Szociális és Munkaügyi Minisztérium

A háttérbeszélgetésen Teleki László romaügyi államtitkár elmondta: a romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja a  szociális szakma bevonásával kívánja megvalósítani a kijelölt feladatokat, ezért nagy hangsúlyt kap az úgynevezett mentori hálózat, amely mind a kilenc településen végigkíséri a munkálatokat, és ahol kell, szakmai segítséget is nyújt majd.

Göncz Kinga, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter bevezetőjében kiemelte, hogy tényleges segítséget szeretnének nyújtani a telepszerű lakókörnyezetben élőknek. "Fontos szempontokat jelöltünk meg a programban, ilyen például a fenntarthatóság, az integráció, az egyéni háttér tanulmányozása. Minden helyszínen szociális munkások, mentorok segítenek majd a munkában. Szeretnénk, ha a későbbiekben az EU-s költségvetésben hasonló programokra lehetne pályázni, ezért is hívjuk modellprogramnak" - fogalmazott Göncz Kinga.  

Tausz Katalin, a mentori hálózat vezetője szerint a program lehetőséget nyújt új módszerek kialakítására. A település egészét érintő programról van szó, amely így az egész falu fejlődését szolgálja, ráadásul a helyszínen dolgozó mentor "többleterőforrást" is jelent, hiszen szakmai meglátásával, tanácsaival valós segítséget nyújthat az adott település problémáira - tette hozzá.

 

 

 

 

A rendelkezésre álló kutatási adatok alapján 500-550 telep, telepszerű lakókörnyezet található ma Magyarországon, és megközelítőleg 100.000 főre becsülik az ott élők számát, akiknek többsége roma. Telepnek, illetve telepszerű lakókörnyezetnek minősülnek azok a legalább 4 lakásból álló településrészek, ahol a lakások igen alacsony komfortfokozatúak és minőségűek, magas a lakósűrűségük, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentősen rosszabb, mint a település más részén. A telep más-más jelleget ölt egy nagyvárosban és a kistelepüléseken. Telepnek nevezzük például, ha egy elkülönült településrészen - egy vagy több utcában - szegregáltan, elkülönülten élnek a romák, de telep létrejöhet a településtől elkülönülve is. A telepek közös tulajdonsága, hogy a lakhatási körülmények elmaradnak a településen átlagosnak mondható színvonaltól, mert az infrastrukturális fejlesztésekből e településrészek kimaradnak (pl. nincs vízvezeték, nincs fürdőszoba a házakban, a szennyvíz-elvezetés nem megoldott, az utcák, közterületek elhanyagoltak, az utak állapota rossz; az elkülönült telepekről a közlekedés, a munkavállalás, az iskolába járás igen nehéz). A szociális szegregáció pl. a munkanélküliségben, az egészségügyi, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályozásában, az iskolai szegregációban, s az emiatt bekövetkező iskolázottság hiányában jelentkezik.

 

Mit jelent az integráció? Amikor a programban a telepen élők lakhatási integrációjáról beszélünk, akkor azt a célt fogalmazzuk meg, hogy az emberi élethez méltó, a 21. század alapvető komfortjával rendelkező lakásokban tudhassuk e családokat. Szokás a programot "telep-felszámolási" programnak nevezni. Valóban van olyan település, ahol az emberi élethez méltatlan lakhatási körülményekből szó szerint ki kell emelni a családokat, és itt valóban telepek felszámolása történik. Ilyen "vadtelepeket" találunk például Táskán és Galambokon, ahol több család él kunyhókban, "fatákolmányokban", köztük sok gyermek is. De más településeken az integráció azt jelenti, hogy a település egészének fejlesztésére van szükség, ugyanis az egész település telepszerű (pl. Tiszabő). Itt az elmaradottságot és a kritikus lakhatási körülményeket számolják fel, infrastrukturális fejlesztésekkel, felújításokkal.

