2014. augusztus 20., szerda - Az államalapítás Ünnepe, István napja

Biztos Kezdet ProgramA program előzményei Angliában - Sure Start program

A Sure Start program, amely 1999-ben indult az Egyesült Királyságban, a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Lépcsőzetesen kerül bevezetésre, jelenleg a hatodik szakaszánál tart. Az eddig eltelt időszakban 500 helyi program kezdte el működését, amely négymillió hátrányos helyzetű gyermeket, vagyis a 4 év alatti szegénységben élő gyermekek egyharmadát érte el.

A program két fő iránya:
  • a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme, képesség- és készségfejlesztése, valamint
  • a család, mint közösség erősítése, támogatása.
A Sure Start program középpontjában a hátrányos helyzetben lévő, 0-4 éves korú gyermekek és családjaik állnak, akik kevésbé tudják igénybe venni a különféle szolgáltatásokat. A gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás révén igyekeznek elősegíteni a csecsemők és gyermekek fizikai, intellektuális és szociális fejlődését. A Sure Start különös figyelmet fordít arra, hogy a gyermekek jólétét, egészségét születésük előtt és után egyaránt biztosítsa. Ennek érdekében helyi Sure Start programokat hoznak létre, melyek
  • javítják a 4 évnél fiatalabb gyermekek családjainak nyújtott szolgáltatások elérhetőségét, minőségét, valamint
  • a helyi programokból leszűrt jó gyakorlati megoldásokat elterjesztik azok körében, akik kisgyermekek számára nyújtanak szolgáltatásokat.
Az angliai tapasztalatok közül a következők a legfontosabbak: a helyi programok az érintett családok aktív részvételével a helyi közösségre épülnek; a szakemberek széles körének közreműködését igénylik; valamint erős központi szakmai irányítás mellett is rugalmasak, sokszínűek, és a helyi szükségleteken alapulnak.


A program bevezetése Magyarországon

A program céljai, alapelvei

A Biztos Kezdet Program esélyt ad a programban részt vevő 0-6 éves korú gyermekek és családjaik számára arra, hogy a gyermekek életének legkorábbi időszakában segítséget kapjanak a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődéshez. A problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, a gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás hozzájárul a programban részt vevő gyermekek sikeres iskolakezdéséhez.

A Biztos Kezdet Program a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani azzal, hogy egyrészt összehangolja a helyben található, 0-6 éves korosztályhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, beilleszti azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez.

A program célja:
  • a gyermekek fejlődésének elősegítése,
  • családok és szülők támogatása,
  • egészségkultúra fejlesztése,
  • a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést,
  • a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése.
A program lényege nem feltétlenül többletszolgáltatást jelent, hanem sokkal inkább a meglévők hatékonyabb szervezését, együttműködését. Természetesen azokon a településeken, ahol bizonyos ellátások nem hozzáférhetőek, ott a program új szolgáltatások bekapcsolását, megszervezését is feltételezi a kisgyermekek és szüleik hatékonyabb segítése érdekében. A Biztos Kezdet Program nem önálló ellátás, hanem ellátási, együttműködési filozófia, amely a 0-6, kiemelten a 0-4 éves korosztály és szüleik hatékonyabb segítését biztosító esélyteremtő, esélyegyenlőségi szolgáltatásrendszer, szakma- és szektorközi együttműködés a szülőkkel, a leendő szülőkkel, és a gyermekekkel. Nem teremt új, párhuzamos ellátórendszert, hanem a helyi ellátások - helyi szükségleteken alapuló - új típusú összekapcsolódásával valósítja meg szakmai célkitűzéseit.

A program bevezetésének indokoltsága

A gyermekek alapvető joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjanak fejlődésükhöz, képességeik, készségeik kibontakoztatásához, családban történő nevelkedésükhöz, függetlenül attól, hogy az ország mely részén, milyen adottságú településen születtek. A gyermekellátásoknak feladata, hogy szolgáltatásaikat úgy szervezzék, hogy egyenlő eséllyel férjen hozzá minden gyermek a saját életkorának és szükségleteinek a leginkább megfelelő minőségi ellátáshoz.

