2014. április 25., péntek - Márk napja

Tájékoztató a tanévkezdést segítő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásról

1.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény elemei közül ki kell emelni a családban nevelkedő, de nehéz szociális körülmények között élő gyermekeket megillető rendszeres gyermekvédelmi kedvezményét, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult többek között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ingyenes tankönyv és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére, vagyis a támogatás nem pénzbeli juttatást jelent. 2008.évben mintegy 530 ezer gyermek volt jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.

A kedvezményekre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg ha - fő szabályként - az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 125%-át, vagyis ebben az évben a 35. 625 Ft-ot. Egyéb esetben - egyedülálló, beteg fogyatékos gyermek esetében - az öregségi nyugdíjminimum 135%-ot, vagyis 38.450 Ft-ot. Ez a mérték 2009. szeptember 1-jével 5%-kal emelkedni fog a Gyermekvédelmi törvény módosulása kapcsán.

2.) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra, mint havi pénzbeli támogatásra jogosult az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A jogosultságot kérelemre a gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapítja. A támogatás mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a. az idei évben 6.270 Ft. 2008. évben mintegy 2 ezer gyermek volt erre a pénzbeli ellátásra jogosult.

3.) Egyéb pénzbeli ellátások

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők július és november hónapban 5.800 - 5.800 Ft összegben kapnak pénzbeli támogatást. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok 8.400 - 8.400 Ft összegű támogatásban részesülnek szintén minden év július és november hónapjában.

4.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A gyermekvédelmi törvényben szabályozott pénzbeli támogatás a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is, amely évente mintegy 300 ezer gyermeket érint. Ebből természetbeni ellátásban részesül mintegy 100 ezer fő, ahol a természetbeni ellátást elsősorban tankönyv, tanszer, beiskolázási támogatás formájában kapják meg. A rendkívüli támogatásról az önkormányzatok rendeletet alkotnak.

5.) Gyermekétkeztetés

A gyermekek esélyegyenlőségét segíti az is, hogy 2002 óta folyamatosan bővül azoknak a gyermekeknek a köre, akik ingyenes, vagy 50%-os étkezést kaphatnak az óvodákban, és általános- illetve középiskolákban. Ennek eredményeképpen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, valamint az 1-6. osztályos diákok is részesülnek ingyenes étkeztetésben.
A 2009. évi költségvetés a kedvezményes étkezésre gyermekenként évente 65 ezer forintos normatívát biztosított az intézményfenntartóknak. Ingyenes étkeztetésre tehát azok a bölcsődés és óvodás gyermekek, valamint az általános iskola 1-6. osztályába járó diákok jogosultak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak:
  • az ennél idősebb, 7-13. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő diákok,
  • valamint azok a bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de:
    1. tartósan betegek,
    2. fogyatékosok,
    3. illetve 3 vagy több gyermeket nevelő családban élnek.
A normatív kedvezmények mellett rászorultsági alapon további kedvezményi biztosítható az étkező gyermekek számára.
A bölcsődések száma mintegy 32 ezer, melyből a gyermekek közel 100%-a, az óvodások száma mintegy 330 ezer, melyből a gyermekek 93,5%-a, az általános iskolások száma mintegy 900 ezer, melyből a gyermekek 61,5%-a, a középiskolások száma mintegy 550 ezer, melyből a tanulók 15%-a veszi igénybe a közétkeztetést.

A gyermek közétkeztetésben (bölcsőde, óvoda, általános iskola és középiskola) összesen mintegy 978 ezer gyermek étkezik.
Ebből, kedvezményes étkeztetésben:
  • bölcsődében közel 9 ezer gyermek, ami azt jelenti, hogy a gyermekek 28%-a,
  • óvodában közel 120 ezer, azaz a gyermekek 35%-a,
  • általános iskolában közel 240 ezer, tehát a gyermekek 26%-a.
6.) Tankönyvellátás

Az ingyenes tankönyvtámogatás fokozatosan teljesedett ki 2003 óta az 1-13. évfolyamokon, a szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő n tanulók után.

Változatlanul ingyenes tankönyvellátásban részesül tehát a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló, aki
  1. tartósan beteg,
  2. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
  3. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar),
  4. három- vagy többgyermekes családban él,
  5. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
  6. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
A kedvezmény iránti igényt - igénylőlap felhasználásával - a szülők már ez év elején benyújtották az iskoláknak. A korábbi felmérések alapján ingyenes tankönyvellátásra mintegy 600 ezer gyermek jogosult.

A költségvetés tanuló tankönyvellátáshoz általános támogatásként 1 000 forint/fő/év hozzájárulást biztosít, a tanulók ingyenes tankönyvellátásához pedig 10 000 forint/fő/év támogatást.

