósághoz érkező kérelmek esetén közel azonos arányt képvisel a nemi diszkrimináció az etnikai alapúval és a fogyatékosságon alapulóval. Az érintettek tájékoztatása - a konkrét ügyek vizsgálatát követően - a második prioritás a Hatóság tevékenységében. 2006-ban közel kétszáz média megjelenése volt a Hatóság munkatársainak, több élő, telefonos adásban adtak tájékoztatást. A Hatóság honlapján minden jogérvényesítést elősegítő információ megtalálható, többek között egy letölthető kérdőív, mely megkönnyíti a panaszosoknak a diszkrimináció felismerését. A Hatóság rendszeres kapcsolatot tart a női érdekképviseleti, jogvédelmi civilszervezetekkel és szakszervezetekkel, évente két alkalommal értékeli az együttműködés eredményét, részt vesz továbbképzéseiken, 5000 példányban közérthető tájékoztató anyagot készített részükre.
A Tanácsadó Testület legutóbbi állásfoglalása az állásinterjúk alkalmával feltehető kérdésekkel foglalkozik, többek között kimondja, hogy a családi állapotra, gyermekek számára, jövőbeni gyermekvállalási, családalapítási tervekre vonatkozó kérdések megalapozhatják a hátrányos megkülönböztetés megállapítását, amennyiben az alkalmazásra a kérdésre adott válasz miatt nem kerül sor.
Ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a Hatóság a civil szervezetek ösztönzésére abban, hogy vállalják fel a sérelmet szenvedettek képviseletét az eljárások során, mert kiállásukkal nem csak bátorítást adhatnak a jogérvényesítéshez, hanem nagyban hozzájárulhatnak a bizonyítás sikeréhez.

4. A jelentésben az olvasható, hogy a T18902 számú törvénymódosítási javaslat alapján "jelenleg folyamatban van a szexuális zaklatás fogalmának bevezetése a magyar jogba" (6. oldal). Kérjük ismertesse a törvénymódosítási javaslat jelenlegi állapotát, beleértve annak tartalmát és a hatálybalépésével kapcsolatos időrendi tervezetet is.

A T18902 számú, az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot a Kormány terjesztette elő 2005. december 16-án. A törvényjavaslat elfogadására ebben a formában nem került sor.
A T/1096. számú törvényjavaslatot, mely ismételten tartalmazott a szexuális zaklatással kapcsolatos módosítást, az Országgyűlés 2006. november 27-i ülésén fogadta el, a törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CIV. törvényként 2006. december 6-án hirdették ki, és az a kihirdetését követő hónap első napján, tehát 2007. január 1-jén lépett hatályba. A 2003. évi CXXV. törvény a Törvény 10. § (1) bekezdését a következőképpen módosította:
"10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása."
Így a zaklatás fogalma a 2007. január 1.-én hatályba lépett módosítással kiegészült a szexuális zaklatással, mint az emberi méltóságot sértő magatartással, azonban a zaklatás eddigi fogalmát további elemekkel nem egészítette ki. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt nyolc esetben indult zaklatás miatt eljárás, de ebből csak egy esetben zárult le az a szexuális zaklatás megállapításával, egy esetben más tulajdonsága alapján zaklatták a női panaszost, hat ügyben pedig utóbb a kérelmezők visszavonták a kérelmüket.

5. A Bizottság 2002. évi összefoglaló megjegyzéseiben azt az ajánlást fogalmazta meg a Kormány számára, hogy hozza létre a nők előrehaladását segítő nemzeti intézményrendszer kereteit, és ruházza fel megfelelő hatáskörrel, látókörrel, humán és financiális erőforrásokkal, annak érdekében, hogy segítse az Államot azon erőfeszítéseiben, hogy az Egyezményt a gyakorlatban is megvalósítsa. Kérem szíves tájékoztatást, hogy történtek-e ezen olyan intézkedések, melyek célja, hogy megerősítsék a nemek közötti egyenlőség nemzeti intézményesülését, beleértve a valamennyi nemzeti és decentralizált strukturális intézményi elem közötti információ-áramlást és koordinációt és a korábban tett a megállapításokra és ajánlásokra megfelelő intézkedésként vehető számba.

A 222/2003. (XII. 12. ) az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalról szóló Korm. rendelet értelmében 2004. január 1-jei hatállyal létrejött az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. A Hivatal a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv. A hivatal feladata elősegíteni a nők és férfiak egyenjogúságának, esélyegyenlőségének és egyenrangúságának érvényesülését.
2004-ben több tárca összevonásával létrejött az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A miniszter feladat- és hatásköréről szóló 289/2004. (X. 28.) Korm. Rendelet a miniszter alapvető feladatai között határozza meg a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége érvényesülésének elősegítését. Ezen időponttól kezdve a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Főosztály látta el a nemek egyenlőségével kapcsolatos kormányzati feladatokat.
A 2006-os választásokat követően alakult ki a nők és férfiak egyenlőségével foglalkozó szervezeti egység jelenlegi státusza. A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárságán belül működő Esélyegyenlőségi Főosztály egyik osztálya.
A Kormány a nők esélyegyenlőségét biztosító jogszabályalkotás és cselekvési programok felgyorsítása, a nők érdekeit képviselő társadalmi szervezetek bevonása érdekében az 1059/1999 (V. 28.) Korm. határozattal létrehozta a Nőképviseleti Tanácsot. A Tanács a Kormány döntéseit előkészítő konzultatív, véleményező, javaslattevő, a nők esélyegyenlőségét elősegítő cselekvési programok végrehajtása és annak ellenőrzése tekintetében koordináló testület volt. Tagjai a kormányzat, a nők esélyegyenlőségének javításáért dolgozó civil szervezetek, a nők érdekképviseletét ellátó országos hatáskörű társadalmi szervezetek képviselőiből, és a nők esélyegyenlőségével kapcsolatban kiemelkedő tudományos és gyakorlati tevékenységet végző személyek közül kerültek ki.
A Tanács létrejötte hozzájárult ahhoz, hogy a nők és férfiak helyzetéről szóló témák és viták először kaptak nagyobb nyilvánosságot, ám működése az idők folyamán teljesen elhalt.
2006 októberében került sor a Tanács újjáélesztésére, és nevének megváltoztatására. A 1089/2006 (IX.25.) Kormányhatározat létrehozta a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsot. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a Nőképviseleti Tanács létrehozásáról szóló 1059/1999 (V.28.) kormányhatározat.
A Tanács alakuló ülésére 2006. szeptember 26-án a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Tükörtermében került sor. Az ülés legfontosabb témája az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvitatása volt. A társadalmi szervezetektől és a kormányzat felelős szervétől is súlyos kritikák érték a tervet, melyben megfogalmazódott, hogy a Terv akkori állapotában vak volt a nemek közötti egyenlőség megteremtésének szempontjaira. A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály megtette a szükséges lépéseket, hogy az ÚMFT-ben a nemek egyenlősége megteremtésének szempontjai valóban horizontális szempontként jelenjenek meg.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai irányítása alatt működik az Esélyek Háza hálózat. A hálózat egyik feladata a nemek közötti társadalmi egyenlőséggel kapcsolatos információterjesztés, programok lebonyolítása. A hálózat lefedettsége megyei szintű.

Átmenti speciális intézkedések
6. A jelentésben az olvasható, hogy "a de facto egyenlőség eléréséig még számos teendő van" és "ehhez szükségesek olyan pozitív intézkedések, amelyek segítenek a valódi egyenlőség megteremtésében". (14. oldal). Az is szerepel továbbá a jelentésben, hogy az Egyenlő Bánásmód Törvény alapján a "törvényi lehetőség tehát adott kvóta-rendszer és más előnyben részesítő szabályok alkalmazására" (14. oldal). Kérjük, számoljon be részletekre is kiterjedően arról, hogy az egyezmény 4. cikke 1. paragrafusa alapján milyen átmeneti különleges intézkedésekre bevezetésére került sor, vagy bevezetését tervezik, és értékelje azok hatását annak tekintetében, hogy mennyiben gyorsították meg a célként kitűzött tényleges egyenlőség elérését.

Jelenleg Magyarországon nincs kötelező kvóta rendszer. A kvóta rendszer esetleges bevezetésével kapcsolatos információkat lásd: 7. pont.

Politikai részvétel és döntéshozatal
7. Figyelembe véve, hogy nem tapasztalható érzékelhető változás a nők döntéshozatali pozíciókhoz való hozzáférésében, kérem számoljon be részletesen arról, hogy milyen lépéseket tett a Kormány, hogy elősegítse a nők politikai és közéleti részvételének erősödését, különösen vezetői posztokon, beleértve a Parlamentet, Minisztériumokat, és a helyi önkormányzatokat, különös figyelemmel az Egyezmény 25. számú általános ajánlásának 4. cikke 1. paragrafusára, valamint a 23. számú általános ajánlására a nők a közéletben témában, a megadott időkereten belül.

Magyarországon még mindig alacsony a nők részvétele a politikai, illetve gazdasági életben. A helyzet megváltoztatásáért elsősorban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretein belül indulnak kezdeményezések.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség, valamint a Procter&Gamble Magyarország szervezésében került megrendezésre a Parlamentben a "Nők a politikai döntéshozatalban" (2006. december 18.) című konferencia. Magyarországon eddig nem volt példa arra, hogy kormányzat, civil és multinacionális cég közösen, együttműködve valósítsa meg a kitűzött célokat.
A program meghívója minisztériumoknak, parlament és európai parlament képviselőinek, civilszervezetek képviselőinek, médiának, egyetemeknek, cégeknek, érdekképviseleteknek (szakszervezetek, kamarák) EU szervezeteknek, diplomáciai képviseleteknek, MTA-nak, stb. lett eljuttatva.
A Magyar Országgyűlés elnöke (a pozíciót jelenleg nő tölti be), mint a Konferencia házigazdája nyitotta meg a konferenciát. A Konferencia díszvendége és vendégelőadója Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, valamint az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete volt. A Konferencia fővédnökei szociális és munkaügyi miniszter és egy európai parlamenti képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke.
A "Nők a politikai hatalomban" című könyv is ezen alkalomból kerültek átadásra.
A konferencia célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a nők politikai hatalomban való részvételének előmozdítására.

Az Európai Bizottság meghatározta a 2006-2010-ig szóló nők és férfiak közti egyenlőség elősegítését célzó ütemtervét, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály munkacsoportok létrehozásával kíván megvalósítani.
A nők a politikai és gazdasági döntéshozatalban munkacsoportok 2006. novemberében alakultak meg.

Célkitűzéseik 2007-re:
Nők a gazdasági döntéshozatalban:
A téma szerteágazó és tág, ezért a tagok közösen úgy döntöttek, hogy a foglalkoztatás, szervezetfejlesztés gender szempontú megközelítés kérdéskörére szűkíti le. Ennek érdekében a munkacsoport tanulmánykötet szeretne kiadni. A szerzők a munkacsoport tagjai. A Procter& Gamble esettanulmány-író pályázatot hirdet meg egyetemisták és főiskolák körében. A téma: különböző szervezeteknél, hogyan valósul meg az esélyegyenlőség. Lehetőséget nyújtunk a pályázatot benyújtók között, hogy a kiemelkedően megírt pályamunkák bekerüljenek a kötetbe.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a nők gazdasági döntéshozatalban betöltött szerepükről kevés szó esik ma Magyarországon. Ezért a munkacsoport feladata, hogy figyelmet fordítson a köztudatformálásra és a tájékoztatásra. Ennek érdekében 2007. őszén egy vidéki nagyszabású konferencia és kisebb, szintén vidéki, illetve budapesti beszélgetések megszervezése a cél. Neves előadók és kutatók mutatnák be az adott témát, alátámasztva a tagok által szerkesztett tanulmánykötettel.