 

Nyilvánvaló, hogy kormányzati beavatkozás szükséges ezeknek az embereknek a megsegítésére, és az is egyértelmű, hogy ehhez nem csupán ebben az évben, hanem az ezt követő években is központi költségvetési forrásokat kell biztosítania a mindenkori országgyűlésnek. 2005-ben hosszú idő után először született határozott kormányzati intézkedés a romatelepeken élők integrációja érdekében. E régi adósság törlesztésére a 2005. évi költségvetés 800 M Ft-ot biztosított. Ebből 680 M Ft-t lehet közvetlenül a települések támogatására fordítani.

 

 

Az év elején meghívásos pályázatot írt ki az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A pályázat kiírásánál az volt a koncepció, hogy a rendelkezésre álló összeg a leghátrányosabb - 4000 fő alatti - kistelepülések körében kerüljön felhasználásra, ezért meghívásos pályázatot hirdetett meg a minisztérium, melyre 40 kistelepülést kapott felkérést.

A független szakértőkből álló értékelő bizottság 9 kistelepülést választott ki (ezek: Uszka, Kisvaszar, Tiszabő, Kerecsend, Dencsháza, Szentgál, Galambok, Hencida, Táska). A meghívásos pályázatra beadott helyi programok kidolgozói a helyi önkormányzatok voltak. Minden településen munkacsoport alakult a program végrehajtására és az érintettek körében szükségletfelmérés előzte meg a pályázatok beadását.

 

A program lényege, hogy ezeken a településeken a telepszerű környezetben élő családok társadalmi integrációjához vezető első, alapvető lépésekhez nyújt segítséget. Mit jelent ez? Mind a 9 településen másmilyen a telepszerű környezet és különbség van az érintettek számában, és az integrációhoz vezető út megválasztásában is. A 680 M Ft 81%-át lakhatási elemekre,13%-át szociális elemekre, 5%-át pedig programmenedzsmentre fordítják. Emellett az önkormányzatoknak igénybe kell venniük az alapvető normatív ellátásból finanszírozott szolgáltatásokat, és segíteni kell a telepen élők hozzáférését ezekhez a szolgáltatásokhoz. A helyi programok súlypontjai eltérőek, a helyi szükségleteknek megfelelően a támogatási összeget fordíthatják közvetlenül a családok lakhatási körülményeinek javítására, illetve a települések infrastrukturális fejlesztésére. Közvetlenül a családok lakókörnyezetét érintő feladatokra (850 lakóépület rekonstrukciójára, új önkormányzati bérlakások építésére/vásárlására, a családok lakókörnyezetére pl. hulladékgyűjtés, szállítás, emésztőaknák létesítése) a keret 50%-át, településfejlesztésre pedig (út- és járdaépítés/felújítás, vízellátás javítása, gázvezeték-építés, közterület-rendezés, a közvilágítás rekonstrukciója, a településkép javítása) 31 %-ot fordítanak. A program során többek között a következő szociális elemek megvalósítására lesz lehetőség: a munkaügyi központok által és a programból közösen finanszírozott közhasznú foglalkoztatásra, képzésekre, a foglakoztatást segítő beszerzésekre (munkaeszközök, falubusz), iskola- és óvodafejlesztésre, tanoda és közösségi ház létesítésére vagy felújítására.

 

A program jelenleg az első ütem indításánál tart, a szerződéseket aláírták, a napokban fog megérkezni a támogatás első részlete az önkormányzatokhoz. Az egy településre jutó támogatás 55-90 M Ft között van. A fenntartható fejlődés érdekében a tárca a megvalósítást 2007-ig átütemezte.

