2014. április 19., szombat - Emma napja
15 éves a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Dă zesé să dă sins ej ăj Hivatalu álu lumé să álu lumé pucîny 15 години Управление за националните и етнически малцинства 15-e ber¶engi si e Officia pala Nacionalne taj Etnikane Minoritetura Δεκαπέντε χρόνια υφίσταται η Υπηρεσία Εθνικών και Εθνολογικών Μειονοτήτων 15 godina Ureda za nacionalne i etničke manjine 15 lecie Urzędu Spraw Mniejszo¶ci Narodowych i Etnicznych 15 Jahre Amt für Nationale und Ethnische Minderheiten Oficiul pentru Minorităţile Naţionale şi Etnice împlineşte 15 ani 15 рокув Офіса Національных и Етнічных Меншин Мадярщины 15 ГОДИНА УРЕДА ЗА НАЦИОНАЛНЕ И ЕТНИЧКЕ МАЫИНЕ 15 rokov Úradu pre národné a etnické men©iny 15 let Urada za narodne i etnične manj©ine 15 років Управлiнню Національних та Етничних меншин Угорщини E Kancellaria pala Nacionalne taj Etnikane Minoritetura 15-e ber¶engi si
FőoldalOrszágos önkormányzatokSajtószoba
English version Deutsche Version Version Française
A Hivatalról
Kisebbségi törvény
Jogi háttér
Üvegzseb
Hírek, események
Pályázatok
Jelentések a kisebbségek helyzetéről
Nemzetközi kitekintés
Dokumentumtár
Képgaléria
Kiadványok
Kisebbségi szervezetek elérhetőségei
Linkgyűjtemény
Archívum
 
  Archívum
Kisebbségekért Díj 2006
December 18-a a Kisebbségek Napja. Az eseményhez kapcsolódóan 1995 óta minden év december hónapjában átadásra kerül a Kisebbségekért Díj, amelyet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke alapított. Az elismerést olyan hazai és határon túli személyek és szervezetek kapják, akik, illetve amelyek a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelkedő tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. A 2006. évi Kisebbségi Díjat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át a Parlamentben 2006. december 19-én.
 
 
A 2006. évi Kisebbségekért Díj kitüntetettei
 
Hajdú István és Hevesi József
Nemzetiségi referensként Bács-Kiskun és Békés megye kisebbségi életében betöltött, több évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként részesültek megosztott Kisebbségekért Díjban.
 
Hajdú István a 80-as évektől foglalkozott felnőttképzés mellett közösségfejlesztéssel, kulturális hagyományőrző és nyelvi táborok szervezésével. 1988 óta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetiségi referense, jelenleg vezető főtanácsos. Meghatározó szerepet vállalt és vállal a megyei kisebbségpolitika formálásában és a közösségek működési feltételeinek javításában. Kezdeményezésére jött létre a Bács Kiskun megyei Nemzetiségi Alapítvány és a megyei Nemzetiségi Központ, melyeknek jelenleg is vezetője. Több színvonalas, a kisebbségi autonómia és identitás kérdéskörével foglalkozó szakmai és tudományos konferencia, hagyományőrző kulturális rendezvénysorozat fűződik nevéhez. A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekről és a kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló, tudományos igényű munkája mellett, számos tanulmánya foglalkozik a romák társadalmi helyzetével, annak sajátosságaival. Az utóbbi években részt vállalt a cigány lakosság szociális helyzetét, foglalkoztatását elősegítő Phare és Equal program előkészítésében és lebonyolításában. Szakmai, módszertani felkészültsége, sokoldalú kulturális érdeklődése, empatikus, együttműködő személyisége révén élvezi a kisebbségi közösségekhez tartozók bizalmát.
 