Nők a politikai döntéshozatalban:
A munkacsoport célul tűzte ki a nők létszámának és szerepének növelését a politikai döntéshozatalban, amelyet a kvóta bevezetésével szeretnék elérni.
A feladat ellátásához elengedhetetlen a már meglévő irodalom, cikkek összegyűjtése és egy új, aktuális adatokat tartalmazó tanulmánykötet szerkesztése és kiadása. A könyv érdekességét a Népszabadság, Magyarország egyik legolvasottabb független napilap egyik újságírónője által készített és feldolgozott interjúk adják.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a nők politikai döntéshozatalban betöltött szerepükről, a kvóta rendszer előnyeiről és hátrányairól nincs szó ma Magyarországon. Ezért a munkacsoport feladata, hogy figyelmet fordítson a köztudatformálásra és a tájékoztatásra. Ennek érdekében 2007. őszén az "50%-50%"-os konferencia megrendezése a terv. Ezen a napon fele-fele arányban vennének részt férfiak és nők a Parlamentben. Neves előadók és kutatók mutatnák be az adott témát, alátámasztva a tagok által szerkesztett tanulmánykötettel.
A parlamenti konferencia mellett fontos, hogy kisebb műhelybeszélgetések is folyjanak civil szervezetekkel, döntéshozókkal, szakemberekkel stb.


Nők elleni erőszak
8. Kérem számoljon be a 2005. évben a Büntetőtörvénykönyvbe, valamint a 2006. évi XIX. törvénnyel a büntető-eljárási törvénybe bevezetett távoltartás intézményének működésével kapcsolatban, beleértve azt is, hogy hány távoltartási végzés kibocsátására került sor, milyen körülmények miatt, és milyen lépések történtek annak érdekében, hogy a nőket tájékoztassák ezen védelmi lehetőség létezéséről.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2006. július 1-jei hatállyal új kényszerintézkedésként bevezette a távoltartást. A távoltartás elsősorban a családon belüli erőszak jelenségének megelőzését célozza, ám alkalmazhatósága nem korlátozódik a családon belüli erőszakra.
A távoltartás elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a bántalmazó cselekménye a bűncselekményi szintet eléri. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) jelenleg több mint húsz olyan törvényi tényállás található, amelyek a fizikai, a pszichikai, a szexuális abúzust, valamint az elhanyagolást foglalják magukba, és amelyek a családon belüli emberileg és jogilag elítélhető cselekményeket teljes körűen felölelik.
A büntetőeljárás során távoltartás, szabadságvesztés büntetéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén, akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de - különösen a bűncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel - megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
A távoltartásnak tehát alapvetően az a célja, hogy az estleges hosszabb ideig tartó eljárások esetén is megfelelő és gyors védelmi eszközt biztosítson a sértett részére az eljárás jogerős befejezése előtt azzal, hogy a bizonyítási eljárás sikerét elősegíti.
A távoltartás hatálya alatt a terhelt köteles a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint az ott meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytől, illetőleg e személy lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani, valamint tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Ez utóbbi a személyes találkozás, valamint a kommunikációs eszközök útján, így például a telefonon, vagy elektronikus úton történő kapcsolatfelvétel tilalmát is jelenti.
A terhelt az adott ingatlanból a használat jogcímétől függetlenül eltávolítható, vagyis nem csak közös tulajdonú, vagy közösen bérelt lakás, illetve a sértett saját lakása vonatkozásában lehet elrendelni a távoltartást, hanem akkor is, ha az adott lakásnak mindkét fél szívességi használója, vagy ha a terhelt a lakás tulajdonosa, míg a lakásban maradó fél a szívességi lakáshasználó.
A távoltartás konkrétan, napokban meghatározott időtartamra rendelhető el. A távoltartás legrövidebb időtartama tíz nap, leghosszabb tartama harminc nap, azon túl meghosszabbításra nincs lehetőség. Távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja. Emellett a vádirat benyújtását követően, a bírósági szakban kényszerintézkedést, így távoltartást a bíróság hivatalból is elrendelhet.
A távoltartás szabályainak szándékos megszegése esetén elrendelhető a távoltartás hatálya alatt álló személy előzetes letartóztatása, illetve ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható. Mindezen jogkövetkezmények elkerülése érdekében azonban lehetősége van a terheltnek arra, hogy a távoltartás szabályainak megszegését utólag kimentse.

Távoltartó végzések kibocsátása - statisztikai adatok a bíróságok adatszolgáltatása alapján
Terület
Nyomozati szakban
Bírósági szakban
Debreceni Ítélőtábla
0
0
Fővárosi Ítélőtábla
0
0
Győri Ítélőtábla
0
0
Pécsi Ítélőtábla
0
0
Szegedi Ítélőtábla
0
0
 
összesen:
0
0
 
Terület
Nyomozati szakban
Bírósági szakban
Fővárosi Bíróság
6
0
Baranya Megyei Bíróság
2
0
Bács-Kiskun Megyei Bíróság
0
0
Békés Megyei Bíróság
2
0
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
2
1
Csongrád Megyei Bíróság
3
1
Fejér Megyei Bíróság
1
0
Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
6
0
Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
0
0
Heves Megyei Bíróság
1
0
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
0
0
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
0
0
Nógrád Megyei Bíróság
0
0
Pest Megyei Bíróság
0
0
Somogy Megyei Bíróság
2
0
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
0
0
Tolna Megyei Bíróság
1
0
Vas Megyei Bíróság
0
0
Veszprém Megyei Bíróság
0
1
Zala Megyei Bíróság
0
0
 
összesen:
26
3

9. Kérem, szolgáltasson friss adatokat a nők elleni erőszak miatti bíróság előtt folyamatban lévő ügyek számáról, beleértve a családon belüli erőszak miatti ügyeket is, és számokkal együtt mutassa be az ítéleteket és a kiszabott büntetéseket.

A nők elleni erőszak, valamint a családon belüli erőszak miatt jogerősen befejezett ügyekre vonatkozó adatokat a következő táblázat mutatja be (a magyar jogrendszer nem ezeket a megnevezéseket használja, több tényállás sorolható a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak körébe):

Terület
Ügyek minősülése
Kiszabott büntetés
Debreceni Ítélőtábla
szemérem elleni erőszak
6 év 10 hónap fegyház
kiskorú veszélyeztetése
felmentés
Szegedi Ítélőtábla
emberölés bűntette (hat ügy)
n. a.
életveszélyt okozó testi sértés
n. a.
erőszakos nemi bűncselekmények (nyolc ügy)
n. a.
Baranya Megyei Bíróság
emberölés bűntette, életveszélyt okozó testi sértés bűntette (összesen öt ügy)
életfogytig tartó, illetve 4 év, 8 év, 13 év és 15 év szabadságvesztés
Csongrád Megyei Bíróság
19 ügy szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés miatt
4 év - 8 év közötti végrehajtandó szabadságvesztések
Heves Megyei Bíróság
erőszakos közösülés bűntette
2 év börtön, felfüggesztve
erőszakos közösülés bűntette
5 év 6 hónap fegyház
erőszakos közösülés bűntette és más bcs.
4 év fegyház
megrontás (3 ügy)
nincs adat
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
szemérem elleni erőszak bűntette
1 év 2 hónap börtön
szemérem elleni erőszak bűntette
5 év fegyház
emberölés bűntette
10 év börtön
emberölés vétsége
1 év fogház, felfüggesztve
életveszélyt okozó testi sértés bűntette
2 év börtön, felfüggesztve
emberölés bűntette
11 év fegyház
Tolna Megyei Bíróság
súlyos testi sértés bűntette
4 hónap börtön, 2 évre felfüggesztve
súlyos testi sértés bűntette
felmentés
súlyos testi sértés bűntette és más bcs.
1 év 4 hónap börtön
könnyű testi sértés és más bcs.
1 év börtön
súlyos testi sértés bűntette
10 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
súlyos testi sértés bűntette
1 év 2 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
Veszprém Megyei Bíróság
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
40.000 Ft pénzbüntetés
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év 6 hónap börtön 3 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
80.000 Ft pénzbüntetés
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
8 hónap börtön 1 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
8 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
Veszprém Megyei Bíróság
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
8 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év 6 hónap börtön 3 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év börtön 3 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
30 nap közérdekű munka
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
felmentés
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év börtön 3 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év börtön
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
eljárás megszüntetése
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
30 nap közérdekű munka
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
2 év börtön 5 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
3 év börtön
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
10 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
50.000 Ft pénzbüntetés 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
90.000 Ft pénzbüntetés
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év 6 hónap börtön
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
8 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év börtön 3 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
8 hónap börtön
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
10 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év 2 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
9 hónap börtön
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
8 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év 6 hónap börtön
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év 2 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év 4 évre felfüggesztve
kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1 év börtön 2 évre felfüggesztve
Veszprém Megyei Bíróság
vérfertőzés bűntette és más bcs.
3 év 6 hónap börtön
könnyű testi sértés vétsége
24.000 Ft pénzbüntetés 1 évre felfüggesztve
súlyos testi sértés bűntette
5 hónap börtön 2 évre felfüggesztve
súlyos testi sértés bűntette
24.000 Ft pénzbüntetés 1 évre felfüggesztve
könnyű testi sértés vétsége
felmentés
könnyű testi sértés vétsége
2 év próbára bocsátás
könnyű testi sértés vétsége
2 év próbára bocsátás
könnyű testi sértés vétsége
1 év próbára bocsátás
maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette
2 év börtön
súlyos testi sértés bűntette
felmentés
emberölés bűntette
életfogytig tartó szabadságvesztés
emberölés bűntette
kényszergyógykezelés
életveszélyt okozó testi sértés bűntette
2 év 6 hónap börtön
emberölés bűntette
3 év börtön