A jelenleg működő ellátórendszer sajnálatos módon nem képes a fenti elv maradéktalan megvalósítására. A hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem épült ki, így nem érhető el a szükséges ellátások mindegyike. Azokon a településeken, ahol viszont rendelkezésre állnak a szolgáltatások, kapacitás és együttműködési problémák miatt szintén gondot okoz azok hozzáférhetősége. Több esetben tapasztaljuk, hogy az ellátórendszer erőforrásait felemészti a párhuzamos vagy egymástól elszigetelt működés. Azok elemei nem kapcsolódnak össze, nem ismerik egymás szolgáltatásait, tartalmát, szakmai lehetőségeit. Különösen igaz mindez a 0-6 éves korosztály ellátásaira.

Modellkísérleti programok

Magyarországon a Brit Nagykövetség és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közös szervezésében 2003-ban került sor a Sure Start (Biztos Kezdet) program bemutatására. Ezt követően munkacsoport alakult a tárcánál a magyarországi program kidolgozására, bevezetésének előkészítésére. A munkacsoport első lépésként modellprogramok indítására tett javaslatot. A modellkísérleti programok 2003-ban kezdődtek el különböző típusú településeken és kistérségben (Ózd, Vásárosnamény és hat társult település, Budapest Józsefváros, Csurgó és Őrtilos, valamint Mórahalom). 2005-től Katymár és Győr is elindította a helyi Biztos Kezdet modellkísérleti programját.


A modellkísérletek első szakaszában 400 család és 700 hat éven aluli gyermek kapott támogatást a sokszereplős intézményhálózat együttműködésében. 2005-ben kiemelt feladat volt a modellkísérleti programok módszertani fejlesztése, szakmai támogatása, a programok független monitorozása.

Egész napos konferencia keretében 2006. március 23-án mutatták be a "Biztos Kezdet" elnevezésű modellprogramot, amelynek célja, hogy minden hátrányos helyzetben élő kisgyermek az iskolakezdésig elérje képességeinek maximumát. A konferenciáról az ICSSZEM Sajtóirodája is beszámolt.

A modellkísérleti programok tapasztalatairól a 2006-ban megjelent Biztos Kezdet füzetek 1. részében, a következő két cikkből lehet bővebben tájékozódni:

Dió Zoltán: Biztos hogy elkezdődött. 51-57. o.
Szomor Éva: Információk a modellkísérleti programokról. 21-27. o

Az összegyűjtött tapasztalatokat és jó gyakorlati megoldásokat széles körben kívánták a szakértők terjeszteni, valamint hosszabb távú céljaik közé tartozik a program kiszélesítése is.

Ennek érdekében 2005-ben szakértői műhely alakult a programhoz szorosan kapcsolódó szakmai és szolgáltatási területek szakemberei (fejlesztő pedagógia, pszichológia, gyermekjóléti ellátások, gyógypedagógia, egészségügy, szociálpolitika, közösségfejlesztés, program menedzsment) részvételével, és elkezdődött a Biztos Kezdet Programok országos bevezetésének előkészítése.

A kiterjesztés szakmai, szervezeti és módszertani megalapozása

A Biztos Kezdet Program többszintű:
  1. egyrészt a településeken induló helyi Biztos Kezdet Programokat foglalja magában,
  2. másik eleme a központi fejlesztési program, melynek célja a Biztos Kezdet Program szakmai integrálása a 0-6 éves korú gyermekekre irányuló szolgáltatások rendszerébe (települési programok hálózatfejlesztése, a programfejlesztés elemeinek összehangolása), továbbá a helyi programokat támogató szakmai szolgáltatások (információ, tanácsadás, szakértés, értékelés, képzések, műhelyek) szervezése. Ennek fontos része a Biztos Kezdet Program módszertani fejlesztése (szakértői műhely, munkacsoportok), valamint a program monitorozási és értékelési rendszerének kidolgozása.
A Biztos Kezdet Programok tervezését és indítását - széles szervezeti és szakmai horizontot átfogó - támogató hálózat segíti. Erre a feladatra modellkísérleti és szakértői műhely alakult a modellkísérleti programok koordinátorai, valamint a programhoz szorosan kapcsolódó szakmai és szolgáltatási területek szakembereinek részvételével. Az országos szakértői munkacsoport feladata volt a Biztos Kezdet Programok hazai indítását megalapozó minimumfeltételek, a települési programokat támogató szakmai-módszertani eljárások kidolgozása, képzések fejlesztése, módszertani kiadvány (Biztos Kezdet Füzetek 1.) szerkesztése, és a települési szintű programok önértékelési rendszerének fejlesztése, monitorozása. A program indítását szolgáltatásfejlesztésként definiáltuk, a tervezés több elemében felhasználtuk azokat az ismereteket és technikákat, amelyek a projektfejlesztésben és a projektmunkában is használatosak.