Hevesi József vezető főtanácsosként látta el a Békés megyei Közgyűlés nemzetiségi referensi feladatait. Az önkormányzati rendszer kialakulásánál segítette a korábbi szervezeti struktúrák átalakításával járó változások megvalósítását. Szakmai segítséget nyújtott az alföldi szlovákok  oktatási és kulturális intézményei működéséhez, a románok szellemi, kulturális és egyházi intézményrendszere fejlesztéséhez, Arad és Békés megyék határmenti kapcsolatának kiteljesedéséhez. Munkája során a megyében élő öt kisebbség intézményeivel, kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, művészekkel együttműködve segítette a közösségek anyanyelvének és kultúrájának fennmaradását. 2004-ben munkájával hozzájárult a Békés Megyei Romaügyi Tanács megalakulásához. Személyes emberi kapcsolatai, a közös célokért végzett munka során kialakult barátságok révén is a megyében élő valamennyi nemzetiség ügyét sajátjának tekintette.
 
dr. Karagics Mihály
Nyugdíjba vonulása alkalmából, a magyarországi horvát kisebbség érdekében évtizedeken át végzett, elkötelezett munkájáért, életpályája elismeréseként részesül a Kisebbségekért Díjban.
 
A garai születésű Karagics Mihály az oktatás és a kisebbségi közélet területén 40 éve aktívan és eredményesen dolgozik a magyarországi horvátok fennmaradásáért a Magyarországon hét régióban élő horvátok nyelve, identitástudata, kultúrája fejlesztéséért. Közéleti tevékenységét  a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségében kezdte, majd a Gradistyei Horvátok Egyesületének alelnöke lett. Nevéhez kötődik a Magyarországi Horvátok Szövetsége közgyűlésének megszervezése, melynek 1990-től 1995-ig főtitkára. 1995-től tölti be az Országos Horvát Önkormányzat elnöki tisztét. 1997-2003 között az Európában élő autochton horvátok szervezetének elnöke. 1999 óta a Horvát Köztársaság tiszteletbeli konzulja. Említésre méltó a kisebbségek kultúrájának közvetítését szolgáló publikációs tevékenysége is. Háromszor választották meg az Országos Horvát Önkormányzat elnökévé.
 
Kasza József
A vajdasági magyar közösség érdekében végzett kimagasló közéleti tevékenysége elismeréseként részesült a Kisebbségekért Díjban.
 
Kasza József, a rendkívül válságos 90-es években személyes biztonságát kockára téve állt ki a délvidéki magyarokért. Az elmúlt több, mint másfél évtizedben munkájával jelentős eredményeket ért el a kisebbségi érdekérvényesítésben a nyelvhasználat terén, a magyar oktatási intézményrendszer kiépítésében, a délvidéki  magyar kulturális szervezetek és intézmények megőrzésében. Érdeme, hogy Szabadka városa a háborús időszak minden nehézsége ellenére megőrizte békéjét és soknemzetiségű jellegét. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként képviselt - konfliktusok árán is felvállalt - következetes politikájával reális képet vázolt a Szerb Állam által szavatolt perszonális/kulturális autonómia keretében a térségben élő magyar kisebbség helyzetéről, törekvéseiről, téve mindezt az ott élő más kisebbségek problémáira is érzékenyen figyelve. 
 
dr. Kállai Ernő
A romák társadalmi integrációja érdekében, pedagógusként és tudományos kutatóként végzett munkájának elismeréseként részesült a Kisebbségekért Díjban.
 
Kállai Ernő roma családban nevelkedett, első generációs értelmiségiként, több területen folytatott sikeres tanulmányokat. Kezdetben a családi hagyományok nyomán muzsikusnak készült, konzervatóriumot végzett. Később történész diplomát szerzett, tanult szociológiát, politológiát, jogi doktorrá avatták. Jogelmélet, jogszociológia területével foglalkozó Ph.D. disszertációjának védése előtt áll. Volt általános iskolai napközis nevelő-, történelemtanár, kollégiumi nevelőtanár, egyetemi oktató. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete Romológiai Kutatócsoportjának, illetve a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Romológiai és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetének vezetője. Nevéhez fűződik a roma nemzetiségi tanító és óvodapedagógus szakok tudományos alapjainak lerakása. Megközelítőleg ötven, a tudományos közélet által is számon tartott dolgozatot adott közre magyar és idegen nyelven, rangos szakmai folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványnál a roma programok egyik vezetője.
 