Kilenc bíróság küldött adatokat a jelenleg nők elleni erőszak miatt folyamatban lévő bűncselekményekről.:
  1. 1. A Győri Ítélőtáblán másodfokú eljárás keretében 14 ügy van folyamatban. Ezek közül 7 emberölés bűntette, 5 életveszélyt, illetve halált okozó testi sértés bűntette, 1 szemérem elleni erőszak bűntette és 1 ügy fajtalanság, közösülés céljára elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt.
  2. 2. A Szegedi Ítélőtáblán szintén másodfokú eljárás keretében 5 ügy van folyamatban, 2 emberölés bűntette, 1 halált okozó, 1 életveszélyt okozó testi sértés bűntette, míg 1 ügy rablás bűntette miatt.
  3. 3. A Baranya Megyei Bíróságon, illetve az illetékességi területén működő helyi bíróságokon 199 ilyen jellegű büntetőügy folyamatos, melyből 39 súlyos testi sértés bűntette, 6 személyi szabadság megsértése, 3 önbíráskodás bűntette, 12 erőszakos közösülés bűntette, 5 szemérem elleni erőszak bűntette, 1 szeméremsértés vétsége, 12 rablás bűntette, 29 garázdaság bűntette illetve vétsége miatt van folyamatban.
  4. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon, illetve az illetékességi területén működő helyi bíróságokon 48 ilyen jellegű büntetőügy folyamatos, a minősítéseket nem közölték.
  5. 5. A Heves Megyei Bíróságon, illetve az illetékességi területén működő helyi bíróságokon 8 ilyen jellegű büntetőügy folyamatos, melyekből 4 erőszakos közösülés bűntette, 3 megrontás bűntette, 1 szemérem elleni erőszak bűntette miatt van folyamatban.
  6. 6. A Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyekben 10 ügyben folytatnak eljárást, ezekből 6 emberölés bűntette, 1 emberölés bűntettének kísérlete, 1 életveszélyt, 1 halált okozó testi sértés bűntette, 1 hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt van folyamatban. A megyei bíróságon mint másodfokú bíróságon 2 ügy van folyamatban, 1 személyi szabadság megsértésének bűntette, 1 erőszakos közösülés bűntette miatt.
  7. 7. A Nógrád Megyei Bíróságon, illetve az illetékességi területén működő helyi bíróságokon 25 ilyen jellegű büntetőügy folyamatos, a minősítéseket nem közölték.
  8. 8. A Pest Megyei Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyekben 16 ügyben folytatnak eljárást, ezekből 6 emberölés bűntette, 6 életveszélyt, 1 halált okozó testi sértés bűntette, 2 súlyos testi sértés bűntette, 1 erőszakos közösülés bűntette miatt van folyamatban. A megyei bíróságon mint másodfokú bíróságon 13 ügy van folyamatban, 11 súlyos testi sértés bűntette, 1 személyi szabadság megsértésének bűntette, 1 erőszakos közösülés bűntette miatt.
  9. 9. A Tolna Megyei Bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságokon 2 ilyen jellegű büntetőügy folyamatos, a minősítéseket nem közölték.
10. Kérjük, számoljon be a Parlament által elfogadott a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia megvalósításáról beleértve a stratégiában szereplő célokat és időkereteket is.
A stratégia alapján a következő intézkedések történtek:
Törvényjavaslatok kidolgozása:
A "távoltartó rendelkezés" bevezetése a magyar jogba: A büntetőeljárási törvény módosítása törvénybe iktatta a távoltartás intézményét (a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvényt módosító 2006. évi LI. Törvény). Az új szabályozás 2006. július1-én lépett hatályba. A módosítás a büntetőeljárási kényszerintézkedések között szabályozza a távoltartást.
Folyamatban van a szabálysértési törvény módosítása, mely a fenyegető zaklatás tényállásának és a távoltartás szabálysértési alakzatának beiktatására irányul. Emellett várható a rendőrségi törvény módosítása is.
A rendelkezésre álló tanúvédelmi szabályok megerősítése, illetőleg további tanúvédelmi szabályok megállapítása annak érdekében, hogy a törvény megfelelő hatékonysággal védje a családon belüli erőszak áldozatainak, illetőleg, tanúinak a személyes biztonságát és emberi méltóságát tanúskodásuk esetén.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító 2005. évi CXXX. Törvény teszi lehetővé, hogy a bíróság a házassági perben ideiglenes intézkedéssel döntsön a kizárólagos lakáshasználat kérdésében, a bántalmazót a közösen használt lakás elhagyására kötelezve. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény teszi lehetővé, hogy a bántalmazott nő és gyermeke valamint a bántalmazott várandós anya elhelyezést nyerjen az úgynevezett "családok átmeneti otthona" nevű intézményben.
Szabályok, protokollok megalkotása:
A belügyminiszter kiadta a bűncselekmények, különösen a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét szolgáló intézkedések hatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatokról szóló 34/2002. sz. BM Utasítást, melynek alapján kiadásra került a 13/2003. (III. 27.) sz. ORFK intézkedés, amely biztosítéka annak, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos rendőri munka úgynevezett proaktív szemlélettel, áldozatközpontú módon, a társadalmi elvárásoknak megfelelően valósuljon meg, és a rendőri feladatok végrehajtása egységes szemlélettel történjen.
Az országos rendőr-főkapitányi intézkedés hatására a rendőrség szakított azzal a szemlélettel, hogy a családon belüli erőszak magánügy, és a hatóság nem avatkozik be a tragédia megtörténtéig. A főkapitányi norma módszertani útmutatást ad a jelenség rendőri kezelésére, a követendő rendőri magatartásra, valamint az együttműködésre a bántalmazottat segítő állami és civil szervezetekkel. Mindehhez, valamint annak érdekében, hogy az állampolgárok, áldozatok, tanúk és önkéntesek, sőt az elkövetők is hatékony és szakszerű intézkedésekkel, ellátással, segítéssel találkozzanak nélkülözhetetlen az oktatás, a szakemberek képzése.
Ennek megfelelően a BM Bűnmegelőzési Akadémia szervezésében 2004. áprilisban indult az állományban lévő rendőrök szociális készségfejlesztő tréninggel összekötött képzése, melyet az Akadémia az Országos Bűnmegelőzési Központ és a NANE Egyesület szakemberei közösen tartottak.
Intézményi hálózat:
2004-ben jött létre az első kísérleti kríziskezelő központ. Ennek továbbfejlesztéseként nyílt meg 2005 április 1-én az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), mely tájékoztatással és akut krízishelyzetben azonnali intézkedéssel segíti a rászorulókat, a nap 24 órájában.
Emellett sor került a családok átmeneti otthonainak férőhelybővítésére is: hét régióban és a fővárosban, pályázati úton kerültek kiválasztásra azok az otthonok, melyek megfelelő képzés után vállalták, hogy akár gyermekkel akár egyedül menekülő nőt befogadnak, és számára komplex (jogi, pszichológiai, szociális) segítséget nyújtanak. (Regionális Kríziskezelő Hálózat)
Fontos kiemelni, hogy a működtető otthonok közül 7 civil szervezet és 1 önkormányzati intézmény, mely bizonyítja a civil és a kormányzati oldal együttműködését a családon belüli erőszak problémájának kezelése területén. Egyik legfontosabb eredménye, hogy országos szinten képes a segítséget kérőket elhelyezni. A regionális kríziskezelő hálózat szoros együttműködésben dolgozik az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.
A bántalmazott családtagok életének, testi épségének és biztonságának védelme családon belüli erőszakkal összefüggő hatósági eljárások során:
Az áldozattá váló gyermek helyzetét ebből a szempontból az a kettősség jellemzi, hogy bár érdekérvényesítő képessége alacsony, több olyan szervezet, intézményrendszer is van, amelynek elsődleges feladata a gyermekek érdekeinek védelme, képviselete. Továbbmenve, a Gyvtv. 17. § (2) bekezdése jelzési kötelezettséget állapít meg a gyermekjóléti szolgálat felé mindazon személyek számára, akik gyermekbántalmazással találkozhatnak (gyermekorvos, háziorvos, védőnő, iskola, családgondozó, rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szervezetek, stb.), valamint felruházza az ilyen foglalkozást űző személyeket - valamint valamennyi állampolgárt és társadalmi szervezetet -, hogy gyermekbántalmazás gyanúja esetén hatósági eljárást kezdeményezzenek. A jelenlegi joggyakorlatban általánosan elfogadott, hogy lelki abúzus miatt megállapítható a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény annak a szülőnek a terhére, aki családon belüli erőszakot követ el tizennyolc éven aluli gyermeke szeme láttára. S ezt összevetve a jelzési kötelezettséggel, megállapítható, hogy a fent felsorolt intézményrendszereknek, szerveknek, személyeknek törvényi kötelezettsége minden olyan esetet jelezni a hatóságok felé, ahol a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődése ily módon akár csak közvetlenül is, de veszélyeztetett. Nem elhanyagolható, hogy a családon belüli erőszak - mivel olyan intim szférában követik el, ahol tanúk jelenléte ritka - egyrészt nehezen bizonyítható, másrészt a hamis vád (Btk. 233-237. §) esélye nagyobb. Ezért a bizonyítási eljárást is megkönnyíti a Gyvtv. 17. § (3) bekezdése értelmében a fent felsorolt személyek, intézmények közötti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megvalósulása a gyakorlatban.

A bizonyítási eljáráshoz tartozik a családon belüli erőszak áldozatai számára az egyik legfontosabb büntető eljárásjogi intézmény, a tanúvédelem. A családon belüli erőszak szempontjából releváns tanúvédelmi lehetőségeknek két fő formája ismert: (1) a tanú személyi adatainak zárt kezelése, amelynek révén megakadályozható, hogy az erőszaktevő megismerje azt a személyt, aki rá nézve terhelő vallomást tett, (2) a Be. 98. §-ban szabályozott személyi védelem[1].
A tanú másodlagos viktimizációjával szembeni védelmet szolgálja kiskorú tanú esetén a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás [Be. 244/A. §] lehetősége, továbbá a pszichológus jelenlétére vonatkozó kötelezettség az ilyen kihallgatásokon, és kiskorú sértett, tanú vagy egyes bűncselekmények (pl.: nemi erkölcs elleni bűncselekmények) sértettjének kihallgatása esetén. A tanúvédelem és áldozatvédelem érdekében a rendőrségen működő áldozatvédelmi referensek[2] feladata a sértettek tájékoztatása jogaikról, kötelezettségeikről, a büntetőeljárás menetéről, valamint ide tartozik a "nép ügyvédje" intézményrendszere, mely a rászorulóknak nyújt ingyenes jogi szaktanácsadást. A jogi védelem, amiben a civil szervezetek közreműködése is alapvető, kötelező a büntetőeljárásban azokban az esetekben, ahol a családon belüli erőszak eredményeként emberölés, halált okozó testi sértés, nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény történt. Az áldozatok támogatását szolgálja továbbá az egyes erőszakos bűncselekmény következtében sérelmet elszenvedettek állam általi kárenyhítése, amely a 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet értelmében a minimálbér háromszorosát el nem érő jövedelmű áldozatok számára nyújt pénzbeli segítséget.

Országos felvilágosító, köztudatformáló kampány: A társadalmi szemlélet váltás és a köztudatformálás érdekében 2005. őszén az Ifjúsági, családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogelődje) információs programot indított. A program célja kettős: egyrészt a családon belüli erőszak problémájára, jelenségére való figyelemfelhívás, másrészt a segítő intézmények, különösen az OKIT legszélesebb közvéleménnyel való megismertetése. Ennek érdekében a MTV 2 csatornán társadalmi célú hirdetés közzétételére valamint az összeállított információs lapok országos szintű terjesztésére került sor. Az információs programhoz kapcsolódóan a Regionális Kríziskezelő Hálózat minden régióban végez köztudat-formáló munkát a helyi média bevonásával, valamint 2006-ban TV spot-t készítettek a saját régiójukban, melyet a helyi TV sugárzott.
2007, májusára várható egy esettanulmány kiadása, melyet a Regionális Kríziskezelő hálózat készített a "Segítségek Ellátások Bántalmazottaknak Esetleírások Krízishelyzetekről" szakemberek, illetve a téma iránt érdeklődők részére.
Szintén május végére várható egy, a férfi bántalmazottakról készített kutatás eredménye.
A stratégia megvalósításával összefüggésben szervezett képzéseket lásd: 11. pont.

11. A jelentésben az olvasható, hogy "a jogalkalmazók számára szervezett, rendszeres képzésre, speciálisan a családi erőszak témájában a tárgyidőszakban sem került sor" (30. számú lábjegyzet). Kérjük, számoljon be arról, hogy milyen lépések történtek annak érdekében, hogy az említett tréningekre sor kerüljön, és annak biztosítására, hogy a közszférában dolgozó hivatalnokok, különösen a jogalkalmazók, a bírói kar, az egészségügyi szakemberek és szociális munkások a nők elleni erőszak valamennyi formájával kapcsolatban fogékonnyá legyenek téve, ahogy az a Bizottság 2002. évi összegző megállapításaiban szerepel.
Több esetben civil szervezetek bevonásával, a téma civil - esetenként külföldi - szakértőinek bevonásával rendezett az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Oktatási Főosztálya, illetve működése megkezdése óta a Magyar Bíróképző Akadémia az érintett témakörben konferenciát, továbbképzést, legutóbb a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága szervezésében 2006. december 13-án a távoltartás jogintézményéről.

Jogalkalmazók számára a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (és jogelődjei) támogatásával az alábbi képzésekre került sor:
2004 februárjában volt az első egynapos tanácskozás, bírók, civilek, rendőrök stb. részvételével.
2004 őszén egy kb. 7-8 fős amerikai delegáció tartózkodott Magyarországon, egy korábbi civil-állami képzés viszonzásaként. A folytatást az igazság szolgáltatás vállalta be, az OIT szervezte meg. Egy 3 napos szeminárium volt, szintén a széleskörű igazság szolgáltatási szerveket érintve.
2004 decemberében az IOM-mel közös 3 napos szeminárium a bírók részére, emberkereskedelem, családon belüli erőszak. Melynek van könyv és CD formában megjelent anyaga is. Folytatásként volt egy egyhetes hágai tréning, ahol 2-3 bíró is részt vett.
2005 szeptemberében a Daphne II. program keretében a NANE civil szervezet pályázott bírók képzésére, s három napos trénerképzés volt a kb. 20 bíró részére.
2006 decemberében egynapos konferencia a távoltartás és mediáció, a családon belüli erőszak témájához kapcsolódóan. Szociális munkásoknak, egészségügyi szakembereknek rendszeresen van képzés a régiókban, melyet a regionális hálózat szervez, minisztériumi támogatással.