 

Mit jelent a modellértékűség a programban? A program modelleket állít fel az eltérő jellegű telepeken lakók integrációjának megvalósítására. Az önkormányzatok a telepen élők egyetértésével adták be a megvalósítani kívánt szakmai programokat, tehát az a helyi igényeknek megfelelően és az érintettek meghallgatásával valósul meg. Minden településen ún. "telepképviselőt" választottak maguk közül az emberek, aki a programban végig jelen lesz, és közvetlenül képviselni fogja érdekeiket. Modellértékű azért is, mert a program végső kedvezményezettjeivel az önkormányzatok együttműködési szándéknyilatkozatokat kötnek, amely tartalmazza a programba bevont családok/személyek együttműködési szándékát is (például, hogy részt vesznek a képzéseken, munkaerő-piaci szolgáltatásokban). Ezzel erősödik a program a társadalmi elfogadottsága, hiszen az eddigi kísérleteknél mindig a többségi társadalom kritikájával lehet találkozni: "a romák megint pénzt kapnak, miközben nem tesznek semmit". Az önkormányzatok szociális munkásokat foglalkoztatnak a program során, akik kifejezetten a telepen élők gondjainak orvoslásával foglalkoznak, illetve a program eredményeinek fenntarthatóságát garantálják. A minisztérium az ELTE Szociálpolitikai Tanszékének vezetésével független mentorokat kért fel minden településhez, akik hetente személyesen keresik fel a településeket, és segítik az együttműködést az önkormányzat, a helyi intézmények és a telepen élők között.

 

 

 

 

A közvetlen kedvezményezettek, azaz a telepen, telepszerű környezetben élők száma a 9 településen összesen 4 és félezer ember (e kistelepülések lakóinak harmada telepeken él). Fontos tudni, hogy telepszerű környezetben nemcsak romák élnek, a program róluk is szól, hiszen egyforma mélyszegénységben élnek romák és nem romák e helyeken. Kb. 800 nem roma lakost, telepen élő embert érint a program, és közvetve a jelentős településfejlesztési beruházások vagy pl. az iskolafejlesztés révén a települések összes lakosa - közel 12.000 ember - részesül az eredményekből.

 

 

A program megvalósításában segítséget nyújtó mentori hálózat létrehozatalának célja a programot lebonyolító önkormányzatok munkájának, a telepen élő személyeknek, a település egész közösségének segítése, a programban vállalt feladatok teljesítése érdekében. Ennek keretében minden településhez tartozik egy mentori tevékenységet végző, a minisztériumtól független, szakképzett és tapasztalt személy.

A mentorok kiállított megbízólevéllel rendelkeznek, mely rögzíti feladataikat és jogosultságaikat. Tevékenységük célja a telepeken élők részére szóló és szerződésben rögzített lakhatási és szociális integrációs önkormányzati feladatok teljesítésének segítése. Munkavégzésük alapelveit etikai kódex rögzíti, melynek lényege a végső kedvezményezettek, a telepeken élők iránti lojalitás.

 

§    a szerződésben rögzített feladatok megvalósításért felelős községi önkormányzattal való rendszeres kapcsolattartás (személyesen és egyéb úton);

§    a támogatási szerződésben rögzített feladatok megvalósításában való szakmai közreműködés, tanácsadás, a megvalósítás nyomon követése, szükség esetén a szakmai beszámolók elkészítésével kapcsolatos segítségnyújtás, szükség esetén a program módosítása

§    a feladatok megvalósítása alatt felmerülő szakmai és helyi társadalmi problémák kezelésében való segítségnyújtás, konfliktusok kezelése;

§    a programban érintett családok, személyek felkeresése, velük való kapcsolattartás;

§    a program lebonyolításában szerepet betöltő munkatársak és más személyek, a kisebbségi önkormányzat, a helyi szervezetek és intézmények felkeresése, velük való kapcsolattartás, a programmal kapcsolatos munkájukban való segítségnyújtás;

§    a program megvalósításában működő konzorciumi partnerek (munkaügyi központ, kistérségi társulás, regionális fejlesztési tanács, megyei közgyűlés) felkeresése, velük való kapcsolattartás,

§    segítség a program fenntarthatóságának kialakításában (pl. pályázati programokhoz való hozzáférés segítése)

 

 

 

 

 ICSSZEM Sajtóiroda