Moldován Stefánia
Művészi pályafutása és helyi közéleti aktivitása során a hazai örmény közösség széles körű képviseletében kifejtett munkája elismeréseként részesült a Kisebbségekért Díjban.
Moldován Stefánia pályáját az Operaház énekkarában kezdte. 1954-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja, 1961-től az Operaház magánénekese. Kiegyenlített, telt hangja mellett, alakításainak drámaiságával és szenvedélyességével került az operaház vezető szopránjai közé. Elsősorban Verdi-hősnők megformálásával ért el kiemelkedő sikereket, de repertoárján szerepeltek Mozart- és Puccini-operák szerepei is. Rendszeresen fellépett nemzetközi hangverseny- és operaszínpadokon. Számos lemezfelvétel mellett nevéhez kötődik az Ódry Árpád Művészotthon megalapítása. A közönség szavazatai alapján 2005-ben a Halhatatlanok Társulatába választották. Budapest XIII. kerületében örmény önkormányzati képviselővé, díszpolgárrá választották. Művészi sikerei mellett aktív szerepet vállalt a magyarországi örmény kisebbség közéletében, bizonyítva a közösség ügye melletti elkötelezettségét.
 
Mukics Ferenc és Mukicsné Kozár Mária
A szlovén kisebbség kultúrájának és nyelvének fennmaradásáért, az identitás megőrzéséért végzett munkájuk elismeréseként részesültek megosztott Kisebbségekért Díjban.
 
Mukics Ferenc a Ljubljanai Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. 1980 és 2000 között a Magyar Rádió magyar és szlovén nyelvű műsorainak szerkesztő-riportere volt, dolgozott a Magyar Televízió nemzetiségi adásaiban is, részt vett a Porabje című magyarországi szlovén újság indításában majd a Vas Né­pe című magyar nyelvű megyei lap olvasószer­kesztőjeként dolgozott. 2000-től a Szentgott­hárdi Szlovén Rádió alapító ügyvezető-főszerkesztője.
Irodalmi szlovén nyelven és nyelvjárásban is ír. 2005-ben jelent meg a Szlovén-szlovén-magyar - szakmai körökben is nagy visszhangot kiváltó - szótára, illetve a vasi szlovén nyelvjárásban írt "Garabonciás" című regénye. Fiával, Mukics Dusánnal kétkötetes, kottamellékletet is tartalmazó Vas megyei népdalgyűjteményt adott ki.
 
Mukicsné Kozár Mária a szombathelyi Savaria Múzeumban kezdte néprajzkutatói munkáját, majd 1982-ben lett a Szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum igazgatója. Nevéhez kötődik a "A Szentgotthárd környéki szlovének" című állandó kiállítás létrehozása. Több mint 200 tudományos és tudományos ismeretterjesztő írást, valamint hat könyvet publikált szlovén és magyar nyelven. Köztük az úttörő munkának számító, 1996-ban megjelent kétnyelvű könyvet "A magyarországi szlovének néprajzi szótára" címmel. Kozár Mária a szombathelyi Szlovén Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Országos Szlovén Önkormányzat Elnökségének tagja. 
A Mukics házaspár közös munkában szlovén népismereti tankönyvet is írt. Kutatási eredményeikkel hozzájárultak a magyarországi szlovének kultúrája és identitása megőrzéséhez. Mindketten aktív résztvevői a hazai szlovén kisebbségi közéletnek.
 
dr. Petrusán György
Életútja, a magyarországi román kulturális értékek megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes pedagógusi munkája, közéleti tevékenysége elismeréseként részesült a Kisebbségekért Díjban.
 
Petrusán György az ismert békési román faluból, Méhkerékről származik. Egyetemi diplomáját Budapesten szerezte, majd több mint négy évtizeden át a Szegedi Tanárképző Főiskolán irányította a magyarországi román pedagógusok képzését. 1980 és 2002 között a Román Tanszék vezetője volt. Szakterülete a román irodalom és kultúra története. Számos főiskolai jegyzetet és középiskolai tankönyvet írt e témakörben. Kandidátusi fokozatot szerzett, publikációi Romániában is keresett kultúrtörténeti forrásmunkák. A Szegedi Egyetemen jelenleg is tanít. Szakmai felkészültsége példaértékű a fiatal generációk számára. Petrusán György meghatározó személyisége a hazai román közéletnek. Harminc évig volt a Magyarországi Románok Szövetsége vezető testületeinek tagja, majd 1983 és 1995 között a kulturális szervezet elnöke. Szegeden, 2006-ban harmadik alkalommal választották meg a román kisebbségi önkormányzat elnökévé. A nemzetiségi kérdés egyik legjobb elméleti ismerője, aki számos publicisztikai munkájában világított rá a magyarországi románság körében zajló társadalmi és szocializációs folyamatokra, alternatív javaslatokat vázolva az asszimilációs jelenségek visszaszorítására.
 
