2014. július 26., szombat - Anna, Anikó napja

Az "Élhetőbb Faluért" Program

Élhetőbb Falu ProgramA tárcaközi összefogással működő "Élhetőbb Faluért" Program célja az ország leghátrányosabb helyzetű településeinek fejlesztése, a területi hátrányokból fakadó egyenlőtlenségek mérséklése, a halmozottan hátrányos helyzetű településeken élők esélyegyenlőségének megteremtése.

Tárcánk álláspontja, hogy esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportok közé tartoznak a területi különbségek miatt halmozottan hátrányos helyzetű települések lakosai, akik a munkalehetőség, az alapellátásokhoz és különböző szolgáltatásokhoz, valamint az információkhoz való hozzáférés - továbbá számos más terület - tekintetében jelentős hátránnyal küzdenek a fejlettebb térségben élőkhöz képest. A területi hátrányok fokozzák a javakból, lehetőségekből, jogokból, társadalmi folyamatokból való kirekesztődés veszélyét, különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon.

A program célja: komplex térségfejlesztés megvalósításával a hátrányos helyzetű településeken élők esélyegyenlőségének javítása.

Ennek megfelelően a program fő célkitűzései:
  • a hátrányos helyzetű településeken élők foglalkoztathatóságának javítása,
  • magasan képzett szakemberek a programhoz tartozó kistérségekben való munkavállalásra ösztönzése, munkanélküliek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, jövedelmi helyzetének javítása közmunkaprogramokkal,
  • helyi közösségfejlesztés, hagyományőrzés támogatása,
  • helyi kulturális és természeti értékek széles körben való megismertetése,
  • a települések, kistérségek alkalmassá tétele uniós források megszerzésére, hatékony és fenntartható programok megvalósításával a foglalkoztatás elősegítése, elsősorban humánerőforrás fejlesztésével és helyi partnerségi együttműködés kialakításával,
  • hátrányos helyzetű településeken előállított tájjellegű termékek népszerűsítésének és széles körű megismertetésének támogatása, helyi munkaerőre épülő környezetvédelmi programok elindítása.
Az "Élhetőbb Faluért" Program nem önmagukban a településekre, hanem az ott élő emberekre koncentrál. Olyan intézkedések megvalósításával kívánja a kitűzött célokat elérni, amelyek a hátrányos helyzetű településeken élők esélyegyenlőségét nem áttételesen, hanem közvetlen módon segítik elő.

Célcsoportok

Általános célcsoport:
  • a programhoz tartozó 600 halmozottan hátrányos helyzetű település lakossága.
Specifikus célcsoport:
  • idősek, akik az elöregedő települések egyre nagyobb hányadát jelentik,
  • gyermekek és pályakezdő fiatalok,
  • egyéb esélyegyenlőségi célcsoportok: nők, romák, fogyatékossággal élő emberek.
Az "Élhetőbb Faluért" Programot 2002-ben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium indította el. A 2004. márciusában négy miniszter (Burány Sándor - FMM; Dr. Lamperth Mónika - BM; Dr. Lévai Katalin - EKH; Dr. Németh Imre - FVM) által aláírt keret-megállapodásban foglaltaknak megfelelően az együttműködő minisztériumok minden évben kiegészítő megállapodásban rögzítették, hogy mekkora támogatást biztosítanak a program számára.

A miniszteri megállapodás alapján a program koordinációját és felügyeletét 2004. július 1-től az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal (EKH), jogutódlással 2004. október 29-től az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM), 2006. július 1-től pedig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. A programot a Szociális és Munkaügyi Minisztériumon belül az Esélyegyenlőségi Főosztályhoz tartozó Esélyegyenlőségi Programiroda Osztály koordinálja.

Az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó települések listája

2002-ben a programhoz tartozó települések kiválasztása az akkori munkaerőpiaci adatok (munkanélküliségi ráta) alapján történt. A listát a Foglalkoztatási Hivatal készítette el. Az összeállított listán szereplő 516 halmozottan hátrányos helyzetű település a legnagyobb munkanélküliségi rátájú munkaerőpiaci vonzáskörzetek települései közé tartozott (10 megye, 25 kistérség).

2005-ben szükségessé vált a településlista frissítése.