A budapesti konferenciát követően - ahol meghirdetésre került a Biztos Kezdet Program - a tárca a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel közösen és az Esélyek Házai hathatós támogatásával hat régióban szervezett konferenciát, valamint kilenc megyében információs napot. Ezeken a rendezvényeken több mint 3000 szakember vett részt a gyermekvédelem, a gyermekjólét, a családsegítés szakterületeiről, a védőnői és óvodai ellátó hálózatból, valamint a gyerekek, illetve a családok támogatására létrejött egyéb - köztük nagyon sok civil - szervezet képviseletében.


A program kiterjesztése

A széleskörű tájékoztatást követően a program minimumfeltételeinek ismeretében 110 település nyújtotta be szándéknyilatkozatát jelezve ezzel, hogy részt kívánnak venni a Biztos Kezdet Programban. A helyi program tervezéséhez 94 település kérte a szakértők segítségét. A szakmai programok beadását partnerségi tervezés előzte meg a programban érintett szervezetek, intézmények és önkormányzatok részvételével. A tervezési napok célja az volt, hogy a különböző szemléletmódok egyeztetésével az alapok tisztázásra kerüljenek, az erőforrások számbavételével és a szakmai motivációk áttekintésével kialakuljon az együttműködés.

A Biztos Kezdet Programok tervezése során különös hangsúlyt kapott, hogy mindenképpen a helyi igényeknek megfelelő, arra épülő szolgáltatás induljon alapozva azokra az eredményekre és erőforrásokra, amelyek helyben már korábban elérhetők voltak. A tervezési napon történt partnerségi egyeztetések, megállapodások után dőlt el, hogy az adott településen, illetve helyszínen elindítják-e a Biztos Kezdet Programot.

A szakmai programok beadásának határidejéig - 2006. november 30. - 53 program érkezett be, amelyek közül 51 program került befogadásra.


A befogadott programok többsége a hátrányos helyzetű régiókban indult, elsősorban a 2000 lakosságszámnál nagyobb településeken.

Az 51 befogadott helyi Biztos Kezdet Program mindegyike vállalta azt, hogy a minimum követelményeknek eleget tesz. Ezek a következők:
  • a hátrányos helyzetű, 0-6 éves korú gyerekek és a családok támogatása áll a program középpontjában,
  • a program megvalósítói támogatják a gyerekek szociális és érzelmi fejlődését, képességfejlesztését,
  • az egészségkultúra fejlesztését,
  • elősegítik a közösségi részvételt,
  • a szakszolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A befogadás feltételeként a szakértői műhely a következőket határozta továbbá meg: a program
  • szakmai partnerségen alapuljon,
  • szakmaközi munkacsoport és az általuk választott koordinátor legyen felelős a program megvalósításáért,
  • a programban együttműködő szakemberek/szervezetek közösen biztosítsák a program megvalósításához és a klub működéséhez szükséges infrastruktúrát. A klubok által legalább heti három alkalommal kell biztosítani azt, hogy a célcsoport tagjai hozzáférhessenek a program által nyújtott szolgáltatásokhoz.
A Biztos Kezdet Program és az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat

A minisztérium az Esély Házaknál az elmúlt években felhalmozódott szakmai tapasztalatokra építve, a meglévő humán-, és tárgyi erőforrásokra támaszkodva az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot kérte fel a Biztos Kezdet Programhoz kapcsolódó szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés segítésére. További feladataik között szerepel az induló programokkal való folyamatos kapcsolattartás, képzések, szakmai programok hátterének biztosítása.