Rézműves Melinda
A roma kultúra megismertetéséért és fennmaradásáért végzett sokrétű tevékenységéért részesült a Kisebbségekért Díjban.
 
Rézműves Melinda Hodászon hagyományos cigányközösségben nevelkedett, kezdetben állami gondozott gyermekekkel foglalkozott, majd óvónő lett. 1995-ben az ELTE BTK néprajz szakán szerzett diplomát. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem néprajz-kulturális antropológia Ph.D programjának végzős hallgatója. 1987-től dolgozik a Fővárosi Önkormányzat Cigány Házában, jelenleg igazgatóhelyettesként. Munkája nagyban hozzájárult az intézmény sikerességéhez, elismertségéhez. Részt vett a roma gyermekek, fiatalok tehetséggondozásában, tanulásuk ösztönzésében. A roma kultúra megmentése és megismertetése érdekében számos néprajzi kutatótábort szervezett és vezetett. A gyűjtött anyagból népismereti könyveket, hangzó anyagot és filmeket szerkesztett. Nevéhez kötődik a 2002-ben Hodászon létrehozott - a roma kultúra tárgyi értékeinek megmentése szempontjából példaértékű - első Roma Tájház létrehozása. Kimagasló érdeme a hazai romani nyelvjárások feltérképezése és a gyermekek nyelvtanulását segítő oktatóprogramok kidolgozása. Jelentős szerepet vállal a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának a romani nyelvhez kötődő kiterjesztése szakmai előkészítésében, a roma nyelv és kultúra tanári szak egyetemi szintű akkreditációs folyamatában. Az ELTE Idegennyelvű Továbbképző Központjának vizsgáztató tanáraként foglalkozik a romani nyelv magas szintű fejlesztésével. Szakmai tevékenysége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a roma emberek értékként éljék meg identitásukat, a többségi társadalom pedig megismerje kultúrájukat, és ezáltal befogadóbbá, gazdagabbá váljon.
 
Sója Dénes
Több évtizedes közéleti aktivitásáért, a Magyar Egyesületek Szövetsége alelnökeként és Horvátország egyetlen magyar többségű járásának eredményes fejlesztéséért végzett tevékenységéért részesült a Kisebbségekért Díjban.
 
Sója Dénes 1969-től tizenkét éven át volt a Horvátországi Magyarok Szövetsége ellenőrző bizottságának elnöke, elnökségi tagja, illetve 1980-tól egyéves megbízatással a szövetség elnöke. 1997 májusában megválasztották az újonnan alakított hercegszőlősi járás tanácsának elnökévé.  A 2001. évi helyhatósági és regionális választásokon a Horvát Szociáldemokrata Párt listavezetőjeként megválasztották a járás elöljárójává. Ezt a tisztségét a 2005. évi választások után is megőrizte. 1998-ban alakult meg a Magyar Egyesületek Szövetsége. A 36 bejegyzett horvátországi magyar egyesületet és civil szervezetet magában foglaló szövetség a legnagyobb horvátországi magyar érdekvédelmi szervezet, melynek alapításától alelnöke. A szövetség célja a Horvátországban élő magyar kisebbség közös érdekeinek megfogalmazása és képviselete elsősorban az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra, a tudomány, a gazdaság, valamint a szociális kérdések terén.
 
Varga Ilona
Az előítéletek ellen küzdő újságírói munkásságáért és széleskörű közéleti szerepvállalásáért részesült a Kisebbségekért Díjban.
 