Az új, 2006. január 1-től érvényes településlista szerint, amely több indikátor alapján került meghatározásra, ezért árnyaltabb képet ad, összesen 600 halmozottan hátrányos helyzetű település tartozik a programhoz.

 


Legfontosabb megvalósult és folyamatban lévő projektjeink

Helyzetfeltáró kutatások

1. Halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek és települések gazdasági-társadalmi felzárkóztatását szolgáló kutatás (2004.)

Az MTA Politikatudományi Intézetének kutatása az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó kistérségek átfogó helyzetelemzésére irányult. Az elkészült kistérségi tanulmányok az alábbi tartalmi egységekből épülnek fel:
  • a kistérségek program szempontjából lényeges - az elérhető legfrissebb adatok alapján összeállított - jellemzőinek bemutatása és azok elemzése,
  • a települések hátrányos helyzetét kiváltó problémák kialakulásának bemutatása, a leszakadási folyamat jellemzőinek feltárása, a fejlődést gátló tényezők ok-okozati összefüggésben való elemzése,
  • a kistérségek, települések elmúlt öt évben kidolgozott, a program célkitűzéseivel összefüggő fejlesztési programjainak, pályázatainak rövid összegzése, különös tekintettel a megvalósítás sikerességére, az elért eredményekre, az esetleges kudarcok okaira,
  • a helyi munkaerőpiaci helyzet elemzése, a kistérségek munkaerőpiaci helyzetének SWOT analízise,
  • olyan helyi sajátosságok feltárása, amelyek a foglalkoztatás bővítése céljából speciális beavatkozást igényelnek, vagy egyedi lehetőségeket jelentenek,
  • a foglalkoztatási helyzetet befolyásoló területek helyzetének (oktatás, egészségügy, infrastruktúra, elérhető szolgáltatások) rövid bemutatása,
  • a kistérségekben működő civil szervezetekről készített kimutatás (tevékenység jellege, megvalósított programok, tagok száma, működés területi lefedettsége).
A tanulmányok a kistérségek elemzésén túl beavatkozási lehetőségeket is megfogalmaznak, különösen a munkanélküliség problémájának kezelésével kapcsolatban.


2. A halmozottan hátrányos társadalmi helyzet reprodukciójának meghatározó generációs jellemzői a magyarországi lemaradó térségekben (2005.)

Magyarországon a területi és társadalmi polarizáció jelenségei bizonyos földrajzi terekben - pl. dinamikusan fejlődő vagy lemaradó térségek - jól láthatóan összekapcsolódnak, és karakteresen eltérő társadalmi-gazdasági reprodukciós formákat hoznak létre. Fontos feladat ezek működési sajátosságainak feltárása, mert ezen ismeretek nélkül a probléma kezelésének kidolgozására nincs mód.

Az MTA PTI egymástól földrajzi térben elkülönülő, két "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó térségben megvalósuló felmérése a következő kutatási blokkokból épült fel:
  • A felső tagozatos általános iskolai tanulókkal kapcsolatos kérdőíves felmérés
    (A vizsgálat a fiatalok iskolai előmenetelét, az iskolához és a tanuláshoz való viszonyát, továbbtanulási elképzeléseit, az iskolán kívüli elfoglaltságait, a gyerekek családi hátterét térképezte fel.);
  • az általános iskolából az elmúlt négy-öt évben kikerült fiatalok helyzetének felmérése;
  • a kistérségek és települések oktatási helyzetének, a pedagógusok felkészültségének, a hátrányos helyzet iskolai kezelésének, az iskolák pénzügyi, szervezeti hátterének vizsgálata;
  • annak vizsgálata, hogy az oktatás-képzés problémái, és az azok kezelését célzó javaslatok beépülnek-e a különféle rövid- és hosszú távú területfejlesztési tervekbe;
  • az elmúlt években Kunhegyes és körzetében megvalósított, többek között a fiatalok munkaerőpiaci pozícióira és elhelyezkedési lehetőségeire irányuló empirikus kutatás adatainak másodfeldolgozása.
A kunhegyesi térségre vonatkozó másodelemzés 2004. decemberében elkészült, a kérdőíves vizsgálatokra épülő tanulmányok 2005. április 30-ára készültek el.


3. A lakosság területi hátrányokból fakadó esélyegyenlőtlenségének generációs továbbörökítése a halmozottan hátrányos kistérségekben (2006.)

