Diákmunka
Munkavállalóként munkaviszonyba főszabály szerint akkor léphetsz, ha a 16. életéved betöltötted. Abban az esetben azonban, ha már elmúltál 15 éves és általános iskolában, vagy szakiskolában, illetve középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában) nappali tagozaton tanulsz, az iskolai szünetek alatt (nyári szünet, téli szünet) szintén létesíthetsz munkaviszonyt. További lényeges feltétel, hogy a 16 éves korod alatti, szünidő alatti munkavégzésedhez a munkáltatódnak be kell szereznie a szüleid hozzájárulását is [A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 72. §-a].
Fontos tudnod, hogy fiatal munkavállalónak minősülsz a munkajogi szabályok alkalmazása szempontjából addig, amíg a 18. életévedet be nem töltötted. Ha tehát elmúltál 16 éves, illetve szünidőben történő munkavégzés esetén elmúltál 15 éves, már dolgozhatsz, de ha még nem múltál el 18 éves, munkaidőd maximum napi nyolc óra, illetve - ennek megfelelően heti negyven óra lehet, egy perccel sem több! Részedre négy és fél óra munkaidő után, legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ez a szünet alkalmas arra például, hogy a munka közben megebédelj, pihenj egy kicsit, felfrissülj. Hogy tudd, a felnőttek számára ennél valamivel hosszabb munkaidő is előírható, valamint részükre csak hat óra munkavégzés után kell és csak 20 perc munkaközi szünetet biztosítani. Két munkavégzés között, azaz az egyik napi munkavégzés és a másik napi munkakezdés között legalább 12 órának el kell telnie (azaz ennyit kell pihenned két munkavégzési időtartam között), ezt az időt nem lehet lerövidíteni (kollektív szerződéses megállapodásban sem). Ezen kívül nem oszthatnak be éjszakai munkára, illetve készenléti vagy ügyeleti jellegű munkára sem, valamint nem túlórázhatsz.
Ha több munkáltató számára végzel egyszerre munkát, a részükre történő munkavégzés idejét össze kell számítani. Tehát ha például több helyen is dolgozol egyszerre munkaviszonyban, vagy valahol munkaviszonyban foglalkoztatnak, máshol pedig megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozási jogviszonyban, akkor ezeket a munkaidőket össze kell számítani. Ezektől a szabályoktól az Mt. nem enged eltérést, azaz ezeket mindenképpen be kell tartania a munkáltatónak (megbízás esetén megbízónak, vállalkozás esetén vállalkozónak), illetve munkáltatóknak aki Téged foglalkoztatnak [Mt. 129/A. §].
Itt kell kitérnem arra röviden, hogy nem csak munkaviszonyban állhatsz, hanem polgári jogi jogviszonyban is (megbízási, vagy vállalkozási jogviszonyban). Erre tekintettel indokolt a fiatal munkavállalók jogainak és egészségének védelme érdekében a munkaügyi szabályok alkalmazását akkor is kiterjeszteni Rátok, ha polgári jogi jogviszony keretében dolgoztok. Ebben az esetben ugyan nem az Mt., hanem a Polgári Törvénykönyv vonatkozik a munkavégzésetekre, de Rátok az Mt-ben meghatározott alsó korhatár egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás, vállalkozás) tekintetében is betartandó.
A polgári jogi jogviszonyok és a munkaviszony sok szempontból jelentősen eltérnek egymástól. Elhatárolásuk - röviden összefoglalva - a következő szempontok alapján történik: Általánosságban elmondható, hogy ha önállótlan, függő munkát személyesen végzel szinte kizárólag munkáltatód (főnököd) utasításai szerint, valamint munkád állandó, rendszeres, előírt munkaidőben történik, a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltatód bocsátja rendelkezésedre, rendszeresen (havonta) kapsz munkabért, akkor minden valószínűség szerint munkaviszonyban állsz.
Ezzel szemben a polgári jogi szerződések fő jellemzője az önálló munkavégzés, illetve a korlátozott megbízói, illetve megrendelői utasítás. A megbízási szerződés alapján egy ügyet kell ellátnod (magatartási kötelem), míg a vállalkozási szerződés alapján egy "munkával elérhető eredmény" létrehozására vállalsz kötelezettséget (eredménykötelem). Szemben a munkaviszonnyal a polgári jogi jogviszonyok általában eseti feladatra jönnek létre, ezért egyszeri alkalommal fizetett megbízási, illetve vállalkozási díj jár. Általában személyesen kell ellátni őket, de igénybe vehető közreműködő személy is. Jellemző továbbá, hogy a munkát saját eszközöddel végzed.
