A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke, Heizer Antal, a NEKH-ban 2005. október 4-én tartott sajtótájékoztató keretében, egy újságírói kérdésre az alábbiak szerint adott tájékoztatást az Alkotmánybíróság (AB) által az elmúlt napokban hozott, a Kisebbségi törvény egyes rendelkezéseit érintő döntését követően kialakult helyzetről, a tárgykört érintő kisebbségpolitikai kérdésekről.

 

Mint ismeretes, az Országgyűlés 2005. június 13-án konszenzusosnak nevezhető 95%-os többséggel fogadta el a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt.

 

A jogszabály azonban nem került kihirdetésre, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult és a törvény egyik rendelkezésének, a 68. paragrafus (3) bekezdésében foglaltak előzetes vizsgálatát kérte 2005. június 21-én az AB-tól.

 

Az indítványt az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 27-én kelt 593/A/2005.AB határozatában elbírálta és a konkrét rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánította.

A fent idézett törvény 68. (3) paragrafus lényege abban állt, hogy a kisebbségi önkormányzat megalakítása mellett a települési önkormányzat tagjává is válhatott volna a kisebbségi önkormányzati választáson legtöbb szavazatot elért jelölt, amennyiben a települési önkormányzati választáson mandátumot szerzett jelöltek által elért szavazatszám meghatározott - a lakosságszámhoz igazodóan és differenciáltan kialakított - arányát eléri.

A NEKH elnöke szerint a hatályos kisebbségi jog nemzetközileg is elismert eredménye, hogy a település nagyságtól függően 50 vagy 25 %-os kedvezménnyel kerülhetnek be kisebbségi jelöltek a települési önkormányzatokba. A 2002. évi választások során a megszerzett 1327 kisebbségi mandátumból 541 fő élt a kedvezmény lehetőségével. Közülük 378 cigány, 76 német, 31 szlovák, 20 horvát képviselő szerzett kedvezményes mandátumot. Az Országgyűlés által ez év nyarán megszavazott törvénymódosítás fontos célja volt, hogy ezen jogintézmény - különösen a roma közösségek igényének megfelelően - az új választójogi rendszerben is fennmaradjon. Ugyanakkor a parlamenti pártok közötti kompromisszum megszületése érdekében az a döntés született, hogy a kisebbségi jog alanyainak köre kizárólagosan csak a magyar állampolgárokra terjedjen ki. Ennek egyik választójogi következményeként - az eltérő alanyi kör miatt - a települési önkormányzati választásokon meg kellett szüntetni a kisebbségi jelöltté válás lehetőségét, s helyette új módszer került kidolgozásra. Az AB azonban alkotmányellenesnek ítélte az Országgyűlés által 2005. nyarán elfogadott módszerre tett javaslatot.

Heizer Antal utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság döntésének eredményeként olyan helyzet alakult ki, mely egy már létező, szerzett kisebbségi jog elvesztését eredményezheti. Figyelemmel arra, hogy az AB általában nem ellenzi a kisebbségi kedvezmények biztosításának rendszerét, a jelen döntésével csak az Országgyűlés 2005. nyarán elfogadott konkrét megoldását kifogásolta, döntően azért, mert így a kisebbségi választópolgárok esetében nem érvényesül az "egy ember, egy szavazat" elve, a nemzetiségieknek ugyanis lehetne egy második szavazatuk is, amivel bejutathattak volna képviselőt a helyi önkormányzatba.

Az AB-határozatban foglaltak következtében kialakult helyzetben a NEKH elnöke fontosnak tartotta kiemelni, hogy a megsemmisített rendelkezés pártpolitikai egyetértés eredményeként jött létre. Így a lehetséges megoldások, további teendők meghatározására is pártpolitikai egyeztetésekre van szükség. A NEKH célja, hogy biztosítható legyen a kisebbségek kedvezményes mandátumszerzésének lehetősége a települési önkormányzatokban. Ugyanakkor sürgető feladat, hogy mielőbb megszülessen a sok egyéb eleme miatt is kulcsfontosságú kisebbségi törvénycsomag.