Az MTA Politikai Tudományok Intézete több éve végez olyan empirikus kutatásokat, amelyek a halmozottan hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének okait és kezelési lehetőségeit vizsgálják. 2004-ben az "Élhetőbb Faluért" Program támogatást nyújtott az Intézetnek, hogy a hátrányos helyzet újratermelődése szempontjából döntő életkori szakaszra, az általános iskolai és középiskolai életkori csoportokra összpontosító vizsgálatot végezzen el két földrajzilag elkülönülő, lemaradó térségben. A kutatás eredményeiről készült tanulmányból kirajzolódik, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatalok életesélyei, jövőjük várható alakulása nagyon rossz képet mutat. A kutatás folytatása érdekében 2005-ben kötött a Programiroda szerződést az MTA Politikai Tudományok Intézetével. A felmérés a hátrányos helyzetű térségek fiataljainak társadalmi és munkaerő-piaci felkészültségét, a pályakezdés, a munkába állás, az önálló életkezdés és családalapítás esélyeit vizsgálta, külön hangsúlyt fektetve arra a kérdésre, hogy az iskolázottság és szakképzettség milyen elhelyezkedési esélyeket biztosít a térségben.
A kutatás - az empirikus adatfelvétel, az adatelemzés, másodfeldolgozás, kvalitatív elemzés, és egy összefoglaló tanulmány elkészítése - 2006. május 15-én zárult.



Pályázatok és mintaprogramok

1. Pályázat a hátrányos helyzetű településeken élő munkanélküli, vagy munkanélküliséggel fenyegetett emberek foglalkoztathatóságának javítására (2004-2005.)

2004 júliusában és szeptemberében az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal a Foglalkoztatási Hivatal szakmai együttműködésével egy 70 millió forintos keretösszegű pályázatot hirdetett meg a halmozottan hátrányos helyzetű településeken élő, munkanélküli, vagy munkanélküliséggel fenyegetett emberek foglalkoztathatóságának javítására. Pályázatot az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó települések tekintetében területileg illetékes Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központok nyújthattak be, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére, vagy a kistérségekben hasznosítható ismeretek és képességek elsajátítására (betanított munkavégzésre) irányuló képzés támogatására.

Az elbírálásnál előnyt élveztek azok a pályázók, amelyek a képzésben résztvevők minimum 20%-ának foglalkoztatását - a munkáltatók vagy önkormányzatok bevonásával - legalább 6 hónapra biztosítani tudták, illetve amelyeknél a munkaügyi központ vállalta, hogy a képzésben résztvevőknek az Flt. szerint keresetpótló juttatást folyósít a képzés időtartama alatt.

A két körben meghirdetett pályázat összesen 19 képzés megvalósítását, és ezáltal 360 hátrányos helyzetű településen élő munkanélküli ember szakképesítéshez jutását tette lehetővé. A képzési programok túlnyomó része 2005. I. félévében zárult le.


2. Pályázat az "Élhetőbb faluért" programhoz tartozó, hátrányos helyzetű településeken előállított tájjellegű termékek helyi fesztiválokon, vásárokon és hagyományőrző rendezvényeken való széles körű megismertetésére és népszerűsítésére (2004., 2005., 2007)

A hátrányos helyzetű kistérségek, települések támogatásának egyik kiemelt szempontja a táji adottságokhoz igazodó fejlődés elősegítése, az értékteremtés és az értékmegőrzés összekapcsolása. Hosszú távon csak az a térség lehet sikeres, amely legfontosabb értékeit megőrizni és átmenteni képes. Ezért fontos feltárni és széles körben ismertté tenni a kistérségek azon adottságait, amelyekre olyan fejlesztési programok építhetők, melyek lehetővé teszik a térségek önálló arculatának kialakítását és megtartását.

A 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben meghirdetett pályázat célja az egyes tájegységek egyedi jellemzőiben rejlő lehetőségek kibontakozásának, a kis- és középvállalkozások fellendítésének és a vidéki turizmus megélénkítésének elősegítése, hosszú távon a helyi termelők beszállítóként való foglalkoztatottságának biztosítása volt.

