2014. október 02., csütörtök - Petra napja

Tájékoztatás az óvodáztatási támogatásról

Gyakran ismétlődő kérdések a 2009. január 1-jével bevezetett óvodáztatási támogatással kapcsolatban
 
1. Ha a gyermek óvodába történő beíratása nem 2009-ben, hanem azt megelőzően pl. 2007-ben történt - az évben töltötte be a 3. életévét -, abban az esetben fenn áll-e a tízezer forintos támogatási jogosultság 2009. június hónapban, vagy csak az a szülő jogosult, aki gyermekét 2008-ban íratta be az óvodába.
 
Válasz:
A Gyvt. 160/A. § értelmében az óvodáztatási támogatás tekintetében érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves gyermeküket 2009. január 1-je előtt - 2007-ben, vagy 2008-ban - már beíratták az óvodába, tehát a törvénymódosítás 2008. július 3-ai hatálybalépéskor gyermekeik már óvodába jártak és megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, első alkalommal 2009. júniusában kell tízezer forintot folyósítani.
 
2. Mikortól nyújthatja be az ügyfél az igényét, kérelmét a támogatásra (figyelemmel a Ket.-ben foglalt elintézési határidőre, illetve az eljárás felfüggesztésére)?
 
Válasz:
A szülő az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó kérelmét bármikor benyújthatja, hiszen Gyvt. 20/C. § (1) bekezdése értelmében a gyermek óvodai beírását követő első alkalommal akkor jogosult támogatásra, ha a gyermek a beíratása megtörtént és legalább három hónap eltelt az óvodai nevelésben való részvétele óta. Ennek teljesüléséig az eljárás felfüggeszthető. Természetesen a támogatás csak 2009. évtől vehető igénybe a feltételek teljesülése esetén.
 
3. Van-e valamilyen konkrét feltétele annak (vagy a képviselő-testület határozza meg a rendeletben), hogy ki kapjon természetbeni juttatást?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben vagy pénzbeli támogatásként nyújtja. Az önkormányzat rendeletében generálisan, vagyis valamennyi gyermek tekintetében, vagy csak a védelembe vett gyermek tekintetében határozatja meg a támogatás természetbeni formáját.
 
4. A 2009. január 1. napja előtt beíratott gyermek részére erre vonatkozó önkormányzati rendelet esetében természetbeni juttatást kell-e adni?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben vagy pénzbeli támogatásként nyújtja.
A Gyvt. 160/A. § második mondata nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a 2009. január 1-jét megelőzően beíratott gyermekek szülei számára első alkalommal szintén természetben nyújtsák a támogatást az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint, azzal, hogy ezekben az esetekben a rendszeres óvodába járás természetesen nem lehet a támogatás feltétele.
 
5. A kérelem benyújtásakor mindkét szülőnek kell-e nyilatkoznia arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen? Mindkét szülőnek meg kell-e felelni e feltételnek, vagy csak egyiküknek?
 
Válasz:
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10) Korm. rendelet 68/F. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az óvodáztatási támogatás iránti kérelemben a gyermek szülői felügyeletét gyakorló szülőjének kell nyilatkoznia arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 72. §-a szerint a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk vagy bírósági döntés alapján hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők együttesen gyakorolják a felügyeleti jogot, természetesen mindkét szülőnek nyilatkoznia kell fenti feltétel meglétéről.
 
6.Az óvodáztatási támogatásnál, ha a szülő elvégezte 9-10. évfolyamot, illetve valamilyen iskolarendszeren kívüli szakképesítést szerzett jogosult-e a gyermek után támogatást igénybe venni?
 
Választ:
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. § (2) bekezdés értelmében "Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen."
 