12. A jelentés több kezdeményezést is említ, így például az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot, mely pilot projektként átmeneti otthont ajánl az áldozatoknak és a Titkos Házat. Kérjük, számoljon be arról, hogy ezek a programok léteznek-e még, és hogy a pilot program kiterjedt-e az ország többi részére is. Kérjük számoljon be arról is, hogy hány shelter áll a családon belüli erőszak áldozatainak rendelkezésére, az áldozatok kapnak-e jogi segítséget valamint számoljon be arról is, milyen egyéb szolgáltatásokat és segítésegeket vehetnek igénybe a családon belüli erőszak áldozatai.
Annak érdekében, hogy az otthonából menekülő nő, anya-gyermekkel megfelelő komplex, azonnali segítségnyújtásban részesüljön, speciális tájékoztató és segítő intézményeket kellett kialakítani, illetve a már létező, gyermekvédelmi intézményeket a speciális feladat ellátására alkalmassá kellett tenni.
2004-ben jött létre az első kísérleti kríziskezelő központ. Ennek továbbfejlesztéseként nyílt meg 2005 április 1-én az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), mely tájékoztatással és akut krízishelyzetben azonnali intézkedéssel segíti a rászorulókat, a nap 24 órájában. A pilot program sikeres volt, ezért az OKIT a mai napig működik, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyeik háttérintézményének kezelésében.
Emellett sor került a családok átmeneti otthonainak férőhelybővítésére is: hét régióban és a fővárosban, pályázati úton kerültek kiválasztásra azok az otthonok, melyek megfelelő képzés után vállalták, hogy akár gyermekkel akár egyedül menekülő nőt befogadnak, és számára komplex (jogi, pszichológiai, szociális) segítséget nyújtanak. (Regionális Kríziskezelő Hálózat) Magyarországon jelenleg, 9 Regionális Krízisközpont működik, ebből 2 intézmény titkos, valamint van egy országos lefedettségű titkos ház. Fontos kiemelni, hogy a működtető otthonok közül 7 civil szervezet és 1 önkormányzati intézmény, mely bizonyítja a civil és a kormányzati oldal együttműködését a családon belüli erőszak problémájának kezelése területén. Egyik legfontosabb eredménye, hogy országos szinten képes a segítséget kérőket elhelyezni. A regionális kríziskezelő hálózat szoros együttműködésben dolgozik az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.
A hálózat működésének monitorozása (félévenként) és a továbbfejlesztési irányok meghatározása érdekében rendszeresen kerül sor regionális szakmai műhelynapok tartására, ahol a működés során felmerült problémákat, nehézségeket tárjuk fel és a megoldási javaslatokat dolgozunk ki.
2006. április 19-én és május15-18 között modellprogram keretében szemináriumot indítottunk el családi erőszakot elkövetők és áldozataik segítésére, támogatására, valamint a megelőzésére. A modellprogram célja, hogy úgynevezett családi csoportkonferenciákon az elkövető, az áldozat valamint szűkebb és tágabb környezetük bevonásával, szociális szakember segítségével dolgozzanak ki olyan az esetre adekvát megoldási módokat, mely hozzájárul a további erőszak megelőzéséhez, valamint az áldozat megsegítéséhez. A kiképzett szakemberek a Regionális Kríziskezelő hálózat munkatársai, pszichológusai, rendőrségi szakemberek, szociális munkások és gyermekvédelmi felelősök voltak. 2007. május 2-3-án szupervízió lesz részükre. A programot tovább folytatjuk, 2007. május 4-5-én munkanélküliek képzése lesz koordinátori szerepre.
A prostitúció és emberkereskedelem területén együttműködési szerződést kötöttünk civil szervezettel, mely a hazánkban lévő vagy beérkező áldozatok számára elhelyezést, gondozást nyújt. A minisztérium az OKIT-on keresztül a "szűrő" rendszert látja el, szükség esetén tájékoztatja a civil szervezetet az elhelyezés érdekében.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve 2006. őszén és 2007. február- márciusában emberkereskedelem ellenes projekt keretében minden régióban szemináriumot tartott oktatási és ifjúságvédelmi szakemberek és szociális munkások részére. A projekt célja, hogy a szakemberek figyelmét felkeltse, valamint érzékenységét növelje az emberkereskedelem veszélyeire, működési mechanizmusaira emberkereskedelem elleni szemináriumok segítségével.
A családon belüli erőszak áldozatait befogadó titkos menedékház 2006. április1-jén kezdte meg működését, az ország területéről fogadja a bántalmazottakat. Együttműködik az OKIT-tal, akik gondoskodnak a bántalmazottak elhelyezéséről.
Valamennyi intézményben jogász, pszichológus segít a bántalmazottak problémáinak megoldásában. Jól működik a jelzőrendszer, tagjaikkal együttesen Team megbeszélést, majd esetkonferenciát tartanak, cselekvési tervet dolgoznak ki közösen, melyet együtt valósítanak meg. A Regionális Kríziskezelő Hálózat, a Titkos ház, valamint az OKIT szakmai protokoll alapján végzik munkájukat.
Köztudatformálás: A társadalmi szemlélet váltás és a köztudatformálás érdekében 2005. őszén az Ifjúsági, családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogelődje) információs programot indított. A program célja kettős: egyrészt a családon belüli erőszak problémájára, jelenségére való figyelemfelhívás, másrészt a segítő intézmények, különösen az OKIT legszélesebb közvéleménnyel való megismertetése. Ennek érdekében a MTV 2 csatornán társadalmi célú hirdetés közzétételére valamint az összeállított információs lapok országos szintű terjesztésére került sor. Az információs programhoz kapcsolódóan a Regionális Kríziskezelő Hálózat minden régióban végez köztudat-formáló munkát a helyi média bevonásával, valamint 2006-ban TV spot-t készítettek a saját régiójukban, melyet a helyi TV sugárzott.
2007, májusára várható egy esettanulmány kiadása, melyet a Regionális Kríziskezelő hálózat készített a "Segítségek Ellátások Bántalmazottaknak Esetleírások Krízishelyzetekről" szakemberek, illetve a téma iránt érdeklődők részére.
Szintén május végére várható egy, a férfi bántalmazottakról készített kutatás eredménye.

13. A Bizottság 2002-es összefoglaló megállapításaiban azt az ajánlást tette a Részes Államnak, hogy változtasson oly módon a jogszabályain, hogy a szexuális bűncselekmények meghatározása foglalja magába a nők testi épséghez való jogát. Valamint azt, hogy a Részes Állam határozza meg úgy a nemi erőszak fogalmát, mint a beleegyezés nélküli szexuális érintkezés, és egészítse ki törvényeit a 14 év alatti lányok megrontásával kapcsolatban, úgy hogy foglalja bele az általános nemi erőszaknál írtakat, és tiltsa a szexuális kapcsolatot a kiskorú lányok esetében. Kérjük, számoljon be a Bizottság ajánlásai nyomán megtett lépésekről.
Az Európai Unió Tanácsa 2003. december 22-én fogadta el a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2004/68/IB kerethatározatot (a továbbiakban: Kerethatározat).
A Kerethatározatnak megfelelően a gyermekkorúakkal létesített szexuális kapcsolatok büntetőjogi rendszere a sértett életkorára tekintettel differenciált.
A tizenkettedik életévét be nem töltött, mint törvényi vélelemmel védekezésre képtelennek nyilvánított személlyel létesített szexuális kapcsolat az erőszakos közösülés, vagy - minden más szeméremsértő magatartás esetén - a szemérem elleni erőszak tényállását valósítja meg (Btk. 197-198. §). A tizenkettő és tizennégy év közötti sértettek esetében pedig a Btk. 201. §-ában szabályozott megrontás tényállása alapozza meg a büntetőjogi felelősséget.
A beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat vélelmezett korhatára tehát - a társadalmi értékítéletnek és elvárásnak megfelelően - tizennégy év. A törvény eszerint rendel büntetni valamennyi, tizennegyedik életévét be nem töltött (gyermekkorú) sértettel létesített szexuális kapcsolatot, függetlenül attól, hogy az aktusra ellenérték fejében került-e sor, a tizennegyedik életév betöltése után viszont szabad akaratból, büntetlenül létesíthető szexuális aktus (természetesen csak tizennégy év feletti személlyel).
Az üzletszerű kéjelgés az 1993-as, majd 1999-es törvénymódosítás következtében nem minősül bűncselekménynek, szabálysértésnek is csak abban az esetben, ha a szexuális szolgáltatás nyújtására az ún. védett övezeten belül kerül sor.
Az üzletszerű kéjelgéshez kapcsolódó egyes elkövetési magatartások körében a jogalkotó külön védelemben részesíti a fiatalkorú személyeket. Súlyosabban minősül, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ugyanis az üzletszerű kéjelgés elősegítése és a kerítés, amennyiben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
A Kerethatározat 2. cikkének b) pontja értelmében a részes államoknak büntetendővé kell nyilvánítaniuk a gyermekek prostitúcióra vagy pornográf tevékenységben való részvételre toborzását. A jogszabály nem határozza meg, hogy alkalmazásában mi minősül prostitúciónak, és pontos definíciót az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, az 1950-ben kelt New York-i Egyezmény sem ad.
Az általánosan elfogadott szóhasználat szerint a prostitúció fogalma megegyezik a Btk. 210/A. §-ának (1) bekezdésben foglalt üzletszerű kéjelgés kategóriájával, azaz rendszeres haszonszerzés céljából végzett közösülést vagy fajtalanságot jelent.
A tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását a gyermekek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott New York-i Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, az 1997. évi LXXIII. törvény iktatta be a Btk. XIV. Fejezetébe, a házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények közé. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés védett jogi tárgya tekintetében nagyban hasonlít a megrontásra, hiszen az előbbi a kiskorú személyek erkölcsi, nemi fejlődését és szabadságát védelmezi, utóbbi pedig a nemileg még serdületlen tizennégy éven aluliak egészséges szexuális fejlődését oltalmazza. Így indokolt a pornográf felvételekkel kapcsolatos visszaéléseket is a nemi erkölcs elleni bűncselekmények között, tehát a XIV. Fejezet II. Címében elhelyezni.
A hatályos szabályozás szerint a pornográf jellegű visszaélésekkel szembeni büntetőjogi védelem a kiskorú személyeket illeti meg.
A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB kerethatározat (a továbbiakban: Kerethatározat) 3. cikke szerint gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények a következők:
  • gyermekpornográfia előállítása,
  • gyermekpornográfia forgalmazása, terjesztése vagy továbbítása,
  • gyermekpornográfia felajánlása vagy annak hozzáférhetővé tétele,
  • gyermekpornográfia megszerzése vagy birtoklása.
A Kerethatározat által támasztott követelményeknek a Btk. hatályos 195/A. §-a nagyrészt megfelel, egy új elkövetési magatartással azonban ki kell egészíteni a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását.
A Btk. 195/A. §-ának (3) bekezdése szerint jelenleg is büntetendő, aki pornográf jellegű felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, a Kerethatározat értelmében viszont a kisebb személyi kör (tehát akár egy, akár több személy) részére történő hozzáférhetővé tételt is szankcionálni kell.
A büntetőjogi felelősség kizárását megengedő rendelkezések közül Magyarország él a Kerethatározat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti lehetőséggel, azaz büntethetőséget kizáró okot biztosít arra az esetre, ha az elkövető tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről, annak belegyezésével, saját célú felhasználásra készít vagy tart pornográf felvételt. Ez a rendelkezés azonban - a bűncselekmény súlyára tekintettel - nem vonatkozik arra az esetre, ha ez a személy az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll.
A Kerethatározat szerinti jogsértések közül a nem létező, de élethűen ábrázolt gyermekekről (feltehetőleg montázzsal vagy egyéb szerkesztési-vágási technikával) készített képfelvételekkel kapcsolatos elkövetési magatartások nem a tiltott pornográf felvétellel való visszaélést, hanem a Btk. 272. §-ában szabályozott közszemérem megsértését valósítják meg.