Pályázatot a programhoz tartozó kistérségekre jellemző termékek előállításával foglalkozó gazdasági társaságok és az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó települési önkormányzatok, vagy önkormányzati társulások együttesen nyújthattak be. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveztek azok a pályázók, akik a rendezvényeket hagyományos népi mesterségek bemutatójával, a helyi hagyományokhoz kötődő kulturális programokkal tették gazdagabbá.

A pályázati keretösszeg mindhárom évben 30 millió forint volt. 2004-ben e forrásból 11 település, 2005-ben 16 település, 2007-ben pedig 21 település részesült támogatásban.

A teljesség igénye nélkül néhány tájjellegű termék, mely a fesztiválokon bemutatásra került: szatmári szilvalekvár és szilvapálinka, gönci barackból készült termékek, Tokaj térségének borai, tájjellegű gyümölcsök és azokból készült aszalványok, helyi motívumokkal díszített kézműves termékek, gasztronómiai különlegességek.

A fesztiválok széles összefogással - önkormányzatok, civil szervezetek, helyi termelők, művészeti egyesületek, határon túli szervezetek együttműködésével - valósultak meg. A vásárokkal egybekötött rendezvények kulturális programjai lehetővé tették a kistérségben működő kórusok, néptánc együttesek és egyéb hagyományőrző csoportok bemutatkozását is.


3. Közmunkaprogram

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2002-ben, majd a Közmunka Tanács 2004 őszén írt ki az "Élhetőbb Faluért" Program települései számára meghívásos közmunkaprogramot, melynek célja az volt, hogy a résztvevők az önkormányzatok szociális alapellátási feladatainak teljesítésében - elsősorban házi gondozásban - nyújtsanak segítséget.

A programoknak két fő célcsoportja volt:
  • munkanélküliek, akik a közmunkaprogram által munkalehetőséghez jutottak;
  • valamint a program során ellátásban részesülők csoportja. Többnyire idős, és egyéb rászoruló emberekről van szó, akik az elöregedő településeken a lakosság egyre nagyobb arányát jelentik.
MTA PTI Kutatás, 2004 – az Élhetőbb Faluért Programhoz tartozó 25 kistérség átfogó elemzése
(MTA PTI Kutatás, 2004 - az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó 25 kistérség átfogó elemzése)

A 2002. évi közmunkaprogram

2002. december 1. és 2003. február 28. között kísérleti jellegű, meghívásos közmunkaprogram került lebonyolításra. A rendelkezésre álló 120 millió forint 16 helyi program támogatását tette lehetővé, ezáltal 474 munkanélküli ember foglalkoztatását sikerült megoldani. Ők 10 megye, összesen 169 településén végeztek szociális alapellátási feladatokat.

A 2003. év

2003-ban nem került meghirdetésre külön "Élhetőbb Faluért" közmunkaprogram, de az FMM 2003. évi közmunka pályázatán előnyt élveztek az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó települések. A rendelkezésre álló keretből 68 hátrányos helyzetű település összesen 618 millió forint támogatásban részesült.

A 2004. évi közmunkaprogram

A 2004. évi közmunkaprogramban 18 megye 233 településén összesen 822 fő foglalkoztatására került sor, az elnyert támogatási összeg összesen 191.216.400 forint volt. A program célja - hasonlóan a 2002. évi közmunkaprogramhoz - itt is az volt, hogy a résztvevők az önkormányzatok szociális alapellátási feladatainak teljesítésében (elsősorban házi gondozás) nyújtsanak segítséget.

2006. évi közmunkaprogram

2006-ban a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium meghívásos célpályázatot hirdetett az "Élhetőbb Faluért" Közmunkaprogram megvalósításának 2006. évi támogatására.

A pályázat célja az önkormányzatok feladatkörében a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák közmunkaprogrammal történő megvalósításának támogatásával az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó 600, halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülésen élők élethelyzetének javítása volt.