Fentiek alapján amennyiben a szülő a 9. évfolyamon folytatott tanulmányait sikeresen befejezte nem veheti igénybe a gyermeke után az óvodáztatási támogatást. Abban az esetben, ha a szülő a régi típusú szakiskolában, szakmunkásképzőben végzete el az 1. évfolyamot, természetesen szintén nem veheti igénybe a támogatást.
Ha a nyolc évfolyamos általános iskolai végzettség megszerzését követően a szülő iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szakképesítést (valamilyen OKJ-s szakvizsgát tovább-, átképzést) szerzett a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének lábjegyzete szerint, akkor a szülő jogosult támogatást igénybe venni.
Abban az esetben viszont, ha a szülő iskolarendszerű oktatásban szerzett szakképesítést, akkor a támogatás igénybevételére nem jogosult.
 
7. Melyik dokumentumot kell az óvodai beíratásnak tekinteni az óvodai "felvételi előjegyzési naplót" vagy a "Felvételi és mulasztási naplót"?
 
Válasz:
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete értelmében az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni. A gyermek beíratását a felvételi és mulasztási napló rögzíti, így a felvételi előjegyzési naplóban óvodai felvételre előjegyzett gyermeket a támogatás szempontjából nem lehet figyelembe venni.
 
8. Miként vonatkozik a jogszabály az anyasági támogatásban részesülő szülő gyermekére az óvodában tartózkodás 6 órás időtartamát illetően,
 
Válasz:
Az anyasági támogatás egyszeri, a szülést követően igénybe vehető juttatás, amely az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot nem érinti. A kérdés a főállású anyasági ellátásként is ismert gyermeknevelési támogatás vonatkozásában merülhet fel, hiszen 2009. január 1-jét megelőzően a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett a gyermek csak korlátozott időre volt elhelyezhető napközbeni ellátást biztosító intézményben. A jogi helyzet 2009. január 1-jétől megváltozott. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a hatályos szabályok szerint időkorlát nélkül veheti igénybe az óvodai ellátást, ugyanis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LIX. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a családtámogatási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerinti korábbi korlátozásokat. Így az a szülő, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, jogosult lehet óvodáztatási támogatásra, amennyiben a jogosultsági feltételeket- egyéb tekintetben - teljesíti.
 
9. A Gyvt. 160/A. § második mondata szerinti esetben a rendszeres óvodába járást milyen időponttól kell igazolni az óvodának?
 
Válasz:
Ha a gyermeket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, az óvodának a felvételi és mulasztási napló alapján kell igazolnia a beíratás időpontját, 2009. január 1-je után pedig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. §-ában meghatározottak szerint igazolja a rendszeres óvodába járást.
 
10. Amennyiben az óvoda a nyári szünidőben egy, illetve másfél hónapig zárva tart - mely kisebb településeken gyakori - abban az esetben ezen időtartam mennyiben számít bele a megjelölt jogszabályhelyben megengedett mulasztás időtartamába, vagy bele kell-e számítani (ez utóbbit nem tartjuk reálisnak és célszerűnek).
 
Válasz:
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. § bb) pontja rögzíti, hogy "a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján, vagyis amikor a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni."
A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdés b) pontja szintén ezt tartalmazza annyi kiegészítéssel, hogy a munkanapokra eső óvodai nevelési napokat kell alapul venni a mulasztott napok számának meghatározásánál.
 
11. Az óvodáztatási támogatásnál a rendszeres óvodába járásról kiadott igazolásnál figyelembe kell-e venni ezt az időszakot is, mintha nyitva lenne az óvoda (tehát mikor a gyermek által látogatott óvoda nincs nyitva, csak egy másik "helyettes" óvoda), vagy ilyen esetben úgy kell tekintetni, hogy az óvoda zárva van, így a hiányzásnál ezt az időszakot nem kell figyelembe venni.
 
Válasz:
A gyermek csak a saját óvodájában köteles eleget tenni a rendszeres óvodába járással összefüggő kötelezettségének.
 
12. A jogszabály időbeni korlátot nem állapít meg a jogosultság fennállásának végső időpontját illetően, tehát a jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek óvodás?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. §-a az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételeinél valóban nem állapít meg végső időpontot, vagyis az óvodáztatási támogatásra való jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek óvodai ellátásban részesül. A közoktatási törvény 24. §-a értelmében a gyermek három éves korától a tankötelezettség megkezdéséig óvodai nevelésben részesülhet. E paragrafus (5) bekezdése értelmében "a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában."
Mindezek alapján, a jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek nem válik tankötelessé a közoktatási törvény előbb említett paragrafusa, valamint a 6. § (2) bekezdésének figyelembevételével.
 
13. Ha a jogosultság megállapítása utáni időszakban változnak a jogosultsági feltételek és emiatt megszüntetik a támogatást, később újra igényelhető-e?
 
Válasz:
Ha változnak a jogosultsági feltételek és emiatt megszüntetik a támogatást csak akkor igényelhető újra, ha az új jogosultsági feltételeknek meg tudnak felelni.
 
14. Az a szülő, aki csak délelőtt viszi gyermekét az óvodába - foglalkozásokra és esetleg ebédre - az is csak 4-5 óra, ebben az esetben kiesik a támogatásból, pedig csak a délutáni pihenés nem marad az óvodában a kiskorú. Értelmezhető tehát a jogszabály úgy, hogy ha a délelőtti foglalkozásokon, ebéden marad a gyermek, annak szülője nem lesz jogosult a támogatásra, aki a délutáni is marad, az pedig a támogatásra igényt tarthat. (Ez ellentmond az óvodáztatási támogatás céljának - azaz az iskola felkészítés eredményessége elősegítésének).
 
Válasz:
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. § a) pontja alapján az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltétele, hogy a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Ezt erősíti a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdés a) pontja, amely szerint a támogatásra való jogosultság megállapításának szempontjából rendszeres óvodába járásnak az minősül, ha a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon legalább hat órát az óvodában tartózkodik.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a végrehajtására vonatkozó 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés a)-b) pontja alapján a gyermekgondozási segély igénybe vétele mellett a gyermek egyéves korát követően időkorlát nélkül helyezhető el napközbeni ellátást biztosító intézményben, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő veszi igénybe, ilyen esetben ugyanis a gyermek csak hároméves korát követően, és akkor is csak legfeljebb napi öt órára helyezhető el. Fentiek alapján nem vehető igénybe óvodáztatási támogatás, ha a gyermek az egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát nem tartózkodik az óvodában. Ez azon szülőket érintheti hátrányosan, akiknek gyermeke után a nagyszülő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, hiszen ha e támogatás feltételeinek meg kívánnak felelni, nem vehetik igénybe az óvodáztatási támogatást.
 
15. A GYET-ben részesülő szülő kaphat-e óvodáztatási támogatást?
 
Válasz:
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a hatályos szabályok szerint időkorlát nélkül veheti igénybe az óvodai ellátást, ugyanis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LIX. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a családtámogatási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerinti korábbi korlátozásokat. Így az a szülő, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, jogosult lehet óvodáztatási támogatásra, amennyiben a jogosultsági feltételeket teljesíti.
 
16.A gyermek rendszeres óvodába járását mely időponttól kell igazolnia az óvodának?
 
Válasz:
Az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 20/C. §-a mindig három feltétel együttes fennállásától teszi függővé az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, melyek a következők.
  • ha a szülő a (három-, illetve négyéves) gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte
  • ha gyermek rendszeresen jár óvodába - az óvodáztatási támogatásra való jogosultság szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a Gyvt. 68/G § (2) bekezdés előírásai teljesülnek - a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
  • a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen
Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti.
Az óvodai igazolásnak a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. (Gyer.) 68/G. § (1) bekezdése alapján a gyermek óvodai beíratásának tényét, időpontját (vagyis a gyermek óvodai jogviszony létesítéséről szóló döntést - 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 36.§ (1) bek.) és a gyermek rendszeres óvodába járását kell tartalmaznia.
 
17.Mi a teendő, ha a május, illetve november 15-éig szóló igazolás alapján nincs meg a három hónap rendszeres óvodába járás, az csak legfeljebb a hónap végéig tartó időszak beszámításával lenne meg?
 
Válasz:
Az igazolásnak a Gyer. 68/G. § (3) bekezdésben meghatározott - azaz május, illetve november 15-ével bezáródó - időszakra vonatkozó meghatározása pénzügytechnikai okokból került megállapításra.
A Gyvt. 20/C. § (1) ab) és ad) pontja azonban júniusig, illetve decemberig teszi lehetővé a három hónap rendszeres óvodába járás igazolását, ezért a jegyzőnek a május, illetve december 31-gyel bezáródó időszak tekintetében kell vizsgálnia a rendszeres óvodába járást.
 
18.Mi a teendő akkor, ha a jogosultságot megállapító határozatot követően, az első kifizetés előtt az óvoda arról tájékoztatja a jegyzőt, hogy nem valósult meg a rendszeres óvodába járás.
 
Válasz:
Mivel a feltételek együttes fennállása okán a szülőt feljogosították az óvodáztatási támogatás igénybevételére, ezért a Gyvt. 20/C. § (1) ab), vagy ad) pontja alapján megilleti a támogatás összege.
Javasolt felhívni a szülő figyelmét arra, hogy a támogatásra való jogosultság további fennállása csak abban az esetben valósul meg, ha gyermekét rendszeresen járatja óvodába.
 
19. Meg lehet-e állapítani a támogatásra való jogosultságot abban az esetben, ha korábban el lett utasítva a kérelem, vagy meg lett szüntetve az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a nem rendszeres óvodába járatás okán.
 
Az óvodáztatási támogatásnak az a célja, hogy ösztönözze az arra jogosult szülőket a három-, illetve négyéves gyermekük óvodai beíratására és a gyermek rendszeres óvodába járatására. E cél értelmében, amennyiben az új kérelem előterjesztésekor már teljesül a legalább három hónapi óvodai nevelésben való részvétel feltétele, a korábbi elutasítás ellenére is meg lehet állapítani a jogosultságot, de csak három-, illetve négyéves korú gyermek esetében. (Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés)
 
20.Megállapítható-e a támogatás abban az esetben, ha a gyermek be volt ugyan íratva óvodába három-, illetve négyéves korában, de csak ötévesen teljesül a rendszeres óvodába járás követelménye.
 
Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 24.§ (3) bekezdése szerint a gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A közoktatási törvény 91.§ (7) bekezdés b) pontjának felhatalmazásával, a közigazgatási területen illetékes jegyző - az óvodai nevelésre kötelezett, valamint a fejlesztő felkészítés alá eső gyermekekről nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott (szülői) kötelezettségek teljesítését. Amennyiben a szülő az itt hivatkozott közoktatási törvény 14.§ -ában előírt kötelezettségének a gyermekével szemben nem tesz/tett eleget, illetve nem követhető nyomon, hogy gyermeke a jogosultság alapján mely közoktatási intézménnyel áll jogviszonyban, úgy a jegyző hivatalból határozatban jogosult elrendelni a kötelezettség teljesítését. A jegyzői határozatban foglaltak nem teljesítése szabálysértési eljárást vonhat maga után (218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 141.§ ).
Ennek okán, a támogatás nem jár abban az esetben, ha a gyermek csak az óvodai nevelésre kötelezett ötéves korától jár rendszeresen óvodába. , A közoktatási törvény 24. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 65. § (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek három éves korától nevelő intézmény. Az óvodáztatási támogatás bevezetésével a cél az volt, hogy a gyermek már három-, illetve négyéves korban részesüljön óvodai nevelésben. , ,
A fenti összefüggések alapján, azon gyermek után, aki öt éves korától részesül óvodai nevelésben, nem jár az óvodáztatási támogatás.
 
21.Lehet-e visszamenőlegesen kifizetni támogatást abban az esetben, ha a szülő a kérelmet megelőzően is jogosult lett volna az óvodáztatási támogatásra?
 