Varga Ilona népművelő-magyar szakos tanári diplomát szerzett Pécsett. 1988-tól a tanítás mellett a Magyar Rádióban akkortájt induló Cigányfélóra műsorvezető-riportere, később szerkesztője lett. Készített tévés riportokat és folyamatosan képezte magát. Újságírói, szociológusi diplomát szerzett, majd az országban elsőként tette le a magyar-beás; beás-magyar tolmácsvizsgát. A Magyar Televízióban a Cigány Magazin című műsornak volt egy ideig a felelős szerkesztője, majd a roma életutakat bemutató televíziós riportsorozat szerkesztő-riportere lett. Újságírói munkája mellett fontos közéleti feladatokat is betölt. Többek között a Gandhi Közalapítvány, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, a Fészek Alapítvány kurátora. Aktív tagja számos roma és nem-roma civil szervezetnek. Feladatának tekinti a cigány fiatalok újságíró képzését. Több tankönyv szerzője, társszerzője. Megszerkesztette az első Beás-magyar/magyar-beás szótárt. Férjével közösen három cigány irodalmi szöveggyűjteményt állított össze. Különböző folyóiratokban rendszeresen jelennek meg beás nyelvű műfordításai, interjúi.
 
Kassai Polgári Klub és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága
A régióban meghatározó közösségépítő, identitásmegőrző, kulturális tevékenységükért részesültek megosztott Kisebbségekért Díjban.
 
A Kassai Polgári Klub 1998 márciusában alakult meg azzal a szándékkal, hogy rendszeres kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó, társadalomépítő és identitásápoló tevékenységet folytasson a polgári értékek megőrzése, a toleranciára nevelés és a nemzetiségek, etnikumok közötti megértés kiépítése jegyében. Támogatják kutatási módszerek kidolgozását, alkalmazását, helytörténeti feltáró munkák végzését és azok publikálását. Kétnyelvű programok, irodalmi estek, könyvbemutatók, helytörténeti kiállítások, szervezésével igyekeznek megkönnyíteni a vegyes házasságban élő családok bekapcsolódását a magyar kulturális életbe, történelmi előadások által erősíteni a magyarság, különösen a fiatalok identitástudatát. Szoros együttműködést alakítottak ki a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével, valamint a helyi önkormányzati szervekkel. Az idei év kiemelt eseménye a II. Rákóczi Ferenc újratemetésének centenáriuma alkalmából szervezett rendezvénysorozat, Bocskai István halálának 400. évfordulójáról, valamint Bartók Béla születéséről és az 1956-os forradalom és szabadságharcról való megemlékezés.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága 1990 decemberében jött létre. A 70-es évektől kezdődően egyre több alkotó jelentkezett azzal a szándékkal, hogy a két világháború közötti kárpátaljai képzőművészet hagyományait, Erdélyi-Boksay örökségét kívánják folytatni. E művészek kezdeményezésére alakult meg a társaság, a II. világháború utáni első magyar művészközösségként Kárpátalján. A közösség új iskolát teremtett. Tagjai jelen vannak a magyarországi képzőművészeti életben is. Nagy sikerű egyéni és csoportos kiállítások egész sorát rendezték nem csak szűkebb pátriájukban, hanem az anyaország, Magyarország legismertebb szalonjaiban, melyek révén a társaság alkotói széles körű elismertségre tettek szert.


Nyomtatás
 
A NEKH ELÉRHETŐSÉGE
Budapest, VIII. ker.
Baross u. 22-26.
Telefon: (06-1) 266-6343, 266-6342, 266-6238, 266-6253
Fax: (06-1) 266-1225
Levelezési cím:
1388 Budapest, Pf. 73.
E-mail: Írjon nekünk
További elérhetőségek
Gy.I.K.
Kisebbségi honlapok
 
impresszum |   technikai ajánlások |   honlaptérkép |   adatvédelem |   elégedettségmérés
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1083 Budapest, Baross u. 22-26.
1388 Budapest, Postafiók 73.
Központi telefonszámok: (06-1) 266-6343, 266-6342, 266-6238, 266-6253
Fax: (06-1) 266-1225
E-mail: nekh.titkarsag@mail.datanet.hu