A szociális alapellátási formák közül a következő feladatok ellátására lehetett pályázni:
  • Étkeztetés biztosítása azon szociálisan rászorultaknak, akik önmaguk, illetve önmaguk és eltartottjaik részére ezt tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
  • Házi segítségnyújtás azon személyek részére, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, valamint azon gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani.
  • A házi segítségnyújtás keretében kiemelten támogatandó gondozási tevékenység: közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás), segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban, az őt érintő vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, segítségnyújtás a higiénia megtartásában.
  • Családsegítő szolgáltatás biztosítása a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, az okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszűntetése érdekében.
  • A fentieken túl olyan település-üzemeltetési és tisztasági önkormányzati feladatok ellátása, amiket közmunkaprogram keretében megkezdtek, de annak befejezése után nincs forrás a további finanszírozásra.
A pályázatok elbírálását követően 29 pályázat keretében összesen 225 település részesült támogatásban, a támogatás összege 276 016 452,-Ft. A program megvalósítása során 948 fő foglalkoztatására kerül sor, akiknek a 34% roma származású.


4. Hernád térségfejlesztési mintaprogram (2005-2006)

Az "Élhetőbb Faluért" Program települései jelentős számban Magyarország egyetlen vadvízi jellegű, és ezért jelentős - de még kiaknázatlan - turisztikai lehetőségeket rejtő folyója, a Hernád mentén találhatók. E települések turisztikai fejlesztésére irányul a Hernád térségfejlesztési mintaprogram, melynek célja a környezeti értékek védelme mellett olyan közösségi szerveződések kialakítása, melyekben az érintett települések önkormányzatai, lakói és civil szervezetei képesek hatékonyan együttműködni a természeti környezet rehabilitációjában és a rá épülő gazdaságélénkítő projektekben.

Eddigi eredmények:

A mintaprogram cselekvési terve elkészült, az elsősorban vízi turizmus és ahhoz kapcsolható kulturális és egyéb természeti látnivalók fejlesztésére irányuló intézkedések előkészítése, illetve megvalósítása (például: tanösvények kialakítása, kikötők létesítése, kempingfejlesztés) elkezdődött.

2006. I. félévének végéig lezárult feladatok:

Az elsősorban vízi turizmus és az ahhoz kapcsolható kulturális és egyéb természeti látnivalók fejlesztésére irányuló intézkedések:
  • az "Élhetőbb Faluért" Program keretében 2005-ben kiépült Kék Hullám tanösvény (melynek útvonala: Vizsoly, Hernádcéce, Felsőcéce, Szentiváni Földvár, Boldogkő Vára, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Abaújkér, Gibárt) mintájára új tanösvény kialakítása a Gibárt-Hernádbüd-Hernádszentandrás-Pere-Felsődobsza-Hernádkércs-Kiskinizs útvonalon (Magaspart Tanösvény);
  • kempingek építése, infrastruktúrájuk javítása, meglévő szálláshelyek fejlesztése;
  • a már meglévő szálláshelyeken az egyéb sportolási lehetőségek bővítése;
  • a kempingfejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatások kiépítése.
Az intézkedések sok esetben a térségben új munkahelyek létrejöttét is biztosíthatják.
  • Megkezdődött a turisztikai célú PR tevékenység a vízi, az ökoturizmus támogatására.
  • A Hernád folyóhoz kapcsolódó turizmus élénkítése érdekében országhatáron átnyúló, szoros partneri kapcsolat kialakítása a folyó szlovákiai szakaszának mentén fekvő településekkel.
  • Felvettük a kapcsolatot a vadvízi evezéssel foglalkozó, azt népszerűsítő, és az erdei iskolákat szervező egyesületekkel, szervezetekkel annak érdekében, hogy minél többen hírt kapjanak a térségben történt fejlesztésekről, és csoportokat, nyári táborokat, iskolai kirándulásokat szervezzenek ide.

5. Kulturális turizmusfejlesztési mintaprogram (2005-2006)

A hátrányos helyzetű települések felzárkóztatásának egyik eszköze a helyi kulturális turizmus fejlesztése. A turizmus interszektorális jellege és multiplikátor hatása révén több ágazatra képes egyszerre hatni, így a kulturális turizmus fejlesztése hozzájárulhat az elmaradott kistérségek gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, az egyes települések megtartóerejének növeléséhez.

A kezdeményezés alapvető célkitűzése, hogy az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó településeken és kistérségekben elősegítse a kulturális turizmus megélénkülését, növelje kulturális örökségeink ismertségét, és hozzájáruljon a turisztikai kínálat gazdagításához.

Kiemelt prioritás a helyi gazdasági, közigazgatási, non-profit és civil szervezetek közötti partnerség erősítése, együttműködésük hatékonnyá tétele a helyi közösséget érintő kulturális turisztikai fejlesztések megvalósításában.