A programfejlesztés munkaformái, eredményei

2006. szeptember 29-én került sor az első körben befogadott programok koordinátorainak részére szervezett programindító szakmai fórumra.

Ezt követően regionális műhelyeket szerveztünk, ezzel biztosítva az induló Biztos Kezet Programok szakmai hálózatának fejlesztését, a szakmai konzultáció lehetőségét, a tapasztalatok átadását, az indítással kapcsolatos kérdések, problémák megbeszélését. Az induló programok minden helyszínén egy fontos szempont érvényesült: a "Biztos Kezdet Program" nem elkülönült ellátásként működik, hanem együttműködik más, már meglévő, működő szociális, egészségügyi, oktatási intézményekkel is.

A regionális műhelyek keretében néhány témával kiemelten foglalkoztunk - ilyen volt például: a szakmai szolgáltatók és szektorok között partnerség fejlesztése, a program kommunikációja, a családok bevonásának nehézségei, és az önértékelés folyamata.

A műhelyen a Biztos Kezdet Program koordinátorai vettek részt.

A Regionális Műhelyek időpontjai, helyszínei:

Nyugat-dunántúli régió:
Nappali Központ - Szombathely, Szöllősi sétány 36.
2006. november 7. 10-13 óra
Dél-dunántúli régió:
Esélyek Háza - Pécs, Rákóczi u. 55.
2006. november 14. 10-13 óra
Észak-alföldi régió és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye:
Mustárház - Nyíregyháza, Szent István u. 20.
2006. november 15. 10-13 óra
Közép-magyarországi, Közép-dunántúli és Dél-alföldi régiók:
Esélyek Háza - Budapest, Wesselényi u. 17.
2006. december 4. 10-13 óra

Ugyanebben az időszakban került sor a "Kommunikáció és fejlesztés a Biztos Kezdet Programban" elnevezésű akkreditált képzés megszervezésére, három helyszínen, 45 fő részvételével.

A programfejlesztés jelenlegi szakaszában folyik a települési szintű programok önértékelésének segítése, valamennyi induló program helyszíni látogatása. Az önértékelés célja egyrészt a szakmai tudatosság fejlesztése, másrészt a céloknak, elvárásoknak való megfelelés partnerekkel közös szakmai elemzése. Az önértékelés folyamata két részterületet ölel fel:
  1. egyrészt értékelni kell az egyes programok végrehajtásának menetét, azok sikerességét,
  2. másrészt információt kell kapni arról, hogy maga a projekt eléri-e a célját, a meghatározott elvárásoknak megfelelően működik-e.
Az ebben a támogatási ciklusban megvalósítandó további tervek között szerepel egy szakmai konferencia szervezése, valamint a programok monitorozása.


Szakértői javaslatok a program támogatására

Magyarországon az elmúlt évtizedben kiépült ellátórendszer egyes településeken lehetőséget biztosít arra, hogy külső források bevonása nélkül is megvalósulhasson a Biztos Kezdet Program. A helyi Biztos Kezdet Programok olyan településeken és városrészeken is elindulhatnak, amelyek saját erőforrásaik mozgósításával, a meglévő szolgáltatások összehangolásával képesek a program megvalósítására.

A hátrányos helyzetű, erőforrás-hiányos kistelepülések, amelyek szolgáltatási hiányokkal és hozzáférési nehézségekkel küzdenek önmaguk nem képesek a program finanszírozására. A támogatott Biztos Kezdet Programokat a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein javasoltuk indítani első lépésben, meghatározó módon azokon a településeken, ahol hiányoznak a gyermekintézmények (bölcsőde, óvoda).

A szakmai programok erősségei, innováció és értékek

A programokat értékelő szakértők véleménye alapján megállapítható, hogy a terepen dolgozó szakemberek és szakmai műhelyek rendkívül elkötelezettek a 0-6 éves korú gyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése mellett. A program keretet ad a szakemberek és a szolgáltatók közötti együttműködéshez, folyamatos szakmai tanulásra, fejlődésre ad lehetőséget. A különböző intézményi háttérrel rendelkező településeken a szakmai program megvalósítása érdekében összehangolták a célokat, a meglévő erőforrásokat, a szakmai feladatokat annak érdekében, hogy a kedvezőtlen társadalmi jelenségekre, problémákra még hatékonyabb megoldásokat dolgozzanak ki.