14. A 36. ülésszakán a Bizottság úgy határozott, hogy 2005. január 26-án befogadott 2/2003 A.T. V Magyarország kommunikációs számú ügyben lezárja az után-követést, és egyben azt is elhatározta, hogy az után-követéssel kapcsolatos további információkat az Egyezmény 18. cikke alapján történő jelentési eljárás során kéri be. Kérjük, számoljon be arról, hogy az után-követés tekintetében a kommunikáció beadójával kapcsolatban a Bizottság ajánlásai nyomán milyen intézkedések születtek.
A panaszos lakáshelyzete információink szerint megoldódott. A vita tárgyát képező ingatlant a panaszos és volt élettársa értékesítette, a befolyt összeg kettejük között megosztásra került. T.A. jelenleg albérletben lakik gyermekeivel, volt élettársa a gyermekek után gyermektartás-díj fizetésére kötelezett.

A prostitúció és az emberkereskedelem

15. A Bizottság 2002. évi összefoglaló megállapításaiban felkérte a részes államot, hogy a következő jelentésében adjon információkat a prostitúcióval kapcsolatos törvénytervezetről és valamennyi jogi változásról, hogy biztosítsák a nők megfelelő védelmét a prostitúciós célú kihasználástól és azon intézkedésekről, melyek egészségügyi és szociális segítséget adnak számukra, valamint egyéb, az emberi jogaikat védő támogatási rendszerekről. A jelentés beszámol a Belügyminisztérium által készített új tervezetről, mely "gyakorlatilag összefoglalja a jelenlegi szabályozási rendszer problémáit és a továbblépés lehetséges alternatíváit" továbbá beszámol egy pilot projektről, mely mobil egészségügyi szűrővizsgálatokat nyújt prostituáltaknak. (17. oldal.) Kérjük számoljon be a tervezet tartalmáról és helyzetéről, arról hogy elfogadásra került-e, valamint az egyéb lépésekről, melyeket a Kormány a Bizottság ajánlásai nyomán tett.
A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének (a továbbiakban: Egyesület) elnöke 2006 júliusában azzal a kéréssel kereste meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, hogy az vegye fel a kapcsolatot az Egyesülettel, és tisztázzák a hazai prostitúció jelenlegi szabályozásával és a jogalkalmazással kapcsolatos kérdéseket.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ennek megfelelően még a tavalyi év folyamán megkezdte, és azóta is folytatja az egyeztetéseket Elnök Asszonnyal. A legutóbbi megbeszélésre 2007. március 26-án került sor, amelyen megállapodás született arról, hogy a tárca részéről a továbbiakban - a probléma rendészeti kérdéseinek rendezése érdekében - a büntetőjogi és alkotmányjogi mellett a rendészeti terület szakértői is részt fognak venni a kormányzat és az Egyesület közötti párbeszéd folytatásában.
A tárcán belül jelenleg zajlik az új Büntető Törvénykönyv előkészítése, illetve ezzel párhuzamosan elkezdődött az új szabálysértési törvény koncepciójának kidolgozása. A minisztérium az érintett társadalmi szervezeteket bevonva, véleményüket, észrevételeiket figyelembe véve készíti elő a tervezeteket. Mivel mindkét jogszabály érinti az üzletszerű kéjelgés és az ehhez kapcsolódó egyes elkövetési magatartások megítélését, ezért a minisztérium lehetőséget biztosít az Egyesület számára is a vonatkozó törvényi tényállások kapcsán kialakított álláspontjuk kifejtésére.


16. Kérjük adjon statisztikai adatokat a Magyarországról, Magyarországra és Magyarországon át emberkereskedelem áldozataként szállított lányokról és nőkről, továbbá az emberkereskedelem miatt vizsgálat alá vont és elítélt elkövetők számáról.

Emberkereskedelem miatt folyamatban volt ügyek:

Terület
Ügyek száma
Elítéltek száma
Debreceni Ítélőtábla
2
11
Fővárosi Ítélőtábla
1
7
Győri Ítélőtábla
0
0
Pécsi Ítélőtábla
0
0
Szegedi Ítélőtábla
0
0
 
összesen:
3
18
 
Terület
Ügyek száma
Elítéltek száma
Fővárosi Bíróság
0
0
Baranya Megyei Bíróság
0
0
Bács-Kiskun Megyei Bíróság
1
6
Békés Megyei Bíróság
0
0
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
0
0
Csongrád Megyei Bíróság
0
0
Fejér Megyei Bíróság
0
0
Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
0
0
Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
0
0
Heves Megyei Bíróság
0
0
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
0
0
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
0
0
Nógrád Megyei Bíróság
0
0
 Pest Megyei Bíróság
0
0
Somogy Megyei Bíróság
nincs adat
nincs adat
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
0
0
Tolna Megyei Bíróság
0
0
Vas Megyei Bíróság
0
0
Veszprém Megyei Bíróság
0
0
Zala Megyei Bíróság
0
0
 
összesen:
1
6
 
mindösszesen:
4
24

Nincs külön statisztikai adatfelvétel az emberkereskedelem áldozatainak számáról.

17. A jelentésben az áll, hogy lépések történtek "a prostitúció, valamint az emberkereskedelem megelőzése, az áldozatok megsegítése és társadalmi re-integrációja érdekében teendő Nemzeti Program létrehozására" (17. oldal). A jelentés beszámol ezen kívül néhány egyéb kezdeményezésről, mint például a Belügyminisztérium által kifejlesztett emberkereskedelem elleni akcióterv (19. oldal)- Kérjük, számoljon be a javasolt nemzeti program helyzetéről és/vagy akciótervről, beleértve azt is, hogy elfogadásra került-e és hogy milyen intézkedések történtek. Számoljon be továbbá arról is, hogy történt-e valamilyen értékelés a nemzeti program, az akcióterv és egyéb az emberkereskedelem ellni harc és az áldozatok védelme érdekében elért eredmények tekintetében, és azokról a lépésekről, történt-e bármilyen becslés megkezdése a program alapján eredményeinek tekintetében, és arról hogy milyen válaszok születtek az eredmények tükrében.
Az emberkereskedelem egyike az emberi jogok legsúlyosabb megsértésének, ezért minden állam feladata, hogy határozottan fellépjen a megelőzése és a megbüntetése érdekében. A probléma komplex megoldást igényel, amelynek nemzetközi együttműködésen és nemzeti cselekvési terven kell alapulnia, továbbá ki kell terjednie a megelőzés, a bűnüldözés és az áldozatsegítés kérdéseire egyaránt.
A hazai emberkereskedelem elleni nemzeti stratégia, illetve tervezetének elkészítése folyamatban van. Előre láthatóan néhány héten belül sor kerülhet a tervezet közigazgatási egyeztetésére, valamint a témában érintett társadalmi szervezetekkel folytatott egyeztetésre.

Sztereotípiák és oktatás
18. A Bizottság 2002-es összegző megállapításaiban sürgette a Részes Államot, hogy tervezzen és valósítson meg kiegészítő programokat az oktatási rendszerben, emberi jogi és gender képzés formájában, mely magában foglalja az Egyezményről történő információ terjesztést is, valamint a meglévő sztereotípiák megváltoztatására tekintettel magában foglalja a szülőség értelmezésének olyan fejlődését, mely az anyák és apák közös társadalmi felelősségeként értelmezi azt. Kérjük számoljon be a Részes Állam azon megfelelő intézkedéseiről, melyek a Bizottság ajánlásainak végrehajtására születtek. Kérjük, azokról az intézkedésekről is írjon, melyek arra szolgálnak, hogy az iskolai könyvekből kikerüljenek a gender sztereotípikus ábrázolások, valamint ezen intézkedések időkeretéről is.

Az oktatási rendszerben a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 8. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen a könyv
a) összhangját az általános emberi normákkal, értékekkel, a humanizmus általános követelményeivel,
b) tartalmaz-e az egyenlő bánásmód követelményét, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzeti, etnikai kisebbségre, vallási közösségre nézve sértő, gyűlölet keltő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát.

A 2003. évi LXI. tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - párhuzamosan a Dakari Akciótervvel - figyelembe veszi az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezményben foglaltakat (Magyarország már 40 évvel korábban, az 1964. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdette az oktatásban a nemek közötti egyenjogúságot). A szabályozás célja, hogy kizárjon minden olyan intézkedést, magatartást, mulasztást, amely közvetve vagy közvetlenül az egyenlő elbánás elvét sérti. A közoktatásról szóló törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2006. októberében létrehozott egy munkacsoportot, melynek témája a "Nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a társadalomban". A közös munkába civil szakértők és kormányzati képviselők egyaránt részt vesznek. A taglétszám a koordinátorral együtt 12 fő.
A munkacsoport célja a sokrétű tájékoztatás, felvilágosítás a téma iránti érzékenyítés, az infokommunikációs technológiával kapcsolatos programokban, az oktatásban, képzésben és a kulturális programokban- előmozdítani a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elvét.
A munkacsoport összegyűjti és terjeszti a nemekhez kötődő sztereotípiákat feltáró kutatási eredményeket, adatokat, információkat, tanulmányokat, kiadványokat. A munkacsoport ajánlásokat tesz, hogy a jogszabályok szintjén milyen elemek jelenjenek meg a nemekhez kötődő sztereotípiák csökkentése érdekében.

A munkacsoport a széleskörű információ terjesztés érdekében 2007 első félévében létrehoz egy honlapot. A legifjabb korosztályt is megcélozva, készül egy felvilágosító, oktató jellegű dvd, melyen 5 különböző sztereotip témát feldolgozó kisfilm lesz. Ezt a 13-16 éves korosztálynak szánjuk, kampánnyal egybekötött iskolai terjesztéssel, ezzel is elősegítendő, hogy téma legyen már az általános / középiskolákban. A készülő oktatási anyag mellé elkészül a tanári segédletet, illetve tervezzük a tanároknak azt a tréninget mellyel, felkészítjük őket az anyag feldolgozására. Tervben van egy a sztereotípiákkal kapcsolatos kiadvány elkészítése, melyben kifejezések, fogalmak, definíciók, magyarázatok jelennek meg.

19. A jelentésben szerepel, hogy "nemi szegregáció jól érzékelhető nem csak a középfokú oktatás különböző típusaiban, hanem a nők szakmaválasztásában is" (24. oldal), és hogy "a felsőfokú képzés választásánál is jól érzékelhető a nemi szegregáció" (25. oldal). Milyen intézkedések születtek annak érdekében, hogy a nőket és férfiakat arra ösztönözzék, hogy ne hagyományos tanulmányokat és karriert válasszanak, és milyenek ezek hatásai?

Az egyenjogúságra törekvő magyar oktatáspolitika elérte, hogy a nemek közötti különbségek a fiatal nemzedékekben egyre csökkennek. Mindez a felsőoktatás szintjén a következőképpen jelentkezik: amíg a nőknél a diplomások aránya töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, addig a férfiaknál a 45-54 évesek "csúcspontja" kivételével stagnált.

A különböző iskolai végzettségi szinteket elérők aránya a megfelelő korú népességhez viszonyítva (%)

Végzettségi szintek
Korcsoportok
55-64
45-54
35-44
25-34
Éves
Férfi
Befejezett általános
92,3
93,5
97,2
97,5
Középfokú végzettség
35,6
62,0
76,8
80,8
Érettségi
22,4
35,8
33,6
36,5
Diploma
11,2
14,4
11,4
11,0
Befejezett általános
89,6
89,1
96,4
96,0
Középfokú végzettség
17,1
42,3
61,9
70,3
Érettségi
12,5
34,6
74,2
49,1
Diploma
4,5
8,5
10,5
13,9

Forrás: KSH Népszámlálás


A nemek közötti egyenlőség kívánalmát a magyar oktatáspolitika megvalósult gyakorlatként kezeli, és az oktatás fejlesztésekor mindkét nemre egyaránt összpontosít.

Foglalkoztatás
20. A jelentés foglalkozik a nők és férfiak közötti bérkülönbségekkel (28. és 29. oldal). A közszférában történt 50%-os fizetés emelkedésen túl, és azon a tényen túl, hogy a magánszférában a fizetési különbségek még nagyobbak, kérem ismertesse azokat az intézkedéseket, melyek ezen probléma hatására születtek, és azt is, hogy milyen hatásai voltak ezen lépéseknek.

Magyarországon 2000-2005 között a nők átlagos kereseti lemaradása jelentősen csökkent az EUROSTAT adatközlésének megfelelően 21%-ról 11%-ra. Ez a 2005. évi keresetei különbség kedvezőbb az európai országok többségében mért lemaradásnál, mely átlagosan 15% volt.
A férfiak és nők egyenlő bérezésének követelményét a magyar törvények tartalmazzák. A jelzett kereseti elmaradás elsősorban a nők a munkamegosztásban, a munkaerő-piacon elfoglalt helyét tükrözi.
A nők kereseti helyzetének jelentős, átlagos javulását - mint ahogy arra a kérdés is utal - elsősorban a közszférában 2000-2003 között végrehajtott, kiugróan magas béremelések eredményezték, mivel a közszférában foglalkoztatottak 2/3-a nő, szemben a nemzetgazdasági szinten mért, közel 50%-os arányukkal. A nők kereseti helyzetének javulásához hozzájárult az is, hogy körükben jobban nő a magasabb iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezők aránya, minta férfiak körében.

21. A jelentésben foglaltak szerint az Egyenlő bánásmód Törvény alapján "ha a munkáltató kevesebb bért fizet egy nőnek, mentesül a felelősség alól abban az esetben, ha a bérkülönbségnek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Ez a szabály nem megfelelő, mert a nemek közötti bérkülönbségnél nem kellene biztosítani ezt a kimentési lehetőséget" (7. oldal). Kérjük, számoljon be arról, hogy ez a kimentési lehetőség még mindig szerepel-e a törvényben, és ha igen, akkor milyen kezdeményezések történtek megváltoztatására, és milyen időkeret áll ehhez rendelkezésre.
Foglalkoztatási diszkrimináció esetén mindig a speciális kimentési okok elfogadhatóságáról dönt az Egyenlő Bánásmód Hatóság. További szigorítást tartalmaz a 2007. január 1.-én hatályba lépett módosítás amikor kimondja: a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításában és biztosítása során a nemi és etnikai tulajdonság tekintetében tett közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét, vagyis kimentésre nincs lehetőség. A hatóság precedens értékű döntést hozott egy ügyben, amikor egy kft. Az azonos munkakörben, azonos végzettséggel és nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező női dolgozónak 30 százalékkal alacsonyabb munkabért állapított meg, az ügy bírósági felülvizsgálata folyamatban van.

22. A jelentés a munkaerő-piac horizontális szegregációjáról számol be, és az a kijelentést teszi, hogy a foglalkozások negyede teljesen feminizált (29. oldal). A vertikális szegregációról is beszámol, mely szerint a nők alulreprezentáltak a vezető/menedzseri pozíciókban (29. oldal). Kérjük számoljon be arról, hogy milyen intézkedések vannak folyamatban a helyzettel kapcsolatban, beleértve ebbe az átmeneti különleges intézkedéseket, az Egyezmény 4. cikke 1 paragrafusának és a Bizottság 25. számú általános ajánlásában foglaltaknak megfelelően.

Az Egyezmény 4. cikk 1. bekezdésén alapuló, 25. bizottsági általános ajánlással összhangban a magyar foglalkoztatáspolitika is törekszik olyan eszközök alkalmazására, melyek a nők elhelyezkedési esélyeit hátrányosan befolyásoló tényezők felszámolását és munkapiaci esélyeinek növelését célozzák.
A nők munkapiaci esélyeinek növelése érdekében hozott kormányzati intézkedések:
  1. A kisgyermekes szülők munkaerőpiacra történő visszatérésének segítése
  2. A munkáltatók ösztönzése a foglalkozatásra
  3. Családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő intézkedések
  4. Programok
  5. NFT II - Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)
1. A kisgyermekes szülők munkaerőpiacra történő visszatérését segítő kormányzati intézkedések
  • Az ellátásokat mindkét szülő azonos feltételekkel veheti igénybe, a gyermek 1 éves korától a nagyszülőnek is átadható a GYES.
  • Gyermekgondozás ideje alatt térítésmentesen szerezhető újabb szakképesítés.
  • A gyermekgondozáson lévők bekapcsolódhatnak támogatott munkaerőpiaci képzésbe
  • A gyermekgondozási segélyben részesülő szülők munkavállalását korlátozó szabályok feloldásra kerültek - a gyermek 1 éves korától a GYES teljes összegének megtartása mellett is teljes munkaidős állást vállalhatnak.
  • Az NFT I forrásaiból 2006-2008 között bölcsődei férőhely- fejlesztések, eredményeként mintegy 800 pótlólagos férőhely
2. A munkáltatók ösztönzése
  • bértámogatás nyújtható (ha az álláskereső tizennyolc évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy a foglalkoztatás előtti 12 hónapon belül gyes-ben, gyed-ben, gyet-ben, terhességi-gyermekágyi segélyben, ápolási díjban részesült)
  • 2005-től alanyi jogon 50%-os társadalombiztosítási járulék-kedvezmény (ha a munkavállaló a gyermek gondozását, vagy családtag ápolását követően helyezkedik el)
  • 2005-től esélyegyenlőségi tervet kell készíteni a munkaadók meghatározott körének (tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek a nők esélyegyenlőségének javítására is irányulnak
3. Családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása
  • Családbarát munkahely cím elnyerésére - évente meghirdetett pályázat. Célja a jó vállalati gyakorlatok, a pozitív megoldások, a nők visszatérését segítő példák bemutatása, küldetése a szemléletformálás, a "családbarát" kultúra terjesztése
  • A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítése - HEPOP keretében támogatott program. Célja szakértői szolgáltatások nyújtásával segítse a családbarát intézkedések bevezetését, a gyermekgondozásról visszatérők beilleszkedését
4. Programok
A munkavállalást gátló családi kötelezettségek kiváltása, és a nők munkaerőpiaci karrierjének elősegítése" című központi program
  • célja: a munkavállalást gátló családi kötöttségek és képzettségbeli hiányok megszüntetésének elősegítése szociális szolgáltatások biztosításával
  • pályázók köre: munkáltatók
"Egyenlő esélyek mindenki számára európai év" keretében induló központi programok
1. "Esélyegyenlőség a munka világában" kommunikációjának támogatása című program
  • célja: kommunikációs és média programok támogatásával, feltárni a munka világában meglévő esélyegyenlőtlenségeket, és a legjobb gyakorlatok bemutatásával hozzájárulni az esélyegyenlőség kialakításához a foglalkoztatás területén
  • pályázók köre: egyesület, alapítvány, kht., szakszervezet, gazdasági társaság
2. "Esélyegyenlőség a munka világában" című központi program
  • célja: olyan programok, szolgáltatások támogatása, amelyek segítik a foglalkoztatás területén megjelenő diszkrimináció felismerését és annak leküzdését segítő humán stratégia kialakítását (pl. a gyes, gyed utáni visszatérést és a nők előmenetelét segítő gyakorlatok felkarolását)
  • pályázók köre: egyesület, alapítvány, kht., szakszervezet
3. Célzott járulékkedvezmény: Start-plusz program 2007. júliusától
A támogatás azon személy foglalkoztatása esetén vehető igénybe, aki
  • lejárt/megszűnt gyes, gyed, gyet, ápolási díj folyósítása, és a folyósítás megszűnésének időpontját követő 1 éven belül kíván munkát vállalni, vagy
  • a gyermek 1 éves korának betöltése után a gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, ha az ellátás idejére igénybevett fizetés nélküli szabadság alatt megszűnt a munkaviszonya, nincs munkáltatója, ahol folytatódhatna a munkaviszonya
5. NFT II keretében tervezett intézkedések
  • A nők munkaerőpiacra történő be-, vissza-illeszkedését segítő komplex programok indítása
  • Gyermekjóléti alapellátások (köztük bölcsődék, családi napközik és házi gyermekfelügyeletek) fejlesztése - cél: évente kb. 600 új férőhely jöjjön létre
  • Családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő programok indítása
Egészség
23. A jelentés ismerteti, hogy a nők körében a rákos megbetegedések, köztük a tüdőrák, mellrák, vastagbél és petefészekrák, miatti halálozási arány magas (33. oldal). Kérjük ismertesse az ezzel összefüggésben hozott megelőzési és egyéb típusú intézkedéseket és azok hatásait.

Jelenleg a szervezett szűrés körébe három szűrővizsgálati módozat vonható be, éspedig az emlőszűrés, a méhnyak-szűrés, valamint a vastag- és végbélszűrés. Ennek megfelelően a magyar Kormány e három szűrővizsgálati módozat rendszerbe állításáról döntött:
  • a 45-65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrését lágyrész-röntgenvizsgálattal (mammográfia);
  • a 25-65 közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után 3 évenként megismételt, sejtvizsgálatot (citológia) is alkalmazó nőgyógyászati szűrővizsgálatát; valamint
  • kísérleti programként a 50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálatát a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján.
Emlőszűrés: A célzott lakossági szűrés 2001. december 19-én indult el. A szűrőegységek folyamatosan kapcsolódtak be a programba. Mára az ország egész területe telepített szűrőállomásokkal lefedett: 38 diagnosztikus és terápiás háttérrel is bíró Komplex Mammográfiás Központ (KMK) és 7 csak szűrési kapacitással rendelkező Mammográfiás Szűrőállomás (MSZÁ), mindösszesen 45 ún. mammográfiás szűrőhely működik..
A célpopuláció 1,37 millió 45-65 év közötti nők, akiket kétéves ciklusokban hívnak vizsgálatra. Az első ciklusban (2002-2003) mindösszesen mintegy 1.3 millió asszonynak küldtek Meghívólevelet, és 544.410 asszony, azaz a meghívottak mintegy 41%-a jelent meg vizsgálaton; a megyék között jelentős különbségek mutatkoztak (23.7-76%). A második szűrési ciklusban (2004-2005) a részvételi arány kismértékben csökkent: 1.24 millió meghívásra 461.432 asszony - a meghívottak 37.2%a-a - jelent meg.
Méhnyak szűrés: 2003. szeptemberétől 2006 szeptember közötti időszakban mintegy 2 millió személynek küldtek meghívólevelet, és a szűrővizsgálaton 96.000 asszony, azaz a meghívottak nem több mint 5%-a jelent meg. A megjelenés megyénként jelentős szórást mutat (2.26-18.26%). A szervezett méhnyak-szűrés legnagyobb megoldandó problémája az alacsony lakossági részvétel.
Javasoltuk a direkt kommunikációt a nők részvételi hajlandóságának növelésére és motiválására, ez központi - kormányzati szintű koordinációt igényelt, ami megvalósult a Liliom-programban. A szervezett méhnyak szűrővizsgálatok részvételi arányának növelését célzó Liliom program 2005 októberében indult. Ennek során összetett kommunikációval, valamint nyereményjátékkal is csábították az érintett hölgyeket a szűrésen történő részvételre. A program sikerét mutatja, hogy a kapcsolódó nyereményjáték során összesen mintegy 35.000 hölgy küldte be nevezési lapját. Ami még ennél is fontosabb, hogy a résztvevők 41 százaléka eddig soha, nem vett részt a szervezett szűrésen.
Vastagbélszűrés: Kormányzati döntés rendelkezik arról, hogy a vastagbélszűrés bevezetése modellprogramok keretében, szakaszosan történjék oly módon, hogy 2004-ben és 2005-ben 180ezer főnyi céllakosságot érintsen, mert szükségesnek látszott további módszertani tapasztalatszerzés mind maga a szűrőmódszer, mind a lakosság mozgósítása terén. A program az előirányzottól eltérő módon alakult, és e szűrővizsgálati módozat országos bevezetését főként módszertani nehézségek okozzák, a módszer validálásának szükségessége indokolt.
A vastagbélszűrési program modellterületeit a vastagbélszűrési munkacsoport határozta meg. Így - körültekintő előkészítés után - 2004 őszén modellvizsgálatok indultak a budapesti IX és XIV kerületekben. Kecskemét Irányított Betegellátási Modell területen, Békéscsabai Kórház ellátási területén. Ezeken a területeken az adatgyűjtés és az értékelés folyamatban van.
Tüdőszűrés: A szakma állásfoglalása szerint a lakossági szintű tüdőszűrés bizonyítékok hiányában nem működtethető. Minthogy még rendelkezésre áll a teljes tüdőszűrési infrastruktúra meg kell szervezni a hagyományosan tbc-re orientált szűrés helyett a rizikócsoportokra (40 évesnél idősebb, dohányosok) kiterjedő szelektív szűrést. Ennek feltételeit a digitális röntgenvizsgálat jelentené.

24. Kérjük mutasson be további erőfeszítéseket, melyek a női dohányzás, alkoholfogyasztás és gyógyszerrel való visszaélés visszaszorításáért dolgoztak ki.

Dohányzás visszaszorítása:
  • Iskolai Dohányzás Megelőzési Program: A Népegészségügyi Program keretében a dohányzás visszaszorítása érdekében a megelőzés területén végzett munka folytatása oly módon, hogy minél több gyermekhez jussanak el a dohányzással és a dohányzó, illetve nemdohányzó életmóddal kapcsolatos információk játék formájában az ingyenesen igényelhető CD, illetve az iskolákba kihelyezésre kerülő érintőképernyős KIOSZK segítségével. A CD 2004-től, azaz a program indulásától eddig összesen 1370 iskolába jutott el. Az összességében elért tanulók száma pontosan nem azonosítható, mert sokan az OEFI honlapjáról töltik le a játékot.
  • Ciki a cigi honlap: a projekt célja dohányzás megelőzési és leszokást segítő honlap fejlesztése és fenntartása 12-18 éves fiatalok részére. Az eddigi magyar (cikiacigi weboldal kialakítása) és amerikai (fiataloknak szóló weboldal sikeres működése) tapasztalatok alapján a fiatalok részére a dohányzásmentesség előnyeit és a dohányzás káros hatásait életkoruknak megfelelő módon bemutató honlap segítségével:
  • generációk vélemény formálása, dohányzásmentesség fenntartása,
  • a dohányzó fiatalok részére leszokásban segítő módszerek ismertetése, leszokásban segítség nyújtása.
  • Az új, dohányzás megelőzéssel és leszokás segítéssel foglalkozó honlapon - melynek célcsoportja az 5-8, 9-14, valamint a 15-20 éves korosztály - különböző játékok és a dohányzás egészségkárosító hatásait bemutató képek és animációk megjelenítését tervezzük a már meglévő, szöveges információk bővítésén túl. Célunk, hogy az óvodákat és az iskolákat is bevonjuk a fejlesztés folyamatába, azért, hogy a honlap készítése során megismerjük és felhasználhassuk a gyerekek és a pedagógusok véleményét, javaslatait. Ennek a folyamatnak a részét képezné egy tanulókkal folytatott beszélgetés, amelyből nagyon fontos, értékes információkhoz juthatunk a dohányzással kapcsolatos gondolatviláguk, fogalomhasználatuk tekintetében.
  • Kék szám-dohányzás leszoktató program
    A projekttervnek megfelelően megtörtént a Kék szám menürendszer frissítése. Ugyancsak az előzetes terveknek megfelelően KÉK szám népszerűsítését szolgáló matricákat készíttettünk, amelyeket rendezvényeken osztogattunk. A kék szám kezelő automata által rögzített eddigi telefonhívások feldolgozásra és értékelésre kerültek, a Kék Szám elindításától, 2005. májustól végzett teljes tevékenység hanganyaga, 2006. november 08-ig.
    A beszélgetések száma: 757.
    A felvétel időtartama: 29 óra 42 perc
Alkohol: A nyolcvanas évtized kezdetén a magyar májzsugor halálozás még hasonló volt más, magas alkoholfogyasztási adatokat mutató országokéhoz, azóta azonban rendkívüli emelkedés következett be. A férfiak körében 1980-ban 1194, 1997-ben 4218, 2001-ben 4565 volt az alkoholos májcirrózisban meghaltak száma, a nők között 1980-ban 362, 1997-ben 1394, 2001-ben 1892-re emelkedett. Ez az arány 94 százezreléket jelent a férfiak, 35 százezreléket a nők körében.
A fentiek ismeretében kezdte meg az Alkoholpolitikai Koncepció és Stratégia kidolgozását az Országos Addiktológiai Intézet 2006-ban. A jelenleg kidolgozás alatt álló tervezet a hazai alkoholfogyasztás tágabb kontextusának bemutatása mellett ismerteti a nemzetközi alkoholpolitikákat is, és javaslatot fogalmaz meg a hazai stratégia fő cselekvési irányaira, az intervenciók lehetőségeire.
Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy számos, népegészségügyi szempontból kiemelten fontos testi betegségnek alapja, ill. fontos kockázati tényezője mentális természetű. Különösen érvényes ez hazánkban, ahol az elkerülhető halálozásban a lelki tényezők szerepe vitathatatlan (stressz, önsors rontó megküzdési stratégiák, alkohol, öngyilkosság, magas vérnyomás, kardiológiai betegségek). Mindezek eddig nem, vagy csak érintőlegesen szerepeltek a különböző programokban, így kiemelten nagy jelentőséget tulajdonítunk a szintén kidolgozás alatt álló lelki egészség országos programjának (LEGOP)
A LEGOP az egészségügyi és a szociális ágazat közösen kialakított több éves fejlesztéseinek programdokumentuma. A dokumentum szakmai és társadalmi egyeztetést követő, tárcák által történő elfogadása egyértelműen meghatározza a lelki egészséget érintő szakpolitikákat, valamint megszabja azok megvalósítását célzó valamennyi fejlesztést.


Gyógyszer-fogyasztás: A visszaélésszerű nyugtató-, altató-fogyasztók aránya 2003 után folyamatosan csökkent, de 2005-ben az összes kezelten belül még mindig 25%, ami azt jelenti, hogy nemcsak a legális szerek között ez a legnagyobb arányú, de - a kannabisz kivételével - megelőzi az illegálisokat is. Alapvetően a nyugtatókat, altatókat visszaélésszerűen használók között a nők aránya lényegesen nagyobb, mint a férfiaké. A politoxikománia (nyugtatók, altatók fogyasztása alkohollal) miatt kezeltek száma ugyan mutat némi ingadozást, azonban az elmúlt 5 év átlagában lényegében változatlan. Ez a "szertípus" különösen a 30-35 év feletti nők körében jellemző, aránya az összes fogyasztók között 11 %.
Az egészségügyi tárca felismerve, hogy a szenvedélybetegek ellátásban növekedő tendenciát mutat a komorbid betegek aránya, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közös szakmai együttműködésében megvalósított pályázat során a prioritások között határoztuk meg az említett betegcsoport egészségügyi ellátásának fejlesztését.

25. A Bizottság a 2002. évi összefoglaló megállapításaiban azt az ajánlást tette, hogy a Részes Állam vezessen be a fiúk és a lányok számára szexuális oktatási programot, tegyen megfelelő intézkedéseket a felelős szexuális magatartás előmozdításáért, és az abortusz születésszabályozási eszközként történő használatának visszaszorításáért. Az országjelentés alapján 2004-ben az abortuszok aránya még mindig magas volt, az összes abortuszok 12%-a a 20 év alatti nőket érintette, a modern fogamzásgátló eszközök pedig nagyon drágák voltak (37. oldal). Kérjük adjon friss adatokat az abortuszok számáról és mutassa be azokat az erőfeszítéseket, melyeket annak érdekében tettek, hogy a családtervezéssel kapcsolatos információk és az anyagilag elérhető fogamzásgátló szerek széles körben hozzáférhetőek legyenek.

Családtervezéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok készítése, eljuttatása az egészségügyi szolgáltatókhoz (védőnők, házi orvosok, gyógyszertárak, stb.):
  1. "Az élet csoda" című szórólap a magzati élet fejlődését mutatja be (600.000 db)
  2. A "Családot, gyermeket szeretnénk" című szórólap a felelős párkapcsolat jelentőségének hangsúlyozásával, tájékoztat a családtervezésről, a gyermekvállalásra való felkészülés fontosságáról, módjáról, a gyermek egészséges testi, lelki, szociális fejlődéséhez szükséges feltételekről, továbbá az igénybe vehető családtámogatási ellátási formákról
  3. "A fogamzásgátlás lehetőségei" című új szórólap a reproduktív korú lakosság számára készült, a nem kívánt terhesség megelőzésére. A szórólap a felelős párkapcsolat jelentőségének hangsúlyozásával tájékoztat a fogamzásgátlás módjairól, illetve arról, hogy pl. mikor, kihez, hova lehet fordulni (1.200.000 db)
  4. A "Szerelem biztonságban" fiataloknak szóló szórólap a nem kívánt terhesség megelőzésére. (1.800.000 db)
Védőnői Családtervezési Tanácsadás végzéséhez a Védőnői Szakmai Kollégium útmutatót jelentetett meg 5500 példányban. Minden védőnői tanácsadóban biztosításra került.
Az iskola-védőnők létszámának növelése 481 főről (2005), 908 főre (2006), melynek célja a primer, szekunder, tercier prevenció biztosítása az oktatási intézményen belül, különös tekintettel a egészségnevelésre, a csoportos foglalkozásokra, az egyéni tanácsadás biztosítására
Az iskola-védőnői jelentés módosítása - a csoportos foglalkozások témáinak standardizálása, melyek között szerepel a "Barátság, szerelem, párkapcsolat, családtervezés" is. 2004. évtől a megtartott csoportfoglalkozás típusok monitorozása is megtörténik. 2004/2005. tanévben 18377, 2005/2006. tanévben 25154 foglalkozás történt az iskolákban.
A "Barátság, szerelem, párkapcsolat, családtervezés" foglalkozásokhoz segédanyag védőnőknek 4000 példányban biztosításra került a "Beszéljünk erről" című könyv és az ahhoz tartozó "Tanári Segédlet". Az iskolák 1/3-a vesz részt ebben a programban és számukra 150.000 példány került biztosításra.

2005-ben a terhesség-megszakítások száma 48689, 2006-ra az előzetes, részben becsült adat 46500. A nők valamennyi korcsoportjában csökkent a művi vetélések gyakorisága, vagyis a tizenévesek és a húszas éveik elején járó fiatalok között is. 2006-ban 100 élveszületésre 47 művi vetélés jutott, ami nemzetközi összehasonlításban még mindig magas, de az előző évi 50-hez képest 6,0 százalékos csökkenést mutat.

Roma nők
26. A jelentés számos a roma nőket érintő problémát és hátrányt vázol fel, többek között az oktatás, az egészség, a háztartás és a gazdasági lehetőségek területén is. Részletezze, milyen lépések történtek ezen problémák kezelésére. Kérjük, ezek ismertetésénél térjen ki arra, hogy létezik-e speciális szakpolitika vagy stratégia, célokkal, előirányzatokkal és időhatárokkal, melyek a roma nők hátrányainak legyőzését segítik elő.

A roma nők többszörös hátránya hazánkban közismert. Számos területen így az oktatás, lakhatás, egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés tekintetében, de a munkahelyi felvétel, előmenetel tekintetében is helyzetük általában rosszabb nem roma nő társaikhoz képest.

Például a felnőtt roma nők kevésbé iskolázottak, ráadásul a korai gyermekvállalás, esetenként a 3-nál több gyermek nevelése, gondozása is hátrányosan érintheti tanulmányait ill. munkába állási esélyeit. A roma/cigány társadalom várható élettartama jóval alacsonyabb a nem romák/cigányok várható élettartamához képest. A roma nők várható életkora valamivel kedvezőbb a roma/cigány férfiakénál, de így is az etnikai, kisebbségi csoportok között a legalacsonyobb.

A roma nők társadalmi, gazdasági helyzetének javítását célzó, külön kormányzati stratégiai program nincs, azonban a hazai roma közösségek egészére vonatkozó, stratégiai célkitűzéseket tartalmazó Roma Integráció Évtizede Program 2015-ig az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy területeire célokat, elvégzendő feladatokat irányoz elő.
A dokumentumban horizontális szempontként szerepel a nemek esélyegyenlősége. Például a foglalkoztatás fejezetben az egyik intézkedés a roma nők foglalkoztatásának előmozdítását speciális programok végrehajtásával tervezi javítani. Ez év áprilisában a Kormány, nagy valószínűséggel Országgyűlési határozattal a stratégiai dokumentumot jóváhagyja, azt követően az abban foglaltaknak megfelelően, Két éves intézkedési tervben határozzák meg az érintett szervezeti egységek szaktárcánként a konkrétan megvalósítandó, akár a nők foglalkoztatásának, képzésének előmozdítására tervezett feladataikat. A tervezett intézkedések következetes végrehajtása a roma nők helyzetének látványos javulását eredményezheti.

Vidéki nők
27. A jelentés úgy mutatja be a vidéki nők helyzetét, hogy az a foglalkoztatás, az iskoláztatás és az egészségügy tekintetében is hátrányosabb mint a városokban élő nőké (43. oldal). Másrészről kijelenti, hogy a vidéki területeken tapasztalható hátrányos helyzet "a nőket és férfiakat egyaránt érinti, de a legtöbb esetben nagyobb mértékben akadályozza, és több terhet ró a nőkre" (40. oldal). Ezt a helyzetet figyelembe véve kérjük, számoljon be arról,. Hogy a vidékfejlesztési szakpolitikákba és tervekre beépítésre kerültek-e a nők és férfiak társadalmi egyenlősége szempontjai, és melyek ezen szakpolitikák és tervek prioritásai a nemek közötti egyenlőség elősegítése érdekében.

A vidéken élő nők hátrányos helyzetének okai, illetve az eddigi intézkedések (PHARE, SAPARD, AVOP keretében) hatásainak vizsgálata alapján az Európai Unió EMVA forrásaira épülő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tervezéséért és megvalósításáért felelős tárca, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének szempontjait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv és Program (ÚMVP) tervezés során igyekszik messzemenően figyelembe venni. A megfelelő adatbontás használatán, és a projektértékelésben a pozitív elbírás alkalmazásán túl a következő irányok erősödnek a vidékfejlesztésben.
A mezőgazdaságban dolgozó nők átlagéletkora magasabb a férfiakénál, ezért a korstruktúra átalakítására tett lépéseknél különös figyelmet kell szentelni a női gazdálkodóknak. Az idős gazdálkodók közül sokan a gazdaságtalan, elaprózott birtokstruktúra, valamint a fejlesztési források hiánya következtében nem képesek az Európai Unió követelményeinek megfelelő, versenyképes termelés folytatására. E vállalkozások többsége kényszervállalkozásnak tekinthető.
A nyugdíj-korhatárt még el nem ért, de tartós nehézségekkel küzdő gazdálkodók esetében a gazdálkodók korösszetételének javítása és egy kedvezőbb birtokstruktúra kialakítása a cél.
Míg 2003-ban a férfiak 2,6%-a, a nők 0,7%-a rendelkezett felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel, addig ez 2005-ben a férfiaknak 2,2%-ról, és a nőknek csupán 0,6%-ról volt elmondható. Az egyéni gazdálkodóknál főként az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (piac- és termelés-szabályozás, támogatási rendszer, a termékek minőségi előírásai, az állatelhelyezés követelményei, környezetvédelmi előírások), valamint a gazdaságvezetéssel összefüggő szakismeretek hiányosak, melyhez hozzájárul az is, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés és a szaktanácsadási rendszer kiforratlan. A fentiek miatt a gazdálkodók új piaci körülményekhez való alkalmazkodó és kezdeményező készsége nem megfelelő és az uniós támogatások felhasználásával mielőbbi javításra szorul.
A vidékfejlesztés forrásainak megfelelő hatékonyságú felhasználásához, a forrás-felvevőképesség fokozásához elengedhetetlenül szükséges az innovativitást, vállalkozó képességet és kedvet fokozó, a piaci lehetőségeket, várható trendeket bemutató képzések szervezése.
A vidéki térségek az országosnál kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetén (magasabb munkanélküliség) javítani lehet a vonzó táj, a természeti kincsek és kulturális örökség turisztikai célú hasznosításával. A falusi vendéglátóhelyeket alacsony szolgáltatásminőség és kapacitáskihasználtság jellemzi. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életminőség javításához és a regionális gazdasági hátrányok leküzdéséhez.
A mezőgazdaságban a képzettség és vállalkozás tekintetében a nők kirívó elmaradását a humánerőforrásfejlesztés támogatásával, a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása keretében a sikeres vidéki kisvállalkozások erősítése érdekében támogatni szükséges a vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentését, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítését; a vidéki életminőség javítását a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása révén; valamint a vidéki lakosság számra nyújtott alapszolgáltatások fejlesztését.
Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési tervek megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése érdekében támogatni kell a sikeres LEADER program folytatását. Ennek érdekében az ÚMVP támogatja a fenntartható és versenyképes, újszerű, helyi eljárások ösztönzését; a vidéki gazdasági potenciál erősödését a helyi adottságokon nyugvó integrált programok révén; a humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését; valamint a helyi együttműködést és partnerséget elősegítő kapacitás és készségfejlesztést.
Összefoglalásként tehát megállapítható, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében megvalósuló intézkedések hatására javulhat a vidéki nők foglalkoztatottsági helyzete, illetve életminősége. Ezeket a hatásokat várhatóan felerősítik a Strukturális Alapok (pl. a regionális és humánerőforrást fejlesztést célzó operatív programok) különböző intézkedései, (pl. a családi és munkahelyi élet összeegyeztetése és a közösségfejlesztés, a közösségi közlekedés és a közszolgáltatások fejlesztése terén), melyek a Vidékfejlesztési Programmal szoros koordinációban valósulnak meg.

Házasság és családi kapcsolatok
28. A jelentés leírja (47. oldal), hogy "a fiatalkorúak gyámhatósági engedéllyel házasságot köthetnek" és hogy a "pár gyermekének érdekeit" figyelembe veszik. Kérjük fejtse ki bővebben azokat az okokat, melyek megalapozzák a kiskorúak házasságát és azt, hogy hogyan kerül sor a kiskorúak érdekeinek figyelembe vételére.
Nem áll rendelkezésünkre olyan elemzés, amely azon indokok bemutatásával foglalkozna, hogy milyen társadalmi-szociológiai okok alapozzák meg a kiskorúak házasságát.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 10. §-ának rendelkezései értelmében főszabály szerint házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet, kiskorú (akár nő, akár férfi) csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. A kiskorúnak ahhoz, hogy a gyámhatóság engedélyét megkapja, be kell töltenie - legkésőbb a házasságkötés napján - legalább a 16. életévét, illetőleg fenn kell állnia a törvény által előírt "indokolt esetnek" is, valamint a gyámhatóság köteles meghallgatni a szülőt (törvényes képviselőt) is. Az engedély nélküli, illetve a 16. életév betöltését megelőzően kötött házasság ex lege érvénytelen.
A házasságkötés polgári jogi jogkövetkezménye a nagykorúság, azaz a házasságkötés tényével a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 12. §-ában felállított törvényi vélelem alapján a kiskorú személy "elnyeri" a nagykorúságot.
Kiskorú alatt a Ptk. 12. §-a alapján a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyeket kell érteni. A kiskorúak érdekeinek figyelembe vétele a törvényi szabályozásban is megtestesül azzal, hogy a magyar jog lehetővé teszi a nagykorúság, azaz a cselekvőképességi korhatár elérését megelőzően két évvel is a házasságkötést, elsősorban a házasulandók biológiai-érzelmi érettségét feltételezve.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 34-36. §-ai tartalmaznak iránymutatást a gyámhatóság részére az engedélyezéssel kapcsolatban.
Az engedélyhez szükséges a háziorvos arra vonatkozó igazolása, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik. Emellett a házasulandó feleknek olyan jövedelemigazolást is csatolniuk kell, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévét betöltött házasuló kiskorúnak, valamint már meglévő (vagy 18. életéve elérését megelőzően születendő) gyermekének a megélhetése és lakhatása a házasságkötést követően is biztosítva van. Továbbá részt kell venniük a családvédelmi szolgálat tanácsadásán, amelyet a szolgálat igazolás kiállításával tanúsít.
A gyámhivatal döntése előtt személyesen is meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét, és környezettanulmányt készít.
Az engedély megadásának abszolút feltétele, hogy a házasságkötés - minden körülmény együttes figyelembe vételével - a kiskorú érdekét szolgálja, és hogy az engedélyt maga a kiskorú, szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtsa be. Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós - az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül - nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését, de természetesen a kiskorú szülőktől születendő (született) gyermek érdekeinek figyelembe vétele ugyanolyan hangsúlyos.
A Csjt. 1. §-ának (2) bekezdésében alapelvként rögzíti, hogy e törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni, amely tehát alkalmazandó alapelv a kiskorúak házasságkötésének engedélyezése során is.
Összességében elmondható, hogy a jogi szabályozás és a jogalkalmazás együttesen biztosítja azt, hogy a kiskorúak házasságkötése esetén minden esetben a kiskorú (gyermek) érdekeit tartsák szem előtt.


Opcionális Jegyzőkönyv és a 20. cikk 1 paragrafusának módosítása
29. Írja le a Kormány tervezett, vagy létező olyan intézkedéseit, melyek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét az Opcionális Jegyzőkönyvre és bátorítsa őket annak igénybevételére. Kérjük mutasson be minden olyan előrelépést, mely az Egyezmény 20. cikk 1 paragrafusának módosításának hatására történt.

Az Opcionális Protokoll ratifikálás Magyarországon 2001-ben történt meg. A CEDAW jelentésről szóló kiadványban az Opcionális Protokoll is szerepel, és a kiadvány széles körű terjesztésével az Opcionális Protokollról is értesülhetnek. Az Opcionális Protokoll teljes szövege (magyar nyelven) elérhető a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján is. Több jogvédő szervezet is terjeszt információkat az Egyezményről, valamint a kiegészítő jegyzőkönyv nyújtotta lehetőségekről elektronikus és nyomtatott formában is.
Az Egyezmény 20. cikk 1 paragrafusának módosítása hatására az ország és a Bizottság közötti kommunikáció gyorsabbá és hatékonyabbá vált.


[1] 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és a végrehajtás szabályairól: 13. § (1) A személyi védelmet ellátó - a veszélyhelyzet fokát mérlegelve, az érintett, illetve a személyi védelem kezdeményezésére és elrendelésére jogosult véleményét is figyelembe véve - határozza meg a személyi védelem módját. A védelem módjai közül egyidejűleg több is alkalmazható.
(2) Az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a személyi védelem olyan módja, amely ellen az érintett tiltakozik.
[2] Jelenleg 231 áldozatvédelmi referens dolgozik a rendőrségen.