A program specifikus céljai:
  • a térségbe látogató turisták számának növelése,
  • a helyi összefogás erősítése a kulturális turizmus terén,
  • helyi kulturális vonzerővel bíró nevezetességekből komplex turisztikai termékek kialakítása,
  • egyedi szolgáltatások kapcsolása a kulturális nevezetességekhez,
  • turisztikai termékek széles körben való ismertté tétele.
2006-ban az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó kistérségekben, településeken szakértői állásfoglalás és helyzetelemzés alapján kiválasztásra kerültek olyan kulturális vonzerővel bíró természeti vagy épített nevezetességek, kulturális fesztiválok, zarándokhelyek, amelyek marketing eszközökkel, és a kulturális turizmus fejlesztése érdekében helyi összefogás erősítésével komplex turisztikai termékké fejleszthetők, és széles körben ismertté tehetők. Ezek népszerűsítése folyamatos munka.

2006. április 7-én egy olyan nagyszabású kulturális fesztivál megrendezésére került sor, melyre a kistérségek kulturális hagyományőrzéséért, kulturális turizmusának fejlesztéséért munkálkodó helyi szakemberek, valamint a színes és gazdag helyi kulturális értékeket képviselő művészeti csoportok, együttesek kaptak meghívást.

A rendezvényen az "Élhetőbb Faluért" Programhoz tartozó kistérségeknek egy kiállítás keretében lehetőségük volt arra, hogy egy-egy általunk biztosított "standon" bemutassák helyi értékeiket, promóciós anyagaikkal, prospektusaikkal felhívják a vendégek figyelmét a helyi fesztiválokra, együttesekre, tárgyi kulturális örökségekre.

A rendezvénnyel célunk volt az is, hogy a kistérségből érkezők számára alkalmat adjunk arra, hogy az országos szintű nyári kulturális rendezvények szervezőit megismerhessék, szorosabb kapcsolatot alakíthassanak ki velük.

Az áprilisi fesztiválon bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk a kistérségek képviseletei mellett azon tárcák számára, melyek tevékenysége között szerepel a térségfejlesztés, a kulturális és falusi turizmus fejlesztése, a hátrányos helyzetű települések lakosai számára élhető környezet és mindennapok biztosítása. Ezzel biztosítottunk lehetőséget arra, hogy a kistérségek képviselői és az érdeklődők közvetlenül tájékozódhassanak a fejlesztési lehetőségekről, programokról, pályázatokról.

A Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett fesztivált Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr nyitotta meg, és a rendezvényen részt vett Dr. Göncz Kinga miniszter asszony és Gráf József miniszter úr is. A különböző tárcáktól érkező vendégek száma mintegy 200 fő volt, a kistérségek pedig összesen körülbelül 1200 fővel képviseltették magukat.


A kistérségek mindeddig megismert kulturális értékeinek - gyűjtemények, művészek, együttesek, tárgyi, kézműves, iparművészeti alkotások - népszerűsítésére 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. között a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kht. együttműködésével és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Leader+ programjának bekapcsolódásával 10 napos - hazánk falvainak természeti, táji és kulturális értékeit bemutató - fesztivált szerveztünk Taliándörögdön, a Művészetek Völgye rendezvényei keretében.

A fesztivál programja úgy került összeállításra, hogy a látogatók, a különböző kistérségekből érkező vendégek ne csupán színpadi produkciók sokaságát láthassák, hanem megismerkedhessenek az ország különböző tájainak hagyományaival, szokásaival, művészetével.

A megrendezésre került fesztivál egy fesztivál volt a fesztiválban, mely az ország falvainak sokszínűségét, táji, gasztronómiai és kulturális gazdagságát egy sokszínű, érdekes mikrovilág megteremtésével mutatta be Taliándörögdön.