A szakmai programokban alapvetően a helyi erőforrásokra és az erős partnerségi kapcsolatokra építenek a műhelyek, ez a két elem a legfontosabb feltétele a program megvalósításának.

Az indítandó szolgáltatások intézményközi együttműködés keretei között valósulnak meg; több programban tervezték a többszintű szakmaközi team munkát, külön szerepet szánva a programirányító csoport és az operatív feladatokat ellátó szakmaközi műhely számára.

A megvalósítás folyamatában a partnerek közötti sikeres együttműködés feltétele a kiegyensúlyozott feladatvállalás, a rendszeresség az együttműködésben és a kölcsönös érdekbeszámításon alapuló megállapodás, amely alapja lehet a partnerség tovább fejlesztésének. A közösségfejlesztés módszereinek alkalmazása, valamint a közösségi programok megvalósítása segíti az elfogadást, a toleranciát; erősíti a társadalmi kohéziót és a szolidaritást a különböző lakossági csoportok között a településeken.

A társadalmi hátrányok mérséklését a távlatokban gondolkodó, komplex beavatkozások és az erőforrások összehangolása segítheti elő. A programban dolgozók szemlélete, az értékek következetes képviselete hosszabb távon hozzájárulhat a szegregáció csökkenéséhez.

Az induló programok működésének tapasztalatai

A program alapelveit - a korai hátrányok mérséklése, a szakemberek és a résztvevő családok partneri együttműködése, az ágazatok és szektorok közötti feladatmegosztás, a bárki számára elérhető szolgáltatások biztosítása, a meglévő szolgáltatások koordinációja - és céljait mindegyik településen maradéktalanul elfogadják a szakemberek, a megvalósítás formái, keretei és lehetőségei azonban jelentős változatosságot mutatnak.

A programok tervezése és indítása óta eltelt rövid időszakban változások voltak a programok környezetében. Az induló programokat a települések önkormányzatai, bizottságai támogatták, az időközben történt változások azonban hatással lehettek az önkormányzatok és az intézményeik költségvetésére is. Több programban személyi változások következtek be, s látható, hogy a felmerülő problémák megoldásához jelentős erőfeszítésekre van szükség.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a most induló helyi Biztos Kezdet Klubok esetében még nem mindenhol teljesülnek maradéktalanul azok a feltételek, amelyeket a programjukban vállaltak. Ennek az oka leginkább a forráshiány, amelynek a megoldásán egyéni stratégiák kidolgozásával, pályázati források bevonásával folyamatosan dolgoznak a kollégák. Úgy tűnik, hogy helyi összefogással biztosítani tudják a helyiséget, a berendezéshez szükséges minimális tárgyi feltételeket (bútorok, játékok, egyéb eszközök) és a szakembereket. Az induló programokban 64 pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus vállalt közreműködést. A rendszeres és folyamatos szakmai feladatellátás díjazására a programok egy részében nincs lehetőség. A helyben rendelkezésre álló lehetőségek feltárása és a feltételek helyi erőforrásokból történő biztosítása, eszközök beszerzése az indulás utáni periódus legfőbb feladata. Az új úton elindulók azonban nincsenek magukra hagyva - változatos formákban (szakmai műhelyek, továbbképzés, konferencia, az önértékelés támogatása, újabb kiadvány stb.) próbáljuk erősíteni az elkötelezettségüket abban, hogy biztosan jó döntést hoztak, amikor elkészítették szakmai programjukat és elkezdték azt valóra váltani!

Elérhetőségek/Kapcsolatok:

A Biztos Kezdet Programot 2006. július 1-jétől a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretein belül az Esélyegyenlőségi Főosztály Esélyegyenlőségi Programiroda Osztálya működteti. Az osztályvezető: Táncsics Zita, elérhetősége: tancsics.zita@szmm.gov.hu

A Biztos Kezdet Program Szakértői Műhelyének kapcsolattartója: Hallgató Éva szakértő, elérhetősége: hallgatoeva@t-online.hu

A programról szóló dokumentáció: