A kisebbségi önkormányzati választásokkal összefüggő kérdésekről szervezett sajtóbeszélgetést 2006. május 25-én a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) Budapesten, melynek keretében Heizer Antal, a NEKH elnöke adott tájékoztatást a média képviselői számára.

 

E napokban közel 8 millió választójoggal rendelkező magyar állampolgár kap értesítést a Választási Irodáktól a kisebbségi önkormányzati választásokról, az ezzel kapcsolatos esetleges teendőkről.

 

Az idei évtől új szabályok alapján kerül sor a kisebbségi önkormányzati választásokra. A kisebbségek képviseleteit kizárólag a közösség tagjai hozhatják létre. A kisebbségi önkormányzati választásokon azok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt, akik a most kézbesített választási értesítő alapján nyilatkozatban vállalják az adott kisebbségi közösséghez való tartozásukat és 2006. június 1-je és július 15-e között kérik a település jegyzőjénél a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételüket.

 

Azt kérjük a kisebbségekhez tartozó választópolgároktól, hogy éljenek ezzel a lehetőségükkel. Akik viszont nem a kisebbségi törvényben felsorolt 13 nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjai, kövessék szimpátiával a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának folyamatát, de direkt módon ne vegyenek részt benne - mondta a sajtóbeszélgetésen Heizer Antal.

A NEKH elnöke utalt arra, hogy a korábbi választásokon még valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár választó, illetve választható volt. Az új szabályozás szerint választó és választható már csak az lehet, aki 2006. július 15-éig kéri felvételét a kisebbségi választói jegyzékbe. Újdonság az is, hogy míg négy éve valamennyi szavazókörben, az idén már csak településenként egy szavazókörben lehet voksolni.

Fontos szabály ugyanakkor, hogy egy választópolgár a 13 magyarországi kisebbség  közül csak egynek a kisebbségi választói jegyzékébe kérheti a felvételét. Többes jelentkezés esetén mindegyik jelentkezés érvénytelen lesz. A választó csak a lakóhelyén voksolhat, külképviseleti szavazást nem tartanak.

A kisebbségi választói jegyzékbe történő felvételre szóló nyomtatványt 2006. június 1-jétől a települési önkormányzatokban e célra kihelyezett urnákba kell elhelyezni, vagy postai úton lehet eljuttatni a jegyzőhöz 2006. július 15-éig. Aki nem kapja meg 2006. május végéig a tájékoztatót és az adatlapot, annak ezt a helyi jegyzőnél kell bejelentenie.

Heizer Antal közölte, a kitöltött nyomtatványokat a kisebbségek közösségei is összegyűjthetik, és eljuttathatják a helyi önkormányzati hivatalba. A jegyző az adott kisebbségi választói jegyzékbe vételről levélben tájékoztatja a választópolgárokat.

 

A bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán kisebbségi választói jegyzék, a számadatok kivételével nem nyilvános, abba csak a választási iroda, a választási bizottság vagy a bíróság tekinthet be. A kisebbségi választó jegyzékeket a választási eredmények jogerőre emelkedését követően meg kell semmisíteni. A választás során a személyes és különleges adatok kezelése mindvégig az adatvédelmi törvényeknek megfelelő módon történik.

A sajtóbeszélgetésen a NEKH elnöke egy újságírói kérdésre közölte, a kisebbségi önkormányzati választásokat szabályozó törvény nem tér ki a kisebbségek kedvezményes parlamenti képviseletének kérdésére. Utalt arra, a jogszabály nem zárja ki, hogy országgyűlési vagy települési önkormányzati képviselő jelöltként részt vegyen a kisebbségi választáson. Heizer Antal arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a helyi önkormányzati választásokon a korábban létező "kedvezményes mandátum" rendszerét az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A korábbi kedvezményes mandátummal a helyi önkormányzatokba nem tudnak bekerülni kisebbségiek - mondta. Az újonnan megválasztott kisebbségi önkormányzatok elnökei a települési önkormányzatok tanácskozási jogú állandó meghívottjai lesznek "szószólói minőségben", és e tevékenységükért a jövőben tanácsnoki juttatásokra jogosultak lesznek - hangsúlyozta a NEKH elnöke.

 

Valamennyi kisebbségi önkormányzat öt főből áll majd. Az egyfordulós kisebbségi választáson a jelölteknek nyilatkozniuk kell az adott kisebbségi nyelv és kultúra ismeretéről, valamint arról, korábban tagok voltak-e valamelyik más kisebbség önkormányzatában.

Kisebbségi önkormányzati választás azon a településen  tartható, ahol egy kisebbség választói jegyzékében legalább harmincan szerepelnek a választás kitűzésének napján, és legalább öt jelöltet állítottak. A szavazólapon jelöltekre lehet majd szavazni, az öt legtöbb voksot nyert jelölt lesz a helyi kisebbségi önkormányzat tagja.

A választásra csak azok a társadalmi szervezetek állíthatnak jelölteket, amelyek alapszabályukban rögzítették a kisebbségi feladatvállalást. Pártok nem állíthatnak jelölteket, és függetlenek sem indulhatnak a kisebbségi önkormányzati választáson.

Egy kisebbség egy településen csak egy önkormányzatot alakíthat. Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy településen akár 13 kisebbségi önkormányzat is alakul.

A kisebbségi választásokat a helyi választási bizottságok írják majd ki minden érintett településen a 2006. októberi önkormányzati választással azonos napra.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a megyei szintű kisebbségi önkormányzatok jövője miként alakul, ha esetleg megváltozik a közigazgatás megyei szintje, Heizer Antal arról tájékoztatott, hogy a 2006. októberében elfogadott törvény "területi" kisebbségi önkormányzatokat említ, így a jogszabályok "igazodni fognak a középszinthez".