6. "START" program a hátrányos helyzetű településeken élő fiatalok munkaerő-piaci esélyének növelése érdekében (2005-2006)

A modellprogram célja, hogy az oktatás kereteinek kiszélesítésével elősegítsük a diákok önmegvalósítását, vállalkozói szemléletének kialakulását, kulcsképességeik fejlesztését (kommunikációs készség, problémamegoldás, kockázatvállalási készség, stb.) annak érdekében, hogy munkába állásuk esélye növekedjen, és a kistérségek elhagyásának folyamata csökkenjen. A programot támogatásunkkal megvalósító Junior Achievement Magyarország Alapítvány speciális, a fiatalok életkorához igazodó tananyagokat biztosít, pedagógusokat képez, diákvállalkozásokat működtet, a fiatalok számára táborokat és üzletemberekkel való találkozókat szervez. A START program, mely az említett kistérségekben 40 tanár és 1000 diák számára vált hozzáférhetővé, az ország valamennyi térségére adaptálható.

7. Információs rendszer kiépítése a hátrányos helyzetű települések pályázati programokban való eredményes részvételének elősegítése érdekében (2004-2006)

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása révén az ország különböző fejlesztési elképzelések megvalósításához sok milliárd forintnyi forrásra pályázhat. A támogatások elnyerésének azonban egyik elengedhetetlen feltétele a pályázati szabályoknak és elvárásoknak való megfelelés. Tapasztalataink szerint a hátrányos helyzetű településeknek gyakran okoz problémát a pályázatírás. Az önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez, gazdasági társaságokhoz gyakran nem, vagy csak hiányosan jutnak el a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információk, kevés a programok kidolgozásához megfelelően értő szakember.

E probléma mérséklése érdekében 2004-ben az "Élhetőbb Faluért" Program keretében olyan Európai uniós pályázatíró képzés valósult meg, melynek célja a pályázatírási ismeretek (HEFOP, AVOP, ROP) bővítése, a helyi projekt-generálás elősegítése és a partneri kapcsolatok fejlesztése volt. A képzés két részből állt:
  • a kistérségi EU-s referensek szakmai képzésén azok a pályázatírásban már gyakorlattal rendelkező személyek vettek részt, akik a Programhoz tartozó hátrányos helyzetű településeken látnak el pályázatírással kapcsolatos feladatokat.
  • a pályázatok iránt érdeklődő helyi lakosság képzésén a résztvevők megismerhették a pályázati programok tervezésével, kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tájékoztatást kaptak a legfontosabb uniós támogatási rendszerekről.
A képzésre építve 2005-ben egy többcsatornás és többirányú információs rendszer került kialakításra. 2006-ban folytatódott a kialakított információs rendszer folyamatos működtetése annak érdekében, hogy kellően megerősödjenek a kialakulóban lévő együttműködési formák, stabilan működővé, önmagukat fenntartóvá váljanak az év során.

E rendszerrel kívánjuk elősegíteni, hogy az információktól sokszor elszigetelt hátrányos helyzetű települések továbbra is folyamatosan
  • időben értesüljenek a kiírt pályázatokról,
  • pályázatírási aktivitása erősödjön,
  • pályázati forráslehívó képessége javuljon,
  • a pályázatok értékelését és bírálatát végző szervezetektől visszacsatolást kapjanak a benyújtott pályázatokban leggyakrabban előforduló hiányosságokról és hibákról,
  • lehetőséget kapjanak partneri kapcsolataik továbbépítésére.
A többcsatornás információs rendszer feladata olyan, a helyi lakosság igényeire alapozó projektek generálása, melyek közösen kialakított fejlesztési elképzelések mentén Európai uniós források felhasználásával valósulnak meg.

2006-ban a projekt célja az volt, hogy ezek a települések, társulások, kialakult partneri szervezetek a 2007-2013-as programozási időszakban képesek legyenek sikeresen forrásokat lehívni.



Összegzés

A halmozottan hátrányos helyzetű településeken élők esélyegyenlőségének előmozdítását az "Élhetőbb Faluért" Program komplex térségfejlesztési szemléletet követve kívánja elérni. A komplex problémakezelést nemcsak a fent bemutatott, egymástól mind célcsoportjukat, mind tartalmukat illetően eltérő, de egymást hatásaiban erősítő intézkedések biztosítják, hanem az egyre szélesedő tárcaközi összefogás is, ami jelzi, hogy a területi hátrányok mérséklése mellett valamennyi ágazat, minisztérium elkötelezett. Hisszük, hogy a Program a halmozottan hátrányos helyzetű térségek lakosai számára egy érezhetően "élhetőbb" környezet kialakulását segíti.