Diákmunka-szerződés
Ha a munkáltatód nem alkalmi munkára venne fel (melynek részletes szabályait lásd az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben), akkor munkaszerződést kell kötnöd, melyről az alábbiakat kell tudnod:
- A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Ha a munkáltatód nem foglalná írásba a munkaszerződésedet, akkor a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - azaz Te - hivatkozhatsz, de csak a munkába lépést követő 30 napon belül.
- A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a munkába lépés napja a munkaszerződés megkötését követő nap. Abban az esetben fordulhat elő, hogy már dolgozol, de még nem írtál alá munkaszerződést, ha a munkaszerződés szóban jött létre közted és a munkáltató között, és még nem foglalta írásba a munkáltató.
- A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbéred, a munkaköröd, illetve a munkavégzés helyedet.
- A munkaszerződésben meg kell jelölni továbbá a munkáltató pontos megnevezését, címét, a Te neved és lakcímed, valamint egyéb munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (pl. adószámot, hogy később ellenőrizni tudd, hogy a munkáltatód bejelentette-e, hogy munkaviszonyban alkalmaz. Ha van lehetőséged, keresd meg a http://www.emma185.hu honlapot, ahol további információkat kapsz arról, hogy milyen módon kérdezheted meg ezeket a számodra nagyon fontos adatokat).
- Meg kell jelölni, hogy ki a "munkáltatói jogok gyakorlója", azaz ki a főnök, kitől kapod az utasításokat.
- A munkaszerződésben nem kötelező azokat a juttatásokat feltüntetni, amelyek a munka díjazásába beleszámítanak (pl. étkezési hozzájárulás, utazási költség-hozzájárulás, munkaruha-juttatás), viszont utalni kell rá, hogy esetleg kollektív szerződésben, vagy munkáltató utasításban hol találhatók ezek a szabályok.
- A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatást kell kapnod szóban, majd a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban
- munkaköri feladataidról, illetve a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségről
- az irányadó munkarendről,
- a munkabér egyéb elemeiről,
- a bérfizetés napjáról,
- a munkába lépés napjáról,
- a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács.
- A munkaszerződés megkötésekor át kell nyújtanod a személyi igazolványod, az iskolalátogatási igazolást, a TAJ számot tartalmazó igazolványt, ha még nem töltötted be a 16. életévedet, akkor törvényes képviselőd írásbeli engedélyét ahhoz, munkaszerződést köss, és az adóazonosítási jeledet, valamint meg kell adnod a bankszámlaszámodat is, ha a munkáltató másképp nem tudja megoldani a munkabéred kifizetését (bár ilyen összegű készpénz általában minden kasszában rendelkezésre áll, főleg fizetés táján...)
Ezekkel kapcsolatban fontos tudnod, hogy: - személyi igazolványt minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár kap,
- TAJ-száma minden magyar állampolgárnak van (a születéskor Te is megkaptad, a szüleid biztosan megőrizték, hiszen ha beteg voltál, ennek alapján kaptál orvosi ellátást!),
- az adóazonosító jelet az APEH-től kell kérni (az APEH sok településen működtet ügyfélszolgálati irodát, de kisebb településeken a helyi önkormányzat segít az ügyintézésben),
- bankszámla minden banknál nyitható (ma már nemigen van olyan település, ahol ne működne csak egy a számtalan bank közül, de vannak takarékszövetkezetek is, amelyek lakossági bankszámlákat is kezelnek, és egy kisebb településnek is van ilyen takarékszövetkezete!).
A munkaszerződés megkötésével tehát létrejön a munkaviszony, amely alatt a munkáltatód köteles betartani a fiatal munkavállalókra (18. életévüket be nem töltött munkavállalók) vonatkozó Munka Törvénykönyve szerinti szabályokat, és emellett a különböző munkavédelmi szabályokat is, amelyeket vagy egyéb jogszabályok tartalmaznak, vagy a munkáltatónál érvényes munkavédelmi szabályzat. Ezekről tájékoztatást kell kapnod, és azt is tudnod kell, hogy nem végezhetsz olyan munkát, amely egészségedet veszélyezteti, vagy rád bármilyen módon káros.
Mivel kevesebb élettapasztalatod van, mint általában a többi munkavállalónak, nagyon sok kellemetlenségtől, további pereskedésektől kíméled meg magad, ha megkéred szüleidet, hogy olvassák át a munkaszerződést, de talán az se árt, ha személyesen beszélnek a munkáltatóval. Nem kell azt gondolnod, hogy nem vesznek "felnőttszámba", de egy felnőtt jobban észreveszi, ha a munkaszerződés hiányos, vagy megtévesztő!