Az iskolák nemcsak az új tankönyvek finanszírozásával teljesíthetik ingyenes tankönyvellátásra vonatkozó kötelezettségeiket. Egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a tovább használható, tartós tankönyveket (például atlaszokat, feladatgyűjteményeket) könyvtári kölcsönzés útján bocsátják a rászorulók rendelkezésére

7. Iskolakezdési támogatás

Egyre több munkáltató él továbbá az úgynevezett béren kívüli juttatások, vagyis különböző adó- és járulékmentes támogatások lehetőségével. Ezek egyike az iskolakezdési támogatás
Iskolakezdési támogatást az adott szeptemberben általános- vagy középiskolába járó gyermek után kaphatnak a gyermek nevelői, azok, akik a gyermek után családi pótlékra jogosultak. A támogatás adómentessége nem függ attól, hogy a családi pótlékot melyik szülő részére folyósítják. Elég, ha arra a törvény szerint a szülő egyébként jogosult lenne. Élettársi kapcsolatban élő magánszemély esetében a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha a gyermek közös.
Az iskolakezdési támogatás mértékét a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII törvény 1. számú mellékletének 8.30 határozta meg. Ennek alapján a tavalyihoz képest nőtt az iskolás gyermekeket nevelő családok számára nyújtható munkáltatói juttatás maximális összege. 2009-ban akár a minimálbér harminc százalékáig terjedő, azaz évi 21.450 forint összegű is lehet az adó- és járulékmentes iskolakezdési támogatás. Mivel ez a támogatás mindkét szülőnek adható, optimális esetben a támogatás értéke elérheti a gyermekenként 42.900 Ft-ot.
Az iskolakezdési támogatás egyszeri juttatás, ami a tanévkezdést megelőző és követő 60 napban, vagyis idén július 1. és október 31. között érvényesíthető tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlásakor. A munkáltató legtöbbször vásárlási utalványt ad a munkavállalóknak, mely beváltóhelyei között hipermarketek, papírboltok, könyvesbolt-hálózatok, ruházati üzletek találhatók.
A kialakult gyakorlat taneszköznek tekint minden, a tanuláshoz általában szükséges eszközt, így például a füzetet, rajzlapot, ceruzát, tollat, ragasztót, festéket. Megítéléstől függ, de ide sorolható az íróasztal és a tanulószék is. A ruházat fogalmába pedig bármilyen ruhanemű beletartozik, amely az iskolában hordható.
A munkáltató azt is választhatja, hogy pénzben megtéríti a fenti összeghatárig az iskolakezdésre fordított költségeket. Ilyenkor a kiadásokról a munkáltató nevére szóló számlát kell kérni (ez lehet például az iskolai tankönyvvásárlás során kiállított számla is). Végül a munkáltató tárgyi formában tankönyv, taneszköz, ruházat juttatásával is segíthet.

8.) Óvodáztatási támogatás 2009. január 1-jétől

Jövő év január elsejétől óvodáztatási támogatás jár a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után. A támogatást a január elseje után beiratkozó gyermekek családja kapja, első alkalommal 20 ezer forintot, utána félévente 10-10 ezer forintot. Az önkormányzat dönthet arról, hogy a 20 ezer forintot természetben, vagy pénzben fizeti ki, de a 10 ezer forint támogatást félévente pénzbeli juttatásként kell biztosítani.
A támogatás igénybevételéhez az eltartó szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy iskolai végzettsége nem magasabb nyolc osztálynál, és erről a település jegyzője ad ki igazolást. A támogatás feltétele az is, hogy a gyermeket négyéves kora előtt be kell íratni az óvodába. Ugyan 5 éves kortól kötelező az óvoda, de az intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél előbb kerüljenek be ezekbe az intézményekbe.

9. Nyári gyermekétkeztetés tapasztalatai

A szegény családokban élő gyermekek helyzetét könnyíti a nyári gyermekétkeztetés, melyre az idei évben 2,4 Mrd Ft áll rendelkezésre. (2008. évben a mértéke 1,2 Mrd Ft. volt).

2009. évben mintegy 124 ezer gyermek részesül nyári étkeztetésben (előzetes adatok alapján). 2008. évben 109 ezer gyermeket érintett.

Az Önkormányzati tárca hivatalos tájékoztatása szerint ebben az évben a 3367 település közül, 2220 település jelentett be igényt a nyári étkeztetés állami támogatására. (2008. évben 2084 települést érintett).

A nyári gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették meg, amelyek vállalják, hogy a nyári időszakban folyamatosan, legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül napi egyszeri meleg étkeztetést biztosítanak a rászoruló gyermekek számára.
2009. évben a nyári szünet időtartama - június 16-tól augusztus 31-ig - 54 munkanapot foglal magában. A települési önkormányzatok keretösszege 54 munkanapra, azaz a teljes nyári szünet időtartamára került meghatározásra.
A nyári étkeztetés címén igénybe vehető támogatás egy gyermekre jutó napi összege legfeljebb 370 Ft, azaz 54 napra számolva 19 980 Ft.

Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

2009. 08. 25.