Válasz:
A támogatás megállapítása kérelemre történik, abban kell segíteni a szülőt, hogy éljen a kérelem benyújtásának lehetőségével.
Visszamenőleges kifizetésre a jogszabály nem ad lehetőséget.
 
22.Mely időpontig benyújtott kérelmekre lehet a júniusi, illetve decemberi pénzbeli kifizetéseket teljesíteni?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés rendelkezései alapján az óvodáztatási támogatás kifizetése június és december hónapokra esik, mely kifizetésekhez a Gyer. 68/K. § (1) bekezdése alapján a jegyzőnek az igénylőlapot június, illetve december 10. napjáig kell megküldenie a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságának.
Fenti rendelkezések értelmében azon kérelmekre történő kifizetéseket lehet teljesíteni június, illetve december hónapban, amelyekre az igénylést a jegyző határidőben le tudja adni.
Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a támogatásra való jogosultság valószínűleg fennáll, és az határozati formában várhatóan megállapításra fog kerülni június, illetve december hónap hátralevő részében, úgy - az ügyfélbarát ügyintézést szem előtt tartva - a még el nem döntött, de valószínűsíthetően pozitív bírálatban részesítendő kérelmek tekintetében is meg lehet igényelni a kifizetendő összeget.
Amennyiben a jogosultságot megállapítja a jegyző, de a támogatás összegét már nem áll módjában megigényelni a Magyar Államkincstártól, úgy a következő kifizetés előtt kell megigényelni az első kifizetésre vonatkozó összeget, így a szülő azt a legközelebbi kifizetés hónapjában fogja megkapni. Ez alapján előfordulhat olyan eset is, hogy a szülő egyszerre kapja meg az első, illetve a második alkalommal folyósítandó támogatási összeget.
 
23. Hogyan kell megítélni a rendszeres óvodába járást telephellyel rendelkező óvoda esetén?
 
Válasz:
Az önkormányzati törvény értelmében az óvodai nevelés megszervezése a települési önkormányzat kötelező feladat-ellátási körébe tartozik. A települési önkormányzat az óvodai nevelést a közoktatási törvény alapján kell, hogy megszervezze. Az óvoda nyitvatartási rendjét a fenntartó jogosult meghatározni, így azt is, hogy egy adott székhelyen, vagy telephelyen működő óvodában mikor és miért (pl. felújítás, karbantartás, stb) szünetelteti az ellátást. Ezzel egy időben a fenntartónak arról is rendelkeznie kell, hogy a gyermekek napközbeni ellátásáról, óvodai neveléséről milyen módon tesz eleget. A fenntartó a közoktatási törvény értelmében, csak olyan óvodát jelölhet ki a gyermekek ellátására, nevelésére, amely a gyermeknek, szülőnek nem jelent aránytalanul nagy terhet. Amennyiben az óvoda székhelyén, vagy telephelyén valamilyen okból - felújítás, meghibásodás stb. - szünetel az óvodai ellátás, úgy arról a szülőket időben tájékoztatni kell és egyben a fenntartónak gondoskodnia is a gyermekek óvodai neveléséről, illetve a gyermekek napközbeni ellátásáról. Amennyiben a fenntartó ilyen esetben nem biztosítja az óvodai ellátást (ami jogszerűtlen lenne a kötelező feladatellátására gondolva), abban az esetben a szülőtől sem kérhető számon a gyermeke rendszeres óvodába járatása.
 
24. Hogyan kell megítélni a szülő az irányú nyilatkozatát, hogy nem kéri a nyári óvodai ellátást?
 
Válasz:
 
Amennyiben nyáron az óvoda biztosítja a nevelést, úgy a szülő nyilatkozata ellenére - a Gyer. 68/G. § (2) b) pontjába foglalt július-augusztus havi 10 napot leszámítva - a nem megjelenést mulasztásnak kell tekinteni.
 
Budapest, 2010. február 5
 
SZMM Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztály

2